A pénz szaga

Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett dolog, mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jőne. Lukács evangéliumának igazára ékes példa a máltai kormányválság. Pedig sokáig úgy tűnt, el lehet tussolni a Daphne Caruana Galizia meggyilkolása mögötti sötét ügyeket, meg lehet úszni a felelősségre vonást. Nem lehetett.

A hétvégén vádat emeltek a felbujtó, a szigetország egyik leggazdagabb vállalkozója ellen, akit szökés közben fogtak el a luxusjachtján, útban Tunézia felé. A kaszinókirállyal bukott három befolyásos politikus, és meg vannak számlálva a miniszterelnök hivatali napjai is.

Két évi ködösítés és hazudozás után egy Peter nevű reptéri keresőkutya vezetett nyomra a Máltai Köztársaság történetének legnagyobb botrányában, amikor 210 ezer eurót szagolt ki egy Isztambulba tartó taxisnál. Mint kiderült, az uzsorával és pénzmosással foglalkozó pitiáner bűnöző közvetített a merénylet megrendelői és a robbantók között. Begyulladt, vádalkut ajánlott, és kiborította a bilit.

A bili gyomorforgató tartalmával most kétségbeesetten hajigálják egymást a börtöntől rettegő hatalmasságok és kétes hírű, milliomos cimboráik. Egyre több részlet kerül napvilágra a mindent behálózó, maffiaszerű korrupcióról, amelyek feltárásáért a bátor oknyomozó újságírónő az életével fizetett. Bűzlik a kérdéses gázerőmű építése is, az azeri állami energiavállalattal meg az off-shore panamákkal együtt. És a leleplezések folytatódnak…

Szégyenszemre a máltai nyomozás szabotálásában magyarok is cinkossá váltak. Amikor az Európai Parlament teljes körű, független és nyilvános vizsgálatra szólította fel a vonakodó vallettai kormányt, fideszes képviselők a határozat ellen szavaztak. Hogy miért, e pillanatban legföljebb sejteni lehet. Bízzunk az evangéliumban: kitudódik majd az is.