Előfizetés

Közel 800 milliárdot focizhatott el eddig az Orbán-kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.27. 17:45

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A központi költségvetésből és a TAO-támogatásból is milliárdok ömlöttek a profi labdarúgásba, miközben néha lelkes amatőrök is verik a magyar válogatottat.
„Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesn a tömegsportba is és az utánpótlásba is. És ha egyszer valóban egy nagyon jó magyar válogatottat akarunk, akkor azt az utánpótlás támogatásán keresztül lehet megvalósítani” - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón arra a kérdésre, hogy mégis miért olyan fontos a futball a magyar kormánynak.
A kancelláriaminiszter válasza után az mfor.hu megpróbálta számszerűsíteni, mennyi is az az összeg, ami az utánpótlás-nevelésre ment el 2011 és 2018 között. Már csak azért is indokolt az összesítés, mert a 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer elsősorban ezt hivatott fejleszteni; a TAO pedig a Kúria döntése szerint is közpénznek számít, csak épp nem az államkasszába, hanem sportklubokhoz kerül.
A portál becslése nyomán kiderült: hiába mentek százmilliárdok a labdarúgásba 2011 óta, ennek csak egy töredéke szolgálta közvetlenül az utánpótlás-nevelést.
A központi költségvetésből és TAO-támogatásokból mintegy 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba, aminek csupán 21 százaléka, vagyis 162 milliárd forint mehetett a jövő focistáinak kinevelésébe.

Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 100 milliárd forint áramlott 2011 és 2018 között a fociba, 20 milliárd ebből csak az utánpótlás-nevelésre ment el. A fennmaradó 80 milliárdot pedig olyan tételek alkotják, mint például létesítmény-fejlesztés, működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.
Bár iszonyatos összegek mennek el csak a profi focira, a támogatás csak néha vezet látványos eredményekhez - mutat rá a lap. Igaz, odáig talán már sikerült eljutni, hogy 1-2 NB I-es klubnak van esélye a nemzetközi kupák csoportkörébe is bejutni, ám ez aligha tekinthető a kormányzat sportpolitikai eredményének, a költségvetési kiadások megtérülésének, hiszen bőven jut pénz arra, hogy külföldről magas fizetést kínálva az NB I színvonalából kiemelkedő játékosokat szerződtessenek; tehát ez sem a versenyképes utánpótlás kineveléséről szól. 
A válogatott szintjén pedig legfeljebb villanásnyi sikereket lehet elkönyvelni, miközben az elmúlt években a sportágra zúduló pénzek ellenére a mélypontot is sikerült elérni. 
Olyan csapatoktól kapott ki a magyar válogatott, amely sokkal inkább lelkes amatőrökből állt, mint óriási fizetéseket felmarkoló profikból – ez történt az andorrai vereség esetében is.

A portál összehasonlításként megmutatta, hogy a labdarúgásba ölt átlagos évi 100 milliárd forint milyen nagy tétel. Ez : • 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak, • 25 milliárddal több, mint amennyit a kormány álláskeresési ellátásokra fordít idén, • ennél kicsivel többet fordít a kormány táppénzre, • a 100 milliárd közel a harmada annak az összegnek, amit idén a kormány gyógyszertámogatásra fordít. • Ebből évente 26 Pancho Arénát lehetne felhúzni, de 6 Groupama Aréna is kijönne belőle. Az utánpótlás-nevelésre fordított évi 20 milliárd forint pedig • csupán 3 milliárddal kevesebb annál az összegnél, amit a kormány foglalkoztatási és képzési támogatásokra költ idén, • fele ekkora összegből gazdálkodik idén a Nemzeti Kulturális Alap, • 7 milliárddal kevesebb, mint amennyi idén védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre jut, • 3,5-szer több, mint amennyit otthoni szakápolásra szán a kormány, • és kijönne belőle évente 5 Pancho Aréna. • Ha 10 millió forinttal számolunk, akkor ebből 2000 lélegeztetőgépet lehetne venni.  

51 624 960 000 000 forint - ennyi pénzt költhet el jövőre az EU

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.27. 15:28
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Magyarország idei éves kiadásainak két és félszeresét, 153,6 milliárd eurót fizetheti ki különböző célokra 2021-ben az unió. Az összeg harmadát támogatásokra szánják.
Immár hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács - írja az MTI. 
A képviselő-testület a szerdai strasbourgi plenáris ülésén fogadta el a korábban megkötött egyezséget, amelyet a tanács már hétfőn jóváhagyott. A kompromisszumos megoldás értelmében
az EU jövő évben 168,7 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, a tárgyévi tényleges kifizetések összege pedig 153,6 milliárd euró lehet.

Az Európai Bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő, ám végeredményben mindkét társjogalkotó szerv engedni kényszerült, ugyanis a bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretett volna elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.
A kohéziós politikára 58,6 milliárd euró kötelezettségvállalást és 50 milliárd euró kifizetést szánnak 2020-ban, míg a közös agrárpolitikára, a vidékfejlesztésre mintegy 60 milliárd euró kötelezettségvállalás és 58 milliárd euró kifizetés áll majd rendelkezésre. Az EP rámutatott, hogy a tárgyalások során sikerült félmilliárd euróval növelni a klímavédelemre szánt forrásokat, s több pénz fog jutni a digitalizáció, illetve a fiatalokat célzó különböző programok, például az Erasmus+ és a DiscoverEU finanszírozására is. 

A kínaiak már a spájzban vannak: Varga Mihály a világ legnagyobb bankjával kötött megállapodást

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.27. 09:58

Fotó: Chen Yehua / AFP/Xinhua
És még az is lehet, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank régiós irodát nyit Budapesten.
Szorosabbra fűzi a pénzügyi kapcsolatokat Magyarország a világ legnagyobb eszközállományú pénzintézetével - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI szerint, miután stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) vezérigazgatójával, Ku Súval - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán az MTI-t. Az 1984-ben alapított ICBC mintegy négyezer milliárd amerikai dollár értékű eszközállományával a világ legnagyobb bankja, 47 országban és régióban 426 képviselettel rendelkezik, a bank 15 európai országban van jelen, és budapesti régiós iroda nyitását mérlegeli. Az aláírt kétoldalú egyetértési megállapodást Varga Mihály fontos állomásnak nevezte a magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok erősítése szempontjából, amelynek célja átfogó és hosszú távú, közös érdekeken alapuló stratégiai együttműködés kialakítása Magyarország és Kína között. A dokumentum szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank kész aktívan közreműködni Magyarországgal a renminbi-kötvénykibocsátásban, illetve támogatja a határon átnyúló renminbi üzleti kapcsolatokat, fizetési műveleteket, valamint magyar infrastruktúra-projektek finanszírozását.
Az ICBC londoni központja
Fotó: WALTRAUD GRUBITZSCH / AFP
Az ICBC ezentúl kapcsolatokat építhet ki az érdekelt magyar bankokkal a mesterséges intelligencia, a felhő alapú szolgáltatások, és az egyéb digitális fejlesztések területén is - szögezte le a miniszter. Az ICBC a magyar-kínai tranzakciók megkönnyítése, valamint az "Egy övezet egy út" kezdeményezés beruházásainak támogatása érdekében budapesti iroda nyitásának előnyeit is számba veszi. A felek egyetértettek abban, hogy az ICBC magyarországi - és egyben közép-kelet-európai - jelenléte tovább erősítené Magyarország regionális pénzügyi központ szerepét - közölte a Pénzügyminisztérium.