NATO;Erdogan;Macron;agyhalott;

- Erdogan szerint Macronnak ki kéne vizsgáltatnia magát, hogy agyhalott-e

A török elnök a francia államfő saját szavait használta, utóbbi a NATO-t agyhalottazta le.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban - néhány nappal a decemberi NATO-csúcsértekezlet előtt, amellyel a katonai szövetség megalapításának 70. évfordulóját is tervezik ünnepelni - arra szólította fel francia hivatali kollégáját, Emmanuel Macront, hogy vizsgáltassa ki magát, nem agyhalott-e, miután a francia elnök november elején a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában agyhalottnak nevezte a NATO-t.

A török államfő, aki a Marmara Egyetem róla elnevezett épületegyüttesének alapkőletételén tartott beszédet, jelezte: Macronhoz intézett szavait a NATO londoni találkozóján is el fogja mondani. Úgy vélte, Macron nyilatkozata olyanokhoz illik, "akiknél már beállt az agyhalál". Erdogan azt mondta, hogy a francia elnök legutóbbi kijelentései annak a "beteges, sekélyes felfogásnak" a megnyilvánulásai, mely szerint a mindenféle kockázatvállalást nélkülöző, a sorozatos győzelemhez szokott országok nem tudják elviselni a Törökország jogainak és szuverenitásának védelmét célzó erőfeszítéseket. Egyre többen vannak, akik "emésztési gondokkal küszködnek" Ankarát illetően - fogalmazott a török elnök.

Erdogan kijelentette: Macron nem teljesíti országa kötelezettségeit az észak-atlanti szövetséggel szemben, még a pénzügyi hozzájárulását "sem fizeti be rendesen". Hangoztatta, Macronnak nincs felhatalmazása annak a döntésnek a meghozatalára, hogy Törökországot kizárják-e a NATO-ból, vagy ne.

Macron a november 7-én megjelent interjúban kijelentette, hogy jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és a szövetségesek között. Macron ugyanakkor a közelmúltban többször határozottan bírálta Törökországot - és a szerinte tehetetlen NATO-t is - az október 9-én indított északkelet-szíriai török offenzíva miatt. A hadműveletnek az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia az elsődleges célpontja, amelynek a segítségével az Egyesült Államok vezette nemzetközi fegyveres koalíció az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen harcol. Ankara ezzel szemben az YPG-t is terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli, mert szerinte a törökországi kurd szakadárok szíriai szövetségese.

Erdogan pénteken Szíriával kapcsolatban azt üzente az Élysée-palotának, hogy a francia csapatoknak nincs joguk és felhatalmazásuk az arab országban tartózkodni, mert a damaszkuszi rezsim nem hívta be őket.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön az ankarai parlamentben újságíróknak arról beszélt, hogy nincs jelentősége annak, amit Macron mond, mert a francia elnök a terrorizmus "mecénása", aki terrorállamot akart létrehozni, de a török beavatkozás "keresztülhúzta a számításait".

A Hürriyet Daily News című, angol nyelven megjelenő török napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva csütörtökön arról írt, hogy ha a NATO nem hagyja jóvá azt a védelmi tervet, amely szerint YPG fenyegetést jelent Törökországra, Ankara nem támogatja a NATO többi védelmi tervét, köztük a napirenden lévő, a balti térséget és Lengyelországot érintőt sem.

A NATO-tagországok csúcstalálkozóját december 3-án és 4-én tartják Londonban.

A brit főváros legismertebb hídjánál történt késes támadásban öt ember sérült meg, az elkövető meghalt. A BBC szerint a sérültek közül ketten életüket vesztették.