Magyarország kiállt az óriásvállalatok adóelkerülése mellett az Európai Tanácsban

Publikálás dátuma
2019.11.29. 14:20
Illusztráció
Fotó: PATRICK HERTZOG / AFP
12 tagállam blokkolta azt a javaslatot, ami átláthatóbbá tette volna az évi a 750 milliárd euró fölötti forgalmat bonyolító cégek adózását.
Magyarország is egyike annak a 12 uniós tagállamnak, amely csütörtökön az Európai Tanácsban blokkolta azt az előterjesztést, amely leleplezte volna a multinacionális vállalatok adóelkerülését - írja a Guardian brit lap nyomán a Mérce.
A javaslat arra kötelezte volna a 750 milliárd euró fölötti éves forgalmat bonyolító cégeket, hogy tagállamonkénti bontásban tegyék közzé, mennyi bevételt szereztek, valamint hogy ezek után mennyi adót fizettek.

Az olyan óriáscégek, mint például a Facebook, a Google vagy az Apple azzal, hogy az alacsonyabb társasági adót kivető országokban adóznak olyan esetekben is, ha egyébként máshol is tevékenykednek, évente 500 milliárd dollárnyi kiesést okoznak az uniós tagállamoknak - ezt volt hivatott kezelni a javaslat.
Magyarország mellett nemmel szavazott még Írország, Luxemburg, Málta és Ciprus - vagyis az összes európai adóparadicsom -, illetve Lettország, Csehország, Észtország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia is. Utóbbi tagállamok közül sokan gazdasági versenyelőnyüket az alacsony adóknak köszönhetik. Nemmel szavazott Svédország is, ám ott nem az adóelkerülés segítése volt a cél, hanem a félelem attól, hogy a brüsszeli kompromisszumos szabályok felvizezik a sokkal keményebb svéd előírásokat.
A 9 százalékos társasági adószinttel Magyarország is az adóparadicsomok felé közelít, de a legnagyobb cégek még ennél is kevesebbet kell, hogy adózzanak itt.

Összehasonlításként, Írországban alapesetben 6,25 százalék a társasági adó. Tavaly a G7 írta meg, hogy a 30 legnagyobb Magyarországon működő globális nagyvállalat esetében a tényleges adókulcs csupán 3,6 százalék, aminek következtében évente 48 milliárd eurónyi, a mai tragikus forintárfolyamon váltva mintegy 16 ezer milliárd forintnyi bevételtől esett el a magyar állam.
Szerző
Frissítve: 2019.11.29. 14:40

2021-től vége a kivételezésnek az EU-s polgárokkal Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2019.11.29. 13:45

Fotó: JOHN THYS / AFP or licensors
Legalábbis Boris Johnson ezt ígéri.
A brit kormány 2021 első napjától érvényesíteni akarja a tervezett új bevándorlási rendszert, amely azonos elbírálás alá veszi az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezőket - mondta pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson, aki a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választások konzervatív párti kampányának vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatót, kijelentette: ha a kormány hivatalban marad a választás után, lépéseket tesz azért, hogy 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia az ausztrál típusú, pontozásos elbíráláson alapuló bevándorlási rendszert alkalmazhassa. Hozzátette: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) közvetlen előnyei közé tartozik, hogy csökkenteni lehet a képesítés és nagy-britanniai állásajánlat nélkül érkező bevándorlók számát. Johnson szerint ezzel egy olyan tényező számolható fel, amely erőteljesen lenyomja a nagy-britanniai béreket.
Szerző

Waterlootól tartanak a német SPD-nél

Publikálás dátuma
2019.11.29. 10:30
Televíziós vitát is tartott a négy jelölt
Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP / dpa Picture-Alliance
Ma zárul a német szociáldemokraták elnökválasztása, a győztes személyére pedig szombaton derül fény.
Ketten kerültek a második körbe, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter Klara Geywitz-cel indult, velük Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans néz farkasszemet. A nagy kérdés az, lesz-e irányváltás az SPD-n belül? Ha ugyanis az utóbbi páros győzedelmeskedne, az azt jelentené, valószínűvé válna, hogy a párt kilépne az uniópártokkal alkotott nagykoalícióból. A favorit azonban inkább az előbbi páros. Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter az SPD egyik legismertebb politikusa, más kérdés, képes lenne-e a status quo képviselője kivezetni a politikai erőt súlyos válságából. Az előjelek nem túl jók, az SPD-t 13-15 százalék között mérik és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal van versenyben a harmadik helyért. Különösen a fiatalabbak körében áll rendkívül gyengén. Sokan kételkednek abban, hogy Scholz tényleg a nagy megmentő lenne, de még sanyarúbb jövő előtt állhat a párt akkor, ha kilépne a nagykoalícióból és idő előtti választást csikarna ki. Egy voksolás az SPD Waterlooját is jelentené. Az SPD-nél azért döntöttek a pártelnöki rendszer bevezetése mellett, mert a Zöldeknél eredményes volt ez a rendszer. Csakhogy a környezetvédők sikerében szerepet játszott az, hogy Németországban a figyelem a menekültválságról a klímavédelemre terelődött át és ezzel a kérdéssel a fiatalok figyelmét is sikerült felkelteni. Az SPD-nél azonban továbbra is hiányoznak olyan személyiségek, akik képesek lennének megszólítani az ifjabb generációt. Egyre nagyobb tehertétel a párt számára, hogy a pártelnökválasztási hadjárat már nyár óta tart. Emiatt mind rosszabb a hangulat au SPD-n belül, hiszen az egyes jelöltek egyre keményebben támadták egymást az utóbbi időben. Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök pedig nagyon hevesen érvelt amellett, ne a Walter-Borjans-Esken párosra voksoljon a több mint 400 ezres tagság. Malu Dreyer, a párt ideiglenes elnöke figyelmeztetett is arra: nem lenne szabad övön aluli ütéseket bevinni. Attól is tart, hogy szoros eredmény születik, ez ugyanis még inkább megosztaná az SPD-t.
Témák
SPD Olaf Scholz