Kényszersorozott ovisok: néhány hét alatt kell eldönteni több ezer gyerekről, hogy iskolaérett-e

Publikálás dátuma
2019.11.28. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel
A szülők helyett az állam dönt. Egy alig kéthetes időablakban lehet kérelmezni a halasztást.
Szinte lehetetlen feladat elé állította szülőket a kormány azzal, hogy csak múlt héten tette közzé az iskolaérettségről szóló új, júliusban elfogadott törvény végrehajtási rendeletét. A módosítás szerint ugyanis jövőre a szülők és az óvodapedagógusok helyett már az Oktatási Hivatal fogja eldönteni, hogy a hatodik életévüket betöltött, vagyis tankötelessé vált gyerekek maradhatnak-e még egy évet oviban, vagy kötelezően iskolába kell menniük. Az érintett szülők viszont az elmúlt hónapokban semmilyen megbízható információval nem rendelkeztek arról, hogy mit kell tenniük, ha halasztást kérnének, miközben szeptemberben már iskolaköteles lesz a gyerekük.
A részletes szabályok megismerése azonban nem segít a helyzetükön: kiderült ugyanis, hogy
a szülők csak január 1. és január 15 között nyújthatják be a halasztási igényüket az OH online felületén és postai úton, ha azt szeretnék, hogy gyermekük – amennyiben 2020. augusztus 31-éig eléri a hatéves kort – egy évet még óvodában maradhasson. A kérelemhez a szülő saját indoklását, szakorvosi igazolásokat, óvodapedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, gyermekorvos írásos véleményét, az óvodából kikérhető fejlődési naplót is csatolni lehet. Az OH ígéri, az elbírálásnál ezeket is figyelembe veszik.  Ennek beszerzésére tehát alig több mint egy hónapjuk marad a szülőknek, ám a karácsonyi időszakban feltehetően még nehezebb lesz szakértői véleményeket szerezni.

Az OH egyébként, ha szükséges, további szakértőket, például a pedagógiai szakszolgálatok szakértőit is bevonhatja a vizsgálatba. A vizsgálat időpontjáról a kérelem beérkezését követő öt napon belül értesítik a szülőt, a vizsgálatot pedig 15 napon belül le kell folytatni. Ha a szülő „önhibáján kívül” nem jelenik meg a gyermekével a megadott időpontban, öt napon belül újabb időpontot kap. Ha egyik időpontban sem jelenik meg, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt. Az eljárás előreláthatólag 60 napos, ha a szülő a hivatal döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat. Fontos: a kérelmeket csak január 1-től fogadja az OH.
Eddig lényegesen egyszerűbb volt a folyamat: a szülő és az óvodapedagógus közösen dönthetett arról, a gyereknek jót tesz-e, ha egy évet még óvodában marad. Ha nézeteltérés volt a két fél között, az illetékes pedagógiai szakszolgálat döntött. „A gyerekeink nem akkor lesznek iskolaérettek, amikor a törvény elvárja tőlük! Vonják vissza a kötelező hatéves beiskoláztatásról szóló törvényt!” – olvasható a Szülői Hang Közösség egyik kampányfotóján, amelyen egy édesanya látható, kezében a fenti üzenetet tartalmazó papírlappal. Az akció Facebook-oldalán folyamatosan jelennek meg a hasonló fényképek, miután a szülők elhatározták: arcukat vállalva tiltakoznak a gyermekeiket érintő, arctalan hivatali döntések ellen. A Szülői Hang Közösség felhívta a figyelmet arra is, az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához. A Szülői Hang egyik alapítója, Miklós György lapunknak azt mondta: óriási káoszt okoz, hogy a szülőknek csak néhány hetük van arra, hogy minden szükséges papírt beszerezzenek. Szerinte a rendelkezés embertelen és elfogadhatatlan, ezért a Miniszterelnökségnek is nyílt levelet küldtek, a törvény visszavonását kérve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint mindez a gyerekek érdekében történt. Mint írták, a legfőbb cél, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket, az OH bevonására „a visszaélések elkerülése érdekében” volt szükség. Leszögezték: a tanköteles korú gyerekek döntő többsége iskolaérett. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus ezzel nem ért egyet. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a gyerekek idegrendszeri érése egyre későbbre tolódik, egyre több az olyan kisgyermek, akik még hétévesen sem állnak készen arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljanak. Nem véletlen az sem, hogy évről évre növekszik a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A szakember szerint az elmúlt hónapokban kialakult iskolaérettségről szóló vita rossz irányba mutat, és a döntéshozók is rossz irányba tettek lépéseket. – Nem arról kellene beszélni, hat- vagy hétévesen menjen a gyerek iskolába, hanem arról, mit nyújt maga az oktatási intézmény. Be kellene látni, az iskola már nem működhet úgy, mint eddig, az első osztály nem egy homogén csoport. Az általános iskola első három évében minden gyermeknek a saját fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kellene kapnia – mondta. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, Verba Attiláné pedig arra hívta fel a figyelmet: az iskolaérettség vizsgálatának protokollja túlságosan bürokratikus lett, ami sok családnak – különösen a hátrányos helyzetű családoknak – újabb bonyodalmakat okozhat. A kormány indokát a szigorítás mellett, miszerint túl sok a visszaélés, elutasította: szerinte ez nem általános jelenség. Úgy tudja, a kérelmek elbírálására az OH-belül hamarosan alakul egy 30 fős, többségében óvodapedagógusokból álló bizottság. Feltette a kérdést: egy, az adott gyermeket jól ismerő óvónő szakmai véleményét mi alapján bírálja majd fölül egy másik óvodapedagógus, aki nincs közvetlen kapcsolatban az érintett kisgyermekkel?
Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 06:52

Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz a kormány: váratlan csökkenést hoz a nyugdíjemelés

Publikálás dátuma
2019.11.28. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyre többen kerülnek ki a szociálisan támogatottak köréből: a minimális nyugdíj- vagy béremeléssel nyernek ugyan néhány ezer forintot, de évente sok tízezret veszítenek.
- Hétszáz forint! - háborgott Margit néni a Nagyatád melletti faluban. – Egészen pontosan 745. Ennyivel léptem túl a támogathatósági határt a legutóbbi nyugdíjemelésnél, így az idén már nem kaptam közgyógyellátást. Margit néni 37 évet dolgozott gyógyszertárban, aztán két infarktus után elköszöntek tőle, s miután betegségéből felépülve a szakmájában már nem tudott elhelyezkedni, valamint le is százalékolták, így még somogyi viszonylatban is alacsony nyugdíjból kénytelen tengetni a napjait. Tavaly valamivel több, mint 43 ezer forintot kapott havonta, s mivel ez nem haladta meg a 28 500 forintos minimálnyugdíj 150 százalékát, jogosult volt a közgyógyellátásra: gyógyszereinek megvásárlásához havi hatezer forintot kapott. - A nyugdíjemelés nekem egy bő ezrest jelentett havonta, összességében viszont ötezer forint mínuszt. Mivel kicsúsztam a 150 százalékból, így elbuktam a támogatást. Először az önkormányzatnál próbálkoztam, mutattam a papírjaimat, de széttárták a kezüket, mondván, nem tehetnek semmit. Illetve javasolták, hogy írjak egy kérvényt a kormányhivatalnak. Megtettem, ám elutasítottak. Amikor pedig bementem személyesen Kaposvárra, úgy beszéltek velem, mint egy kutyával - mondta.
Az elmúlt években sokan kerültek hasonló helyzetbe, mint a nyugdíjas falusi asszony: miután a minimálnyugdíj 2008 óta változatlan – elvileg jövőre emel rajta valamelyest a kormány –, így a nyugdíjemelések miatt mind többen kerültek ki a támogatottak közül.  Márpedig a szociális támogatások kiszámításának alapja jellemzően a mindenkori nyugdíjminimum. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény például csak abban a családban igényelhető, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130, egyedülálló esetében a 140 százalékát. Nem véletlen, hogy az észak-borsodi falvakban emiatt több család – legalábbis papíron – külön költözött, ahol ugyanis az egyikük minimálbért keres, a másik pedig közmunkás, mindjárt át is csúszhatnak a megadott sávon, s elesnek a számukra fontos szociális támogatásoktól – például az évente két alkalommal igénylehető 6000 forintos utalványról, amelyet készételre, ruházatra, tanszer vásárlására használhatnak.
    Egy Dráva menti településen Aratóéknak is duplán fájt az idén januárban kapott 2,7 százalékos nyugdíjemelés. Az idős házaspár egész életét a téeszben dolgozta le, s ennek megfelelően ketten alig több mint százezer forint nyugdíjat kapnak. - A feleségem éppen befért a közgyógyba – mondta a férfi –, és jogosultak voltunk lakhatási segélyre is. Az emeléssel az asszony egy ezressel átesett a határon, a kettőnk nyugdíja pedig meghaladta a lakhatásiét: összesen 14 ezer forintot veszítettünk, ami nagyjából egy heti kosztpénzünk. Vagyis most háromhetit kell elosztanunk egy hónapra, ráadásul a gyógyszerek is drágultak. Nem tudom, mi lesz velünk télen, csak fele annyi fát tudtunk venni, mint korábban – mondta. Ám nem csak a nyugdíjasokat, hanem a fiatalokat is sújtja a tizenegy éve változatlan minimálnyugdíjhoz viszonyított támogatási rendszer. Balajtiék, akik egy Kaposvár és a Balaton közötti faluban élnek például a hétezer forintos lakhatási támogatásuktól estek el miatta. - Mindketten valamivel több, mint minimálbért keresünk – magyarázta Júlia. – Mivel a gyerekkel együtt hárman vagyunk, így az idéntől az egy főre eső jövedelmünk a családi pótlékkal együtt 1241 forinttal meghaladja a jogosultsági határt.

Csökkenő keret

A magát családbarátnak nevező kormány amúgy is egyre kevesebbet szán az igazán rászoruló családok megsegítésére: ez látszik abból, hogy 2017-hez képest tavaly családi támogatásokra összesen 401,4 milliárd forintot fordítottak, ami 1,4 százalékkal maradt el az előző évben átutalt összegtől, de – a kormany.hu-n fellelhető adatok szerint - a jövedelempótló-, és kiegészítő szociális támogatásokra kifizetett összeg is 2,4 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A közgyógyellátásra tavaly 17,9 milliárd forintot szántak, ez 2017-ben még 19,6 milliárd forint volt. Az Állami Számvevőszék családtámogatási rendszereket elemző idei jelentése is megállapította, hogy a 2010 óta eltelt időszakban az új családpolitikai támogatások jellemzően a kedvezőbb jövedelmi helyzetben levő családokat érték el nagyobb mértékben. Nincs ez másképp a lakhatási támogatások esetében sem. A Habitat for Humanity elemzéséből kiderül, hogy az állam a lakhatás szociális támogatási formáiból is egyre inkább kivonul: míg 2007-ben a GDP 0,9 százalékát fordították ilyen célra, addig 2015-ben ennek már csak a harmadát, 0,3 százalékot.

A Guardian arról ír, hogy a magyar közmédiának túl meleg lehet az Eurovízió

Publikálás dátuma
2019.11.27. 20:14
Conchita Wurst, az Eurovíziós Dalfesztivál 2014-es osztrák transzvesztita győztese. Megjelenése a magyar szélsőjobboldalon is kiverte a biztosítékot
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE /
Hivatalos indoklás nincs arról, hogy miért hagyjuk ki jövőre a fesztivált, meg is kezdődtek a találgatások.
Magyarország nem vesz részt a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválon, pletykák szerint azért, mert a szélsőjobboldali kormánynak és a közmédia vezetésének túl meleg (gay) a produkció – írja a Gurdian, magyar forrásokra hivatkozva.
A lap emlékeztet rá, máig sincs hivatalos indoklás arra, hogy A dal győztesét miért nem nevezik be az európai megmérettetésre – ugyanakkor a homofób retorika már a legmagasabb döntéshozói szinteken is bevettnek számít. Kövér László házelnök nemrég a pedofíliával állította párhuzamba az egynemű párok örökbefogadási szándékát, a (cikkben név nélkül említett) Bencsik András pedig azt fejtegette a Hír TV-ben, hogy a fesztivál egy homoszexuális flottatüntetéssé züllött, és csak az ország mentálhigiénés állapotának tesz jót, ha nem veszünk részt rajta.
A lapnak névtelenül nyilatkozó MTVA-munkatárs elmondta, hogy a közmédia saját állományát sem tájékoztatták az Eurovízió kihagyásának okairól, a döntés azonban szerinte szervesen illeszkedik az MTVA szervezeti kultúrájába – és sokan gondolják azt, hogy a nemzetközi fesztivál szexuális kisebbségek iránti nyitottsága áll a lépés mögött. 
A Guardian megkereste az MTVA-t is az üggyel kapcsolatban, ahonnan ezt a ( nem túl érdemi) választ kapták: „Ahelyett, hogy részt vennénk a 2020-as Euróvíziós Dalfesztiválon, közvetlenül fogjuk támogatni a magyar popzene tehetségeit." (A Guardian cikkének társzerzője a Népszava korábbi munkatársa.) 
Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 13:53