Szexuális zaklatással vádolják az amerikai EU-nagykövetet

Publikálás dátuma
2019.11.29. 18:20

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP or licensors
Az érintett mindent tagad.
Szexuális zaklatással vádolta meg három nő Gordon Sondlandet, az Egyesült Államoknak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetét - adta hírül a Portland Monthly című lap nyomán az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pénteken. Sondland minden vádat kategorikusan tagad az MTI szerint. A nők állítása szerint a zaklatásokat Sondland még jóval a nagyköveti kinevezése előtt, 2003-ban követte el. A nagykövet - aki Donald Trump amerikai elnök 2016-os elnökválasztási kampányának egyik anyagi támogatója volt - kinevezése előtt a szállodaiparban volt nagyvállalkozó, több szálloda tulajdonosa, elsősorban az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Sondland közleményben tagadott minden vádat. "A nemkívánatos fogdosásokra és csókokra vonatkozó igaztalan vádakat kitalálták, és szerintem politikai célokból hangolták össze" - fogalmazott. Leszögezte: a vádaknak "nincs tényszerű alapjuk, és kategorikusan tagadom őket". A nagykövet a múlt héten a demokrata többségű képviselőház három bizottsága által rendezett, Donald Trump alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előtti meghallgatások egyik tanúja volt. A három nő vádjai szerint Gordon Sondland nemcsak próbálkozott náluk, hanem miután visszautasították, a szakmájukban vágott vissza: egyiküket a munkahelyén verbálisan sértegette, a másikuknak megtagadott egy korábban megígért befektetést, a harmadik sértett pedig azt állította, hogy az inzultus után Sondland nem mutatta be őt bizonyos szakmai körökben. Nicole Vogel, a Portland Monthly című lap tulajdonosa 2003-ra utalt vissza, amikor azért találkozott Gordon Sondlanddel, hogy az éppen induló lapjába befektetőnek kérje fel a nagyvállalkozót. A férfi meghívta az egyik portlandi szállodájába, és megmutatta neki az egyik szobát, ahol megpróbálta megcsókolni. A visszautasítás után néhány nappal értesítést kapott arról, hogy a tervezett befektetés nem valósul meg. A másik nő, Jana Solis 2008-ban Sondland egyik szállodájában akart elhelyezkedni, a harmadik vádaskodó, Natalie Sept pedig a portlandi politikai élet egyik szereplője, kampányszakember volt. Mindketten hasonló vádakat fogalmaztak meg, bár mindketten többször is önszántukból látogatást tettek Gordon Sondland lakásán.
Szerző

Meggyilkolt riporter buktatja meg a máltai kormányt

Publikálás dátuma
2019.11.29. 18:06

Fotó: MATTHEW MIRABELLI / AFP
Sajtóértesülések szerint órákon belül lemond Joseph Muscat miniszterelnök, miután kabinetjének tagjai belekeveredtek Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró megölése nyomán kirobbant botrányba.
Drámai órákat élt át Málta csütörtökről péntekre virradóra. A kormány elutasította a letartóztatott milliomos, Yorgen Fenech indítványát – jelentette be Joseph Muscat hajnali fél négykor, a kabinet hét órán keresztül húzódó válságtanácskozása után. A kormányfő szerint egyhangúlag döntöttek így, mégpedig a főügyész és a rendőrfőnök javaslata alapján. Elismerte, hogy a két évvel ezelőtti gyilkosság „megrendítette a demokráciát”, ugyanakkor az általános várakozásokkal ellentétben nem mondott le. Akkor még arra készült, hogy hivatalban marad a nyomozás lezárásáig. Ám a nyomás egyre nagyobb, és úgy tűnik, a kormányfőnek már nincs hova hátrálnia. Pénteken délutánra a helyi sajtó kész tényként kezelte, hogy Muscat „órákon belül” távozni kényszerül. Állítólag már közölte elhatározását közvetlen munkatársaival, és búcsúzó televíziós beszédét fogalmazza. Erre utal az is, hogy napközben felkereste a köztársasági elnököt, de a találkozóról nem árultak el részleteket. Az államfő, akinek az alkotmány értelmében új kormányalakítási megbízást kell adnia, elhalasztotta jövő hétre tervezett londoni látogatását. Lefújták a kormányzó Munkáspárt vasárnapi rendezvényét is. A kormányfő lemondását követelők összeférhetetlenségről beszélnek, szerintük Muscat akadályozza az igazság felderítését. „A miniszterelnök felügyeli a nyomozást a legjobb barátja ellen, akit a jelek szerint felmentenek, még mielőtt bíróság elé kellene állnia”, összegezte a helyzetet pénteki vezércikkében a szigetország vezető napilapja, a Times of Malta. A szóban forgó „legjobb barát” Keith Schembri, a kormányfő jobbkeze. Hétfőig egyben a kabinetfőnöke is volt, ám lemondása után néhány órával a rendőrség kihallgatta, majd őrizetbe vette. Sajtóhírek szerint Fenech őt nevezte meg a bérgyilkosság értelmi szerzőjeként. A 2017 őszén felrobbantott oknyomozó riporter, Daphne Caruana Galizia röviddel halála előtt korrupcióval vádolta meg Schembrit és más ismert politikusokat.  A lovinmalta.com online hírportál rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a milliomos megemlítette a miniszterelnököt is, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan mit mondott róla. A gyanúsított feltehetőleg abban bízik, hogy feltáró vallomás esetén enyhébb büntetést kap, akár vádalku híján is, míg ellenkező esetben az ítélet életfogytiglan is lehet. Az éjszakai kormányülés alatt ezrek tiltakoztak Vallettában, a miniszterelnöki hivatal, a Castille előtt. A tüntetők jelszava szerint „Muscat kezéhez vér tapad”. Hatalmas felháborodást keltett a tömegben az a hír, hogy közben Schembrit váratlanul szabadlábra helyezték. A tömegben ott volt a meggyilkolt újságírónő fia, Matthew Caruana Galizia is. „Teljesen abszurd. A rendőrség a Facebookon tesz közzé egyetlen mondatot: megvizsgáltuk Keith Schembrit, nem találtunk ellene bizonyítékot, kiengedtük. És még azt akarják, hogy elhiggyük nekik ezt a szemetet!” - nyilatkozta feldúltan. Hozzátette, hogy a családot a hatóságok elzárják az információktól. A fiatalembert hajnalban nem engedték be a miniszterelnök sajtótájékoztatójára, a bent lévő újságírókat pedig nem engedték ki onnan, amíg Muscat szigorú védőőrizet mellett elhagyta az épületet. Két évig tartó helyben járás után a nyomozás a múlt héten kapott lendületet. A felbujtó és a feltételezett merénylők között közvetítő taxisofőr beismerő vallomása alapján a jachtján vették őrizetbe Yorgen Fenechet, az ország egyik leggazdagabb emberét. Úgy tudni, hogy a közismerten jó politikai kapcsolatokkal rendelkező kaszinótulajdonos a Földközi-tengeren Tunéziába próbált szökni, miután telefonon többször is beszélt a kabinetfőnökkel. Később, már a rács mögött, ő maga ajánlotta fel a nyomozóknak: ha kegyelmet kap, leleplezi Schembrit és két minisztert, Konrad Mizzit és Chris Cardonát. Ezután mindhárom politikus lemondott, de tagadta bűnösségét. Az ügy hátterében az a korrupciós botrány áll, amelyet még a Panama-akták néven elhíresült dokumentumok alapján robbantott ki a nem sokkal később megölt újságírónő. Kutatásai szerint az Electrogas nemzetközi konzorcium, amelynek Fenech egyik cége és az azeri állami energiavállalat is tagja, off-shore cégeken keresztül megvesztegette a máltai kormány több tagját – elsősorban Schembrit és Mizzit, aki akkor az energiaügyi tárcát vezette –, hogy megbízást kapjon egy gázerőmű építésére. Az Európai Parlament frakciói csütörtökön megállapodtak, hogy sürgős tényfeltáró missziót küldenek a mediterrán szigetországba. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) német frakcióvezetője Strasbourgban úgy fogalmazott, hogy „a máltai helyzet következményekkel jár az egész európai projektre nézve”. Hírek szerint a képviselők szankciókat fontolgatnak a vallettai kormány ellen. A fővárosban közben újabb tüntetést hirdettek lapzártánk utánra. Napközben a Máltai Egyetem diákjai és oktatói úttorlaszokat emeltek, hogy kikényszerítsék a kormány lemondását.

Erdogan szerint Macronnak ki kéne vizsgáltatnia magát, hogy agyhalott-e

Publikálás dátuma
2019.11.29. 17:55

Fotó: LUDOVIC MARIN /
A török elnök a francia államfő saját szavait használta, utóbbi a NATO-t agyhalottazta le.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban - néhány nappal a decemberi NATO-csúcsértekezlet előtt, amellyel a katonai szövetség megalapításának 70. évfordulóját is tervezik ünnepelni - arra szólította fel francia hivatali kollégáját, Emmanuel Macront, hogy vizsgáltassa ki magát, nem agyhalott-e, miután a francia elnök november elején a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában agyhalottnak nevezte a NATO-t. A török államfő, aki a Marmara Egyetem róla elnevezett épületegyüttesének alapkőletételén tartott beszédet, jelezte: Macronhoz intézett szavait a NATO londoni találkozóján is el fogja mondani. Úgy vélte, Macron nyilatkozata olyanokhoz illik, "akiknél már beállt az agyhalál". Erdogan azt mondta, hogy a francia elnök legutóbbi kijelentései annak a "beteges, sekélyes felfogásnak" a megnyilvánulásai, mely szerint a mindenféle kockázatvállalást nélkülöző, a sorozatos győzelemhez szokott országok nem tudják elviselni a Törökország jogainak és szuverenitásának védelmét célzó erőfeszítéseket. Egyre többen vannak, akik "emésztési gondokkal küszködnek" Ankarát illetően - fogalmazott a török elnök. Erdogan kijelentette: Macron nem teljesíti országa kötelezettségeit az észak-atlanti szövetséggel szemben, még a pénzügyi hozzájárulását "sem fizeti be rendesen". Hangoztatta, Macronnak nincs felhatalmazása annak a döntésnek a meghozatalára, hogy Törökországot kizárják-e a NATO-ból, vagy ne. Macron a november 7-én megjelent interjúban kijelentette, hogy jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és a szövetségesek között. Macron ugyanakkor a közelmúltban többször határozottan bírálta Törökországot - és a szerinte tehetetlen NATO-t is - az október 9-én indított északkelet-szíriai török offenzíva miatt. A hadműveletnek az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia az elsődleges célpontja, amelynek a segítségével az Egyesült Államok vezette nemzetközi fegyveres koalíció az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen harcol. Ankara ezzel szemben az YPG-t is terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli, mert szerinte a törökországi kurd szakadárok szíriai szövetségese. Erdogan pénteken Szíriával kapcsolatban azt üzente az Élysée-palotának, hogy a francia csapatoknak nincs joguk és felhatalmazásuk az arab országban tartózkodni, mert a damaszkuszi rezsim nem hívta be őket. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön az ankarai parlamentben újságíróknak arról beszélt, hogy nincs jelentősége annak, amit Macron mond, mert a francia elnök a terrorizmus "mecénása", aki terrorállamot akart létrehozni, de a török beavatkozás "keresztülhúzta a számításait". A Hürriyet Daily News című, angol nyelven megjelenő török napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva csütörtökön arról írt, hogy ha a NATO nem hagyja jóvá azt a védelmi tervet, amely szerint YPG fenyegetést jelent Törökországra, Ankara nem támogatja a NATO többi védelmi tervét, köztük a napirenden lévő, a balti térséget és Lengyelországot érintőt sem. A NATO-tagországok csúcstalálkozóját december 3-án és 4-én tartják Londonban.
Szerző
Frissítve: 2019.11.29. 18:03