Globális éghajlat- és környezetvédelmi vészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A 429:225 arányban, 19 tartózkodás mellett – többek között a Fidesz szavazataival – elfogadott határozat értelmében az EU minden tagállamának törekednie kell, hogy 2050-re teljesen megszüntessék a felmelegedésért jórészt felelősnek tartott üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását. A határozatot a jövő héten Madridban kezdődő klímaügyi ENSZ-konferencia elé időzítették.
Ursula von der Leyen, a Bizottság frissen megválasztott elnöke beiktatási beszédében azt ígérte, hogy az unió az élére fog állni az egzisztenciális veszélyt jelentő klímaváltozás elleni világméretű küzdelemnek. Környezetvédelmi aktivisták ugyanakkor továbbra is elégedetlenek, mert szerintük a tagállamok cselekedetei nem támasztják alá a hangzatos uniós célkitűzéseket. Sebastian Mang, a Greenpeace európai tanácsadója szerint „ég a házunk, az Európai Parlamentből látszanak a lángok, de nem elég, hogy állnak és nézik a tüzet”.
Egy másik, ugyancsak csütörtökön elfogadott határozat megállapítja, hogy az EU jelenlegi klímacélkitűzései nem felelnek meg a a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott egyezménynek. A képviselők többsége az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 2030-ra az 1990-es szinthez képest tervezett 40 százalékos csökkentése helyett az 55 százalékos célt támogatta.
A brit Guardiannak nyilatkozva az eredeti szakmája szerint meteorológus svéd zöldpárti EP-képviselő Pär Holmgren így foglalta össze a helyzetet: „Most a 3 Celsius fokos felmelegedés felé tartunk, ami persze jobb, mint a 4 fokos, de messze van a 1,5-2 fokostól, amit megígértünk egymásnak és a következő nemzedékeknek.”
