Előfizetés

Meggyilkolt riporter buktatja meg a máltai kormányt

Bártfai Gergely (Málta)
Publikálás dátuma
2019.11.29. 18:06

Fotó: MATTHEW MIRABELLI / AFP
Sajtóértesülések szerint órákon belül lemond Joseph Muscat miniszterelnök, miután kabinetjének tagjai belekeveredtek Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró megölése nyomán kirobbant botrányba.
Drámai órákat élt át Málta csütörtökről péntekre virradóra. A kormány elutasította a letartóztatott milliomos, Yorgen Fenech indítványát – jelentette be Joseph Muscat hajnali fél négykor, a kabinet hét órán keresztül húzódó válságtanácskozása után. A kormányfő szerint egyhangúlag döntöttek így, mégpedig a főügyész és a rendőrfőnök javaslata alapján. Elismerte, hogy a két évvel ezelőtti gyilkosság „megrendítette a demokráciát”, ugyanakkor az általános várakozásokkal ellentétben nem mondott le. Akkor még arra készült, hogy hivatalban marad a nyomozás lezárásáig. Ám a nyomás egyre nagyobb, és úgy tűnik, a kormányfőnek már nincs hova hátrálnia. Pénteken délutánra a helyi sajtó kész tényként kezelte, hogy Muscat „órákon belül” távozni kényszerül. Állítólag már közölte elhatározását közvetlen munkatársaival, és búcsúzó televíziós beszédét fogalmazza. Erre utal az is, hogy napközben felkereste a köztársasági elnököt, de a találkozóról nem árultak el részleteket. Az államfő, akinek az alkotmány értelmében új kormányalakítási megbízást kell adnia, elhalasztotta jövő hétre tervezett londoni látogatását. Lefújták a kormányzó Munkáspárt vasárnapi rendezvényét is. A kormányfő lemondását követelők összeférhetetlenségről beszélnek, szerintük Muscat akadályozza az igazság felderítését. „A miniszterelnök felügyeli a nyomozást a legjobb barátja ellen, akit a jelek szerint felmentenek, még mielőtt bíróság elé kellene állnia”, összegezte a helyzetet pénteki vezércikkében a szigetország vezető napilapja, a Times of Malta. A szóban forgó „legjobb barát” Keith Schembri, a kormányfő jobbkeze. Hétfőig egyben a kabinetfőnöke is volt, ám lemondása után néhány órával a rendőrség kihallgatta, majd őrizetbe vette. Sajtóhírek szerint Fenech őt nevezte meg a bérgyilkosság értelmi szerzőjeként. A 2017 őszén felrobbantott oknyomozó riporter, Daphne Caruana Galizia röviddel halála előtt korrupcióval vádolta meg Schembrit és más ismert politikusokat.  A lovinmalta.com online hírportál rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a milliomos megemlítette a miniszterelnököt is, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan mit mondott róla. A gyanúsított feltehetőleg abban bízik, hogy feltáró vallomás esetén enyhébb büntetést kap, akár vádalku híján is, míg ellenkező esetben az ítélet életfogytiglan is lehet. Az éjszakai kormányülés alatt ezrek tiltakoztak Vallettában, a miniszterelnöki hivatal, a Castille előtt. A tüntetők jelszava szerint „Muscat kezéhez vér tapad”. Hatalmas felháborodást keltett a tömegben az a hír, hogy közben Schembrit váratlanul szabadlábra helyezték. A tömegben ott volt a meggyilkolt újságírónő fia, Matthew Caruana Galizia is. „Teljesen abszurd. A rendőrség a Facebookon tesz közzé egyetlen mondatot: megvizsgáltuk Keith Schembrit, nem találtunk ellene bizonyítékot, kiengedtük. És még azt akarják, hogy elhiggyük nekik ezt a szemetet!” - nyilatkozta feldúltan. Hozzátette, hogy a családot a hatóságok elzárják az információktól. A fiatalembert hajnalban nem engedték be a miniszterelnök sajtótájékoztatójára, a bent lévő újságírókat pedig nem engedték ki onnan, amíg Muscat szigorú védőőrizet mellett elhagyta az épületet. Két évig tartó helyben járás után a nyomozás a múlt héten kapott lendületet. A felbujtó és a feltételezett merénylők között közvetítő taxisofőr beismerő vallomása alapján a jachtján vették őrizetbe Yorgen Fenechet, az ország egyik leggazdagabb emberét. Úgy tudni, hogy a közismerten jó politikai kapcsolatokkal rendelkező kaszinótulajdonos a Földközi-tengeren Tunéziába próbált szökni, miután telefonon többször is beszélt a kabinetfőnökkel. Később, már a rács mögött, ő maga ajánlotta fel a nyomozóknak: ha kegyelmet kap, leleplezi Schembrit és két minisztert, Konrad Mizzit és Chris Cardonát. Ezután mindhárom politikus lemondott, de tagadta bűnösségét. Az ügy hátterében az a korrupciós botrány áll, amelyet még a Panama-akták néven elhíresült dokumentumok alapján robbantott ki a nem sokkal később megölt újságírónő. Kutatásai szerint az Electrogas nemzetközi konzorcium, amelynek Fenech egyik cége és az azeri állami energiavállalat is tagja, off-shore cégeken keresztül megvesztegette a máltai kormány több tagját – elsősorban Schembrit és Mizzit, aki akkor az energiaügyi tárcát vezette –, hogy megbízást kapjon egy gázerőmű építésére. Az Európai Parlament frakciói csütörtökön megállapodtak, hogy sürgős tényfeltáró missziót küldenek a mediterrán szigetországba. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) német frakcióvezetője Strasbourgban úgy fogalmazott, hogy „a máltai helyzet következményekkel jár az egész európai projektre nézve”. Hírek szerint a képviselők szankciókat fontolgatnak a vallettai kormány ellen. A fővárosban közben újabb tüntetést hirdettek lapzártánk utánra. Napközben a Máltai Egyetem diákjai és oktatói úttorlaszokat emeltek, hogy kikényszerítsék a kormány lemondását.

Erdogan szerint Macronnak ki kéne vizsgáltatnia magát, hogy agyhalott-e

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.29. 17:55

Fotó: LUDOVIC MARIN /
A török elnök a francia államfő saját szavait használta, utóbbi a NATO-t agyhalottazta le.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban - néhány nappal a decemberi NATO-csúcsértekezlet előtt, amellyel a katonai szövetség megalapításának 70. évfordulóját is tervezik ünnepelni - arra szólította fel francia hivatali kollégáját, Emmanuel Macront, hogy vizsgáltassa ki magát, nem agyhalott-e, miután a francia elnök november elején a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában agyhalottnak nevezte a NATO-t. A török államfő, aki a Marmara Egyetem róla elnevezett épületegyüttesének alapkőletételén tartott beszédet, jelezte: Macronhoz intézett szavait a NATO londoni találkozóján is el fogja mondani. Úgy vélte, Macron nyilatkozata olyanokhoz illik, "akiknél már beállt az agyhalál". Erdogan azt mondta, hogy a francia elnök legutóbbi kijelentései annak a "beteges, sekélyes felfogásnak" a megnyilvánulásai, mely szerint a mindenféle kockázatvállalást nélkülöző, a sorozatos győzelemhez szokott országok nem tudják elviselni a Törökország jogainak és szuverenitásának védelmét célzó erőfeszítéseket. Egyre többen vannak, akik "emésztési gondokkal küszködnek" Ankarát illetően - fogalmazott a török elnök. Erdogan kijelentette: Macron nem teljesíti országa kötelezettségeit az észak-atlanti szövetséggel szemben, még a pénzügyi hozzájárulását "sem fizeti be rendesen". Hangoztatta, Macronnak nincs felhatalmazása annak a döntésnek a meghozatalára, hogy Törökországot kizárják-e a NATO-ból, vagy ne. Macron a november 7-én megjelent interjúban kijelentette, hogy jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és a szövetségesek között. Macron ugyanakkor a közelmúltban többször határozottan bírálta Törökországot - és a szerinte tehetetlen NATO-t is - az október 9-én indított északkelet-szíriai török offenzíva miatt. A hadműveletnek az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia az elsődleges célpontja, amelynek a segítségével az Egyesült Államok vezette nemzetközi fegyveres koalíció az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen harcol. Ankara ezzel szemben az YPG-t is terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli, mert szerinte a törökországi kurd szakadárok szíriai szövetségese. Erdogan pénteken Szíriával kapcsolatban azt üzente az Élysée-palotának, hogy a francia csapatoknak nincs joguk és felhatalmazásuk az arab országban tartózkodni, mert a damaszkuszi rezsim nem hívta be őket. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön az ankarai parlamentben újságíróknak arról beszélt, hogy nincs jelentősége annak, amit Macron mond, mert a francia elnök a terrorizmus "mecénása", aki terrorállamot akart létrehozni, de a török beavatkozás "keresztülhúzta a számításait". A Hürriyet Daily News című, angol nyelven megjelenő török napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva csütörtökön arról írt, hogy ha a NATO nem hagyja jóvá azt a védelmi tervet, amely szerint YPG fenyegetést jelent Törökországra, Ankara nem támogatja a NATO többi védelmi tervét, köztük a napirenden lévő, a balti térséget és Lengyelországot érintőt sem. A NATO-tagországok csúcstalálkozóját december 3-án és 4-én tartják Londonban.
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.