Három év után újból az utcára hívta a tanárokat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), miután az elmúlt időszakban az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, a 2016-os, több tízezres esernyős tüntetés óta pedig csak rosszabb lett az iskolák, pedagógusok helyzete. A szakszervezet arra kérte tagjait, szimpatizánsait: hozzanak magukkal fekete esernyőt, az oktatás gyászos állapotának kifejezésére.
A PSZ évek óta figyelmeztet: a tanárok és a diákok túlterheltek, kevés a pályakezdő, alacsony bérük miatt elhagyják a szakmát, sok a nyugdíjba vonuló pedagógus, így nem lesz elég tanár, aki tanítsa a felnövekvő generációt. Az oktatást segítők bére is alacsony, nincs elég óvoda- és gyógypedagógus, a hatévesek kötelező beiskolázása pedig csak a káoszt növeli, a gyermekvédelemben dolgozók anyagi helyzete is megalázó.
A kormány legutóbb szakmai egyeztetés nélkül fogadta el az új szakképzési törvényt, ami kiszervezi a szakképzésben dolgozókat a nagyobb jogi védelmet biztosító közalkalmazotti törvény hatálya alól és – béremelés ígéretével – a munka törvénykönyve előírásait alkalmazza rájuk. A PSZ levélben kérte az államfőt, ne írja alá a törvényt, ám Áder János a tőle megszokott módon gondolkodás nélkül szignózta a dokumentumot.
Petíciót adtak át az Emminek és az ITM-nek
A tüntetők 12 órától a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt gyülekeztek, ahonnan a Kossuth térre vonultak. Útközben petíciót adtak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek.
Az Emminek átadott petícióban az áll, hogy a PSZ a magyar köznevelési rendszer problémáinak megoldása érdekében, valamint a tanulók, a szülők és a köznevelésben foglalkoztatottak érdekeit, szempontjait figyelembe véve követeli
2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelést,
a vetítési alap 2022 januárjától érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát,
a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forinttól kezdődjön,
a pedagógusok heti fix kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől heti fix 24 óra, 2020. szeptember 1-től heti fix 23 óra, 2021. szeptembertől pedig heti fix 22 óra legyen. Az efölötti tanórák fizetett túlórák legyenek,
a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelését,
a pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztését a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig. Lakhatási támogatást,
2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
és állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
Az ITM-nek átadott petíció:
„Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat”
A Kossuth téren tudósítónk szerint nagyjából három-négyezer ember gyűlt össze. 14 órától elkezdődtek a beszédek.
Az első felszólaló, Valeryia Desaphine, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség képviselője arról beszélt: szolidárisak a magyarországi tanárokkal és támogatják követeléseiket. Az oktatásügyre Európa-szerte óriási nyomás nehezedik, az alacsony bérek, a bizonytalan munkakörülmények számos európai országban vezettek pedagógushiányhoz. Az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség felszólítja Magyarország kormányát, hogy tartsa tiszteletben vállalásait – emelte ki.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke felidézte, hogy a parlament egy éve elfogadott egy gyalázatos törvényt, a „rabszolgatörvényt”. Akkor egy összefogásnak lehettünk tanúti, és „nem lett a rabszolgatörvénynek nyoma a munkahelyeken, csak nagyon-nagyon kevés esetben”. „Azért jöttünk el, mert hívtatok, mert baj van” – jelentette ki. „Nem akarunk túlterhelt pedagógusokat, nem akarunk túlterhelt gyerekeket sem” – folytatta, és hangsúlyozta, hogy az intézményekben tisztességgel megbecsült pedagógusokat akarnak látni. Azt mondta, ez a rendszer nem ilyen, csak a kiváltságosok jutnak el egyetemekre, főiskolára. „Ha sztrájkra kerül a sor, mellettetek leszünk” – üzente.
Csóti Csaba egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér jár a közszférában is, a pedagógusnak is. „Hiszünk abban, hogy érdemes összefogni, hogy együtt többek vagyunk” – fogalmazott a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.
Szolga Bálint 16 éves diákaktivista beszédében hangsúlyozta: nem azok a hibásak, akik egy külön oktatásügyi minisztériumot sem képesek létrehozni? Tanulni akarunk, de nem mindegy hogyan, itt az idő, hogy szülő, tanár és diák kart karba öltve harcoljon. Ittaz idő, hogy belépjünk a XXI. századba.
Tóth Margit a szülők képviselőjeként közölte: mindenki ugyanazt szeretné, boldog gyermekeket, de ehhez együttműködés kell. Tíz pontot fogalmazott meg: egyebek mellett szeretné, hogy tekintsenek úgy a szülőkre, a pedagógusokra és gyermekekre, mint valódi partnerekre, alakuljon ki párbeszéd az oktatással kapcsolatban, vegyék figyelembe a legfrissebb kutatások eredményét és egyeztessenek szakértőkkel, vonják vissza a kötelező, hat éves beiskolázást, szüntessék meg a gyermekek túlterheltségét, a lexikális ismeretek bemagolása helyett a készségfejlesztésen legyen a hangsúly, ismerjék el a tanárhiányt és tegyenek érdemi lépéseket ennek megoldására.
– A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt – hangsúlyozta Szabó Zsuzsa PSZ-elnök, hozzátéve, nem adják fel, míg nem teljesítik a követeléseiket. Nem csak a pedagógusok bére miatt tüntetnek: elvették a szülőktől a jogot, hogy eldöntsék, iskolaérett-e gyermekük, a diákok pedig többet dolgoznak hetente, mint egy felnőtt. Tudnak olyan iskoláról, ahol egy pedagógus nyolc tantárgyat is tanít, egy pedagógus átlagosan 56 órát dolgozik gyalázatosan kevés pénzért. Követelik, hogy csökkentsék a tanárok óraszámát és munkaterheit, és béremelést akarnak azoknak is, akik bármilyen területen segítik a pedagógusok munkáját.
Felhívta a figyelmet arra is: hiába mondja a kormány, hogy újabb és újabb béremelést kapnak a tanárok, a gyakorlatban ez azt jelenti, a pályakezdő bérét ki kell egészíteni, hogy annyi legyen, mint egy szakmunkásé. – Csoda, hogy elhagyják a pályát? Máshol kevesebb munkával és felelősséggel sokkal többet kereshetnek! – mondta Szabó Zsuzsa. Mindemellett azt is követelik a kormánytól, tartsa be törvényi kötelezettségét és egyeztessen a szakszervezetekkel; többé ne fordulhasson elő, hogy társadalmi egyeztetés, szakmai párbeszéd nélkül nyújtanak be tervezeteket a parlamentnek. A PSZ elnöke hangsúlyozta: ez vonatkozik a most készülő új Nemzeti alaptantervre is.
Rövid, de lényegre törő beszédet tartott a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás. Mint fogalmazott, ha nem történik egy olyan akció, amivel emberek tömegeit lehet megszólítani, „akkor az egész egy szart sem ér”.
– Vannak pillanatok, amikor nincs mese, együtt kell működni. Sokszor elkéstünk ezzel. Vannak pillanatok, amikor mindenképpen együtt kell működni, hogy tudjunk harcolni, tudjunk erőt mutatni. Sokszor ezzel is elkéstünk. Nem csak magunk miatt. Akik ott laknak – mutatott a Parlamentre – elég ügyesek ahhoz, hogy kihasználják azt, amikor bennünk sincs elég erő.
A tüntetés végén fekete esernyők és egyperces néma csend borította be a Kossuth teret, a szélben lobogó zászlók hangján kívül egy pisszenést sem lehetett hallani. Majd Szabó Zsuzsa bejelentette: fekete esernyős akciót hirdetnek a iskolákban; azt kérte, minden oktatási intézmény rakjon ki egyet és hagyja ott, amíg a kormány nem teljesíti a szakszervezetek követeléseit. A demonstráció a Himnusz eléneklésével ért véget.
