Százmilliós famozgás a ligetben

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 2017 májusában szerződött le a Galapagos Zoo Service nevű céggel az „útban lévő” fák átültetésére.

Több mint negyed milliárd forintból kell átültetni a Városliget fáit a tervezett beruházások miatt; a közbeszerzésen nyertes cégnek 218 fát kell máshová vinnie, ami – a fák túlélése szempontjából – nem veszélytelen feladat. Ráadásul sok növényt ki is kell vágni, igaz, a korábbi kormányzati nyilatkozatok arról szóltak, hogy helyükre újakat ültetnek majd, így – legalábbis az ígéretek szerint – a teljes zöldfelületi arány nem csökken. Nem mellékes körülmény viszont az sem, hogy a ligetben található fák közül egyesek matuzsálem korúak (akad például szomorú bükk, kanadai vasfa és amerikai feketedió is), azaz nagyon nem mindegy, hogy milyen fa kerül egy kivágott másik helyére.

A Városliget hivatalos területe 100 hektár, de ebből csak 81 hektárt tesznek ki a parkok. Azért csak ennyit, mert le kell vonni a teljes területből az olyan építményeket, mint a cirkusz, a Széchenyi-fürdő, a Vajdahunyad vára vagy a Városligeti tó, illetve a Műjégpálya, továbbá az utak által elfoglalt területeket. (Az Állatkertet parknak tekinthetjük). A fakataszter a Liget Projekt megkezdése előtt, 2015-ben 6538 fásszárú növényt tartott nyilván itt. Közülük a projekt 263 fa kivágásával számolt a tervezett épületek miatt, ami a teljes állománynak akkor a 4 százalékát tette ki. Ha ehhez hozzávesszük az új utak kiépítését, illetve az új közművek lefektetését, akkor ez már 365 fát érintene, ami viszont 8,8 százalékos arány. Az átültetéssel a szakértők, civil szervezetek szerint 1 százaléknyi fapusztulás jár, igaz, vannak ennél jóval pesszimistább becslések is.

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 2017 májusában szerződött le a Galapagos Zoo Service nevű céggel az „útban lévő” fák átültetésére. A megállapodás értelmében a cégnek összesen 218 fát kell átültetnie 232 millió forintért. (Később ezt az összeget 23 millió forinttal megtoldották, mert a Ligetvédők megmozdulásai, úgymond, ennyivel drágították meg a munkát.) A Galapagos Zoo azt vállalta, hogy az általuk átültetett fák megmentése legalább 80 százalékban sikeres lesz. Természetesen a mérleget csak évek múlva vonhatják meg.

A ligeti fák be- illetve áttelepítése egykor sem volt könnyű dolog, hiszen ezen a területen régen mocsár váltakozott a homokpusztával. Amikor – első kísérletként a 18. század végén – fűzfákkal ültették be az egykori Ökrösdülőt, akkor kiderült, hogy ezt meglepően szakszerűtlenül tették, ezért mind egy szálig kihaltak, hírmondó sem maradt belőlük. Az sem tett jót a parképítési kezdeményezéseknek, hogy a parknak szánt gyepeket – a tilalom ellenére – az állattartó pestiek legeltetésre használták. Amikor pedig akácfákkal ültették be a kijelölt területet, mivel ez a fafaj közismerten gyorsan nő, amint a fácskák, amelyek jól érezték magukat, kissé megerősödtek, már ki is vágták őket. Ma a legöregebb fák azok a platánok, amelyeket 1818 és 1830 között telepítettek át József nádor alcsúti arborétumából. Akadnak köztük olyanok is, amelyeknek a törzsátmérője meghaladja a 200 centimétert. (Kész csoda, hogy megmaradtak, hiszen eredeti élőhelyükről, Alcsútról télen ökrök vontatásával szállították a Ligetbe a már ott is szépen megnövekedett fákat.)

Amikor a város ligetét kialakították, akkor az volt az elsődleges szempont, hogy az idetelepített fák a sokszínűséget képviseljék, és ezt az idők során folyamatosan figyelembe is vették. Már több mint százévesek az olyan viszonylag ritka fafajták egyedei is, mint a szomorú bükk, a kanadai vasfa és az amerikai feketedió, amelyek másutt szinte kizárólag csak parkokban fordulnak elő. Jó néhány köztük évtizedekig máshol élt, felnőtt korában ültették át mai helyükre. Mikor a Millenniumi Földalatti Vasút épült, a ligeti alagút helyén, illetve a korábbi felszíni pálya útjában is szép számú fa állt, amelyeket ugyancsak sikerrel ültettek át. Az közismert, hogy a különböző közterületekre telepített fákat korábban faiskolákban gondozzák, és még szabad gyökérzettel kell ezeket kiemelni és elszállítani a véglegesnek szánt helyükre. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű.

Még 1970-ben több sikeres átültetési kísérletet végeztek Budapesten. Akkor került át 35 darab, 14 éves klónozott hársfa a Déli Pályaudvar építésekor a Vérmezőről a Kossuth térre. Ezek eltüntetése a szemünk előtt zajlott le a Steindl Imre Terv során, a Kossuth tér kikövezésekor. A 14 éves fák átültetése egykor oly sikeres volt, hogy 100 százalékban életben maradtak. Ma speciális gépek segítségével a szakemberek szerint a növényzet 30-40 éves korig 90 százalékos megeredés várható, azaz majdnem minden fa átvészelheti a költözést, igaz, tetemes költségek mellett. Ugyanakkor máig szomorúan emlegetik, hogy csak két évet élt az az évtizedekkel ezelőtt átültetett, 40 éves örökzöld tölgy, amelyet a Szabolcs utcai kórház területéről hoztak át a Városligetbe, a Washington szobor közelébe. Ennél eredményesebb volt annak idején József nádor, aki 1846-ban maga ültette el az egykori ligeti Hattyú-tó partján azt a virginiai mocsárciprust, amely még az 1990-es években is élt. Kipusztulásának pontos idejét nem ismerjük.