Aranytojást tojó füstgyár a Mátrai Erőmű

Publikálás dátuma
2019.12.02. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kérdés, mi lesz a környezetvédelmi kötelezettségekkel, ha a Mészáros-féle szénerőművet megvásárolja az állami tulajdonú MVM.
Összesen körülbelül 11 milliárd forintért kerülhetett a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc cégcsoportjához a Mátrai Erőmű többségi részvénycsomagja - tudta meg a Népszava. Az ügyletet több lépcsőben, tavaly és idén hajtották végre. Az eladó, a német RWE-EnBW, illetve egy köztes körben a cseh EPH a cég jelenleg is közel 60 milliárd forintra rúgó tartalékai tükrében kissé alacsony áron szabadult meg részvényeitől. A tartalékot a tulajdonosok jogilag bármikor jogszerűen csapolhatják, akár veszteséges működés esetén is. Mészáros Lőrincék nem is voltak restek az első adandó alkalommal megtenni az amúgy kevéssé elegáns lépést. Így a tavalyi (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismereteivel szemben) valójában veszteséges gazdálkodás ellenére a tulajdonosok idén több mint 11 milliárd forint osztalékot kivontak Magyarország második legfontosabb áramtermelőjéből. Igaz, mivel a Mészáros Lőrinc-féle Opushoz tartozó Mátra Energy Holding csak a részvények 73 százalékát birtokolja, ebből a felcsúti csodamágnás csapatára csak körülbelül 8 milliárd esett. De eredeti befektetésük egy év alatt így is majdnem megtérült. A fennmaradó osztalék az erőmű hagyományos kisebbségi tulajdonosához, az állami MVM Magyar Villamos Művekhez folyt be. A két fél két héttel ezelőtti bejelentése szerint most a Mátrai Erőmű többségi részvényeit is megvásárolná az MVM. A társaság ugyanakkor 57 milliárdos eredménytartaléka ellenére sem ér ennyit. Az erőműnek ugyanis jelentős légszennyezését „megváltandó” évente úgynevezett szén-dioxid-kvótákat kell vásárolnia.    A termék tőzsdei ára pedig az elmúlt négy év során megnégyszereződött. Így az ezzel járó éves költség néhány milliárdról 30-40 milliárdra ugrott. A teher lényegében el is tünteti a társaság korábbi, akár húszmilliárdot is meghaladó nyereségének esélyét. Mindezt tetézik a társaságnál egyre-másra kibukó, leginkább irányítási hibákra visszavezethető gondok. Már a 2017-es, több mint kilencmilliárdos veszteséghez is különböző, váratlan meghibásodások vezettek. De sokak szerint megfelelő felkészüléssel, olajozott döntéshozatallal az utóbbi idők szokásosnál nagyobb, a környékbeli patakokat is érintő szennyezései is elkerülhetők lettek volna. (A legutóbbi, máig feltáratlan ügyben, ami a környékbeliek számára leginkább orrfacsaró bűzként jelentkezik, és ami kapcsán az erőmű és a katasztrófavédelem szinte kizárólag cáfoló-nyugtató közlésekkel él, érintett az erőmű területén Mészárosék által újonnan felhúzott búzafeldolgozó, a Viresol is.) Olyan véleménnyel is találkoztunk tehát, hogy az erőműcég jelen állapotában nem ér semmit. Egy méltányos alku eredményeként pedig az MVM némi hozammal megfejelve kifizethetné Mészároséknak az általuk már felvett osztalék és az általuk fizetett vételár közti összeget. Ebből 4-5 milliárdos vételár adódna. A tárgyalásokat könnyítheti, hogy a vevői oldalon álló MVM-vezér, Kóbor György, és az Opus energetikai részlegét vezető Králik Gábor számos társaságban, így a kormányfő-közeli MET-nél és az MVM-nél is többször dolgozott már együtt. Egy sikeres adásvétel után az új gazda számára elegendő lenne, ha az eredményt nullszaldó környékén tartaná. A hatalmas pénzügyi tartalék ugyanis ez alatt is jogszerűen csapolható. Ebben csak a gyorsan mozgósítható készpénzállomány mértéke jelent akadályt. Ha ugyanis a tulajdonosi osztalékigény meghaladja az eredményt - pláne, ha az negatív -, az összeget valahonnan elő kell teremteni. Ilyenkor akár eszközértékesítés sem kizárt. Itt a cég alapvető működési feltételei és eredménytermelő képességének fenntartása szab határt. Ebből a szempontból amúgy a Mátrai Erőmű készpénztartaléka sem nevezhető kifeszítettnek. A 2017 és 2018 között 8 milliárdról 19 milliárdra ugró bankbetét-állományukból könnyedén fedezhették a 11 milliárdos tulajdonosi igényt. A növekedésben ugyanakkor komoly szerepet játszott, hogy az MVM megvásárolta a még a németek által felépített, négy éves naperőművüket. A Mátrai Erőmű jövője továbbra is tisztázatlan. Bár szénblokkjai engedélyei a következő évtized során fokozatosan lejárnak, a szén-dioxid-kvóták emelkedő ára sokak szerint már azt megelőzően ellehetetleníti a nyereséges termelést. Az erőmű és a kormány egyaránt fő célnak nevezi a telephely több ezres foglalkoztatási képességei, illetve az energiarendszerben betöltött központi szerepe hosszú távú fenntartását. Ennek elérésére viszont csak zavaros elképzelések láttak napvilágot. A már megépítettek mellé elvileg terveznek újabb napelemparkokat, valamint gáz-, biomassza- és hulladékerőművet, sőt a – megújulók működését megkönnyítő, a környezetvédők által mégis élesen ellenzett – szivattyús-tározós erőmű ötlete is felmerült. Ráadásul a kormány a rendkívül környezetszennyező széntüzelés beszüntetésére sem tett egyértelmű ígéretet. Miközben kérdés, hogy az ennek kiváltását célzó energiatermelő módok 2030-ig megvalósíthatók-e, illetve az elegendő-e a jelenlegi áramtermelő szerep megőrzéséhez, ezek munkaerő-igénye bizonyosan nem lépi túl a néhány száz főt. Vagyis a kormányzati alapcél abban a kevéssé valószínű esetben sem teljesül, ha a kellően ködös beruházási elképzelések netán tényleg megvalósulnak. Lapunk megkereséseire az elmúlt hetek során az érintettek nem válaszoltak. Az Opusnál korábban annyit rögzítettek, hogy sajtóértesülésekre nem reagálnak.

Olcsó pénzeszsák

Felmerül a kérdés, hogy az RWE-EnBW, amely gondos gazda módjára az elmúlt évtizedek során több mint 60 milliárdos tartalékot halmozott fel a Mátrai Erőműben, miért adta el néhány milliárd forintért a társaságot. (Ha joggal feltételezzük, hogy a végül is csak epizódszerepet vállaló EPH szintén hozammal szállt ki, akkor a német eladók még 11 milliárdnál is kevesebbet számlázhattak.) Magyarázatul szolgálhat, hogy a németek 1995-ben körülbelül ugyanennyiért, akkori áron mintegy 10,6 milliárd forintért jutottak az erőműtöbbséghez. Igaz, azóta körülbelül 150 milliárd forintnyi osztalékot hazavittek. Most viszont, bár az előkészítés titokban zajlott, az erőmű nemzetközi profiltisztításuk részévé vált. Ennek során kampányszerűen igyekeztek megszabadulni anyaországukon kívüli, hagyományos tüzelésű erőműveiktől. Emellett, annak ellenére, hogy a Mátrai Erőmű évtizedeken át busás nyereségeket és osztalékokat fizetett, az egyre szigorúbb uniós környezetvédelmi előírások miatt megérezhették az egyre cudarabb gazdálkodási körülmények előszelét. Végtére pedig erre az ügyletre is igaz, hogy minden annyit ér, amennyit a vevő ad érte. Az RWE és az EnBW részvényesei a jelek szerint legalábbis nem vagyonuk elkótyavetyéléseként élték meg a – közgyűlési székből amúgy is alig látható - ügyletet.

Szerző

Ennyit költenek a magyarok az éttermekben

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Átlagosan 2900 forintot szántak idén éttermi étkezésre. A tipikusan hazai ételeket jellemzően inkább otthon készítik el.
Az idén egy éttermi étkezésre átlagosan 2900 forintot szánnak a magyar vendégek fejenként, a hely kiválasztása előtt 72 százalékuk az interneten is tájékozódik, 60 százalékuk azonban ismerősei ajánlását tartja döntőnek. A Bónusz Brigád és a GKI Digital felmérése szerint a magyarok kedvence a hazai ízvilág, de ha étterembe mennek, akkor többnyire más nemzetek ételeit választják, és a tipikusan hazai ételeket jellemzően inkább otthon készítik el. Az adatokból kiderül az is, hogy 2018-hoz képest átlagosan nagyjából 5-10 százalékkal, 2017-hez képest pedig mintegy 15 százalékkal költenek többet az emberek éttermi szolgáltatásra fejenként. Az interneten keresztüli foglalások alapján a burgerezők állnak a népszerűségi lista élén, főként a fiatalok foglalásai miatt. Az egyik legnépszerűbb helyen például a burgereket, salátákat és italokat egy, az asztalba épített számítógép segítségével lehet közvetlenül a konyhától megrendelni. A válaszadók 87 százaléka a hagyományos, 34 százalékuk a gyorséttermeket látogatja, míg a kifőzdébe minden ötödik válaszadó tér be. A reprezentatív statisztikák szerint a magyar felnőttek mintegy 40 százaléka félévente, majdnem 15 százaléka pedig havonta jár étterembe.
Szerző

Ne vásárolj semmit!

Publikálás dátuma
2019.11.30. 11:00

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A karácsonyi konzumőrület helyett a termékek javítását, 5-10 éves garanciát és a "tervezett elavulás" tiltását javasolják civil szervezetek.
A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi "Black Friday akcióját" hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Fenntarthatóság Felé Egyesület (FFE) – közölte a két civil szervezet. Emellett követelik, hogy legyen tíz év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, illetve addigra tiltsák be a „tervezett elavulást” is. A szeretet ünnepe előtti, valaha a fény születését váró adventi időszak mára a bolygónk tönkretételében kulcsszerepet játszó fogyasztási őrületté vált – fogalmaznak. A Black Friday akciók során többnyire különféle elektronikai termékek – például okostelefonok, tabletek, számítógépek, televíziók vagy hűtők - beszerzése kapcsán „tapossák egymást az emberek”. Pedig lehet, hogy nem is lenne ezekre szükség. Nem kizárt, hogy az igényt csak az "akciók” és a reklámok keltik életre. Az elektronikai eszközök beszerzése érdekében más trükköket is bevetnek a gyártók. Ilyen a termékekbe „épített”, úgynevezett tervezett elavulás. Ennek jele, ha a számítógép épp egy héttel az amúgy is nagyon rövid garancia lejárta után romlik el, a mosógépet havonta kell javítani, a mobiltelefon lelassul, vagy az új tintapatron beszerelése után a nyomtató nem akar működni. Ilyenkor már érkeznek is a boltokba az „újabb”, „divatosabb” készülékek. Pedig a tervezett elavulás miatt az „akciósan” megvásárolt eszközök, telefonok hosszú távon valójában drágák. Sokszor ugyanis másfél-kétévente arra kényszerülünk, hogy újabb és újabb okostelefont vagy más elektronikai eszközt vegyünk. Ez nem csak a pénztárcánkat terheli meg, de az új készülékek előállítása komoly környezetterheléssel is jár. A két civil szervezet ezért azt kéri, ne dőljenek be az emberek a Black Friday akciós reklámjainak: inkább csatlakozzanak a Ne Vásárolj Semmit! Naphoz. Így ahelyett, hogy az üzletekbe sietnének, dőljenek hátra, és gondolkodjanak el, tényleg szükségük van-e az adott termékre – idézik Éger Ákost, az MTVSZ ügyvezető elnökét. Környezeti szempontból az a legjobb megoldás, ha igyekszünk meghosszabbítani az elektronikai eszközeink életét. Amit lehet, próbáljunk megjavítani, -javíttatni. Ha pedig mégis a vásárlás mellett döntünk, próbáljunk felújított eszközöket vásárolni, lehetőleg legalább három év garanciával. Ha új terméket veszünk, akkor is keressünk olyat, amelyhez legalább 3, vagy akár 5 év garancia jár – teszi hozzá Fidrich Róbert, az FFE programfelelőse. A tervezett elavulás betiltásáért folytatott, illetve a tartós, hosszú életű termékek melletti küzdelem jegyében az MTVSZ és az FFE törvénymódosítást kezdeményez. Ebben javasolják a tartós fogyasztási cikkek fokozatos, először 5, majd 10 éves jótállási idejének előírását. Emellett pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést is szükségesnek tartanának arra a gyártóra, amely szándékosan tervezett elavulással építi meg készülékeit. Így már most meghirdetik a jövő évi „Black Friday akciójukat” annak érdekében, hogy egy év múlva az okostelefonokat már 5 év garanciával, a tartós fogyasztási cikket pedig 10 év garanciával lehessen vásárolni – összegezte Fidrich Róbert.   

A franciák már léptek

Franciaországban keresztes hadjáratot indítottak a vásárlási láz ellen. Parlamenti képviselők törvényben tiltanák be az akció reklámozását. A parlamenti szakbizottság nagy többséggel továbbengedte a képviselők beadványát. Elsősorban a hatalmas környezeti szennyezésnek akarnak gátat szabni, amit generál. "Tavaly az internetes vásárlások miatti csomagküldés a tízszeresére nőtt, ami a szállítás révén az üvegházhatást erősíti. A másik gond a fogyasztók tömeges megtévesztése hamis reklámokkal" - mondta Delphine Batho korábbi környezetvédelmi miniszter, aki jelenleg zöldpárti parlamenti képviselő. "Ma reggel kiskereskedőkkel találkoztam, akik azt mondták, hogy ők ezzel a nappal egyáltalán nem nyernek. Tudják, hogy mindez kizárólag az internetes óriáscégek javát szolgálja, de ennek ellenére ők is kénytelenek beszállni a versenybe" - közölte a francia zöldpárti képviselő.  Olaszországból és Németországból is hallani tiltakozásokat.  

Szerző