Van, ahol csak februárban juthatnak hozzá a szociális tüzelőhöz, és kevesebbeknek jut, mint tavaly

Publikálás dátuma
2019.11.29. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kevesebb a közmunkás, emiatt csökkentették a kistelepülési önkormányzatok által szétosztható tüzelő mennyiségét – panaszolják polgármesterek. Pedig úgy látják, rászoruló nem lett kevesebb.
– Két köbmétert tudtunk adni a rászorulóknak, tavaly még hármat kaphattak. Ha azt nézem, hogy tavaly még a gázár-támogatás kompenzációjaként is lehetett tűzifát igényelni, akkor az idén nagyjából a felét kapták az emberek – így összegezte lapunk kérdésére egy somogyi falu polgármestere, hogy náluk milyen segítségre számíthatnak idén a hátrányos helyzetben lévő családok. Arról már egy baranyai község vezetője beszélt, hogy mire elég két köbméter fa: – Egy átlagos családi ház kifűtéséhez, ha nem nagyon kemény a tél, akkor nagyjából hat köbméter fa kell. Mivel egy köbméter fa ára ma 30 ezer forint körül mozog, egy téli szezon még mindig majd kétszázezres tétel egy családnak, ami sokak számára nemhogy komoly teher, de kigazdálkodhatatlan. Ráadásul a polgármester szerint szigorodtak is a feltételek is, és sokan kicsúsztak a rendszerből: – Amikor a falu megigényli a szétosztható tűzifát az államtól, akkor számít a községben lévő közmunkások és a szociális- meg lakásfenntartási segélyezettek száma. Miután a közmunkaprogramban egyre kevesebben dolgoznak, egyre kevesebb fát igényelhetett a falu. Vagyis hiába ugyanannyi a rászoruló, mint tavaly, kevesebb fát kellett ugyanannyi ember között szétosztanunk. Többen azért kerültek ki a rendszerből, mert – mint ahogyan azt csütörtöki lapszámunkban megírtuk – a nyugdíjemelésnél néhány száz forinttal, de átestek a támogatási határon. Akad olyan nyugdíjas, aki a szociális fa mellett mindössze 1-2 köbmétert tud venni, és csak a konyhát fűti egész télen, ezért ott is alszik. A kormány 2019-ben ötmilliárd forintot biztosított szociális célú tüzelőanyag-programra, és – a megkérdezett polgármesterek szerint az önkormányzati választások miatt – a korábbi évekhez képest hamarabb, már augusztusban kiírták a pályázatot, majd szeptemberben már el is utalták a támogatást. Vagyis az ügyes önkormányzatok már a választások előtt kioszthatták a szociális tűzifát. Erre az ötezer lakosnál kisebb települések pályázhattak, így Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár szerint 180-200 ezer család juthat tüzelőhöz. Csakhogy Magyarországon jelenleg közel 700 ezer háztartás fűt tűzifával – kizárólag azzal, vagy fával-gázzal vegyesen –, vagyis az érintettek bő negyede kaphat támogatást. Ráadásul a szociális tűzifa csak az ötezresnél kisebb településeken élőknek jár, noha szakemberek szerint a városokban is bőven akadnak rászorulók. Gondot okoz, hogy sokszor még akkor sem jut el a fa a rászorulókhoz, ha akadna elég: – Idén februárban hozták ki a tavalyi szociális tűzifát, amit csak most, novemberre tudtam felvágatni. Nincs ember a faluban, régebben a közmunkások még besegítettek a fa behordásába és a felhasogatásába, de most már közmunkás is alig van – panaszkodik egy idős asszony Sárospatak központjában. Zempléni faluja nevét nem mondja meg, attól fél, hogy bosszúból akkor még ennyi fát sem kapna, mint most. – Hetvenkét éves vagyok, egyedül élek már húsz éve, de az utóbbi tíz évben, mióta nyugdíjas lettem, összesen csak kétszer kaptam szociális tűzifát. Máshol bemondják a „hangosba”, hogy lehet menni a hivatalba, kitölteni a papírokat, nálunk meg ha be is mondják egyszer-egyszer, azt csak napközben, munkaidőben teszik. Én erről lemaradok, napszámos vagyok, nyugdíj mellett is dolgozom kint a szőlőben, másképp éhen halnék abból a hetvenezer forintból, amit havonta kapok. Vámosújfaluban is arra panaszkodtak: hiába érkezett meg a szociális tűzifa még januárban a faluba, sokat kellett várni, mire a hivatal el tudta szállítani, mert az itteni közmunkások is elmentek a környékbe dolgozni, rendes állásba, nem volt, aki rakodjon. A falu polgármestere, Jadlóczki Lajos viszont bizakodó: szerinte a fa ezen a télen is a megszabott, február 15-i határidőre mindenkihez megérkezik, és lesz közmunkás, aki segít aprítani, gyújtóst vágni, berakodni. – Arra is figyelünk, hogy mindenki értesüljön a lehetőségről, személyre szólóan küldjük ki a felhívást, hogy lehet a szociális tűzifára jelentkezni – tette hozzá. A forráshiánnyal küzdő falvakban már az is nagy terhet ró az önkormányzatra, hogy az erdőből a helyszínre kell kell hozatnia a szociális tűzifát. Az Encshez közeli Hernádszentandráson ez például minden évben 1-1,2 millió forinttal teheli meg a kasszát – tudtuk meg Üveges Gábor polgármestertől. Itt a napokban osztották szét a fát – nagyjából ugyanannyit, 120 köbmétert, mint tavaly – vagyis nem kreáltak belőle kampányeseményt a választások előtt. Az volt a fontos inkább, hogy karácsony előtt mindenki hozzájuthasson az egy köbméternyi tűzifához.

Tízmilliárdot költhet a kormány arra, hogy magyar űrhajós mehessen a világűrbe

Publikálás dátuma
2019.11.28. 22:34

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Legfeljebb négy űrhajóst képeznek ki, közülük választják ki azt, aki feljuthat az űrállomásra.
10 milliárd forintot költ a kormány a következő három évben arra, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe – erről az RTL híradójának beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A magyar űrhajós felküldése csak az egyik pillére a kormány világűrrel kapcsolatos 5 éves tervének. Szeretnének
  • magyar műholdat fellőni,
  • mikroműhold-flottát készíteni,
  • és magyar tudományos és mérési eszközöket juttatni a nemzetközi űrállomásra.
Szijjártó a csatorna kérdésére elmondta: éppen az utóbbi miatt merült fel a második magyar űrhajós kiképzésének lehetősége. Hozzátette, hogy körülbelül 2022 és 2024 közé tehető az az időpont, amikor a jelentős magyar technológiai hozzáadott értékkel előállított mérő- és kutatóeszközök felkerülnek a nemzetközi űrállomásra. Jogosan azt szeretnénk, ha egy magyar űrhajós kezdené a vizsgálati folyamatokat ezekkel a magyar eszközökkel – fogalmazott. A külügyminiszter közölte: a projektben azért Oroszországgal működnek együtt, mert jelenleg egyedül ők tudják feljuttatni a magyar űrhajóst az űrállomásra. Legfeljebb négy űrhajóst képeznek ki, közülük választják ki azt, aki feljuthat az űrállomásra. Kiképzésük 3 évig tart és 7-10 milliárd forintba kerül majd.
Szerző
Frissítve: 2019.11.28. 22:35

Budapest Pride: Életeket tesz tönkre a „meleggyógyítás” reklámozása

Publikálás dátuma
2019.11.28. 20:56

Fotó: Népszava
Mélységes felháborodással értesültek a HírTV riportjáról – írták csütörtöki közleményükben.
Felszólítjuk a HírTV-t hogy hagyjon fel az állampolgárok mentális egészségét, különösen a fiatalokét veszélyeztető áltudományos tévhitek propagálásával, hiszen, míg a reparatív terápia hatékonyságáról egy tanulmány sem értekezik, annak veszélyeiről és káros hatásairól számtalan kutatás született. Azt feltételezni, hogy a szexuális orientáció erőszakos megváltoztatása egyrészt lehetséges, másrészt nem rontja, hanem javítja az életminőséget, káros és veszélyt jelent az egész társadalomra nézve. Az emberi méltóság és a tisztelet a társadalom minden tagját megilleti, és ennek elidegeníthetetlen része a szexuális orientáció és nemi identitás integritásának tiszteletben tartása, és a heteroszexuálistól különböző szexuális orientációk, illetve a transzneműség diszkriminációjának teljes megszüntetése” – közölték a Budapest Pride szervezői. Mint írták, mélységes felháborodással értesültek a HírTV „meleggyógyításról” szóló riportjáról. „A reparatív terápia (mely során azt ígérik, hogy meg tudják változtatni a résztvevő szexuális orientációját) nem csak áltudományos, de kimondottan veszélyes is. Az egyik leghíresebb amerikai átnevelő terápia vezetője elismerte, hogy többen a »terápiája« miatt akartak öngyilkosok lenni” – hangsúlyozták. Az „Életeket tesz tönkre a »meleggyógyítás« reklámozása” című közleményükben kiemelték, hogy a reparatív terápiát először Brazíliában tiltották be 1999-ben. Azóta törvény tiltja az átnevelő terápiát Ausztráliában, Máltán, az USA 18 tagállamában, Spanyolországban, Dél-Afrikában és Taiwanon is. Németország pedig éppen most készíti elő az átnevelő terápiát tiltó törvényét. „Nem létezik olyan tudományos kutatás, amely az emberi szexualitás megváltoztatásáról számol be. Az a néhány eset, amelyet a reparatív terápiák »sikereként« könyvelnek el, mindössze azt mutatja fel »eredményként«, hogy a terápia alanyának viselkedését változtatták meg, de nem a szexuális orientációját – azaz különböző, jellemzően vallási indíttatású bűntudatkeltő, vagy éppen erőszakos módszerekkel elérik, hogy a »terápia« alanya heteroszexuális párkapcsolatot létesítsen” – tették hozzá. Kitértek arra is: az LMBTQ emberek nem azért néznek szembe nehézségekkel, mert bármi „baj” vagy „kijavítandó” lenne a szexuális orientációjukkal vagy nemi indentitásukkal. „A társadalom kirekesztése és megbélyegzése miatt tapasztalnak szorongást, félelmet, vagy depressziót, amin természetesen nem egy bűntudatra vagy önutálatra építő átnevelőterápia segíthet, hanem ha közösen teszünk az LMBTQ emberek társadalmi és jogi egyenlőségért. Álhírek helyett inkluzív iskolai felvilágosításra, az egészségügyi, munkahelyi és hatósági diszkrimináció csökkentésére, az LMBTQ embereket érő tévhitek és sztereotípiák eloszlatására van szükség. Gyűlöletkeltés helyett a média és a döntéshozók feladata a valós problémákra való megoldáskeresés” – áll a közleményben.
Csütörtökön az Index szúrta ki, hogy a Hír TV hasonló riportba bonyolódott, mint a köztévé még év elején, amikor készítettek egy nagy felháborodást kiváltó műsort arról, hogy a homoszexualitás olyan, mint egy betegség, és a melegek gyógyíthatóak. A Hír TV Credo című műsorának szerda esti adásában ugyanis beszámoltak egy zártkörű szakmai konferenciáról, amit egy titkos helyszínen tartottak Magyarországon. A konferenciát az IFTCC Nemzetközi Szakmai Szervezet rendezte, a témája pedig a melegek orientációjának megváltoztatása. A riportról itt írtunk bővebben.
Szerző