A kedden elfogadott jogszabály értelmében a közvélemény-kutatások eredményeit legfeljebb a választások előtt 50 nappal lehet közzétenni, ezt követően a voksolásig nem lesz már erre lehetőség a különféle irodák számára. Zuzana Caputová köztársasági elnök jelezte, a lehető leghamarabb beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg a törvényt. Egyúttal kérvényezi annak felfüggesztését – közölte az államfő szóvivője. Az államfő korábban azért vétózta meg a jogszabályt, mert szerinte ellentétes több, alkotmányban rögzített joggal. Példaként az információkhoz, valamint az információk gyűjtéséhez és terjesztéséhez való jogot említette.
Előzőleg Caputová már megvétózta a törvényt, amely az eddigi 14 napról emeli fel 50-re a közvélemény-kutatások moratóriumát. Csakhogy a parlamenti képviselők a keddi szavazáson felülírták az államfő vétóját, méghozzá a kormánypárt, a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) illetve a Marián Kotleba által fémjelzett, ultranacionalista, idegengyűlölő Mi Szlovákiánkért Néppárt (LSNS) támogatásával. A Bugár Béla által fémjelzett Most-Híd azt közölte, nem szavazta meg a beadványt, egy képviselője mégis az igen gombot nyomta meg.
Sok elemző, illetve ellenzéki politikus szerint nem véletlen, hogy épp e három párt szavazta meg közösen az előterjesztést, mert várhatóan ők lépnek koalícióra egymással a márciusban esedékes parlamenti választást követően. Egyelőre kétséges, többsége lenne-e a parlamentben egy ilyen nacionalista formációnak, egyes irodák szerint igen, mások szerint az ellenzék győzhet.
A törvény beterjesztői egyébként azzal érveltek, hogy a közvélemény-kutatásokat a politika befolyásolja, s a különféle eredményt hozó felmérések „összezavarhatják a választókat”. Valójában arról lehet szó, hogy a szlovák politikát régóta uraló Smer egyre rosszabbul áll a felmérésekben, s akad olyan kutatás, amely szerint a 20 százalékot sem érné el.
Egyelőre kérdés, hogy Zuzana Caputová beadványa az alkotmánybíróságra sikerrel jár-e. Igor Matovic, az ellenzéki Egyszerű Emberek (OLaNO) elnöke attól tart, hogy a taláros testület nem dönt majd időben, így nem tudja megakadályozni a törvény életbe lépését. Martin Klus, a parlament alelnöke, a szintén ellenzéki Szabadság és Szolidaritás politikusa pedig úgy látja, a kormány visszaállítja a cenzúrát.
