Betörtek a berlini Stasi Museumba – Ékszereket, medálokat vittek el

Publikálás dátuma
2019.12.02. 13:15
Stasi Museum Berlinben
Fotó: Gregor Fischer / AFP
A tettesek az ablakon keresztül hatoltak be az első emeletre.
Ismeretlenek betörtek a berlini Stasi Museumba a hétvégén, több vitrint összetörve medálokat és ékszereket vittek el – közölte a rendőrség. Az első nyomok szerint a tettesek az ablakon keresztül hatoltak be az első emeletre, majd észrevétlenül távoztak. Egy alkalmazott bukkant a földön az összetört üvegre vasárnap reggel és értesítette a rendőrséget. A múzeum az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) politikai rendszerét mutatja be. A kutatóközpontként is működő múzeum a Stasi, vagyis az egykori Állambiztonsági Minisztérium volt főhadiszállásán helyezkedik el. Az intézmény nem közölt információkat az esetről, honlapjukon azonban közzétették, hogy hétfőn zárva marad a múzeum.
Szerző

Újabb bombariadó-hullám Moszkvában: bevásárlóközpontokat és bíróságokat is robbantással fenyegettek

Publikálás dátuma
2019.12.02. 13:03
Bombariadó egy moszkvai plázánál 2017-ben
Fotó: Grigoriy Sisoev /
Az érintett épületeket evakuálták, de később többen közülük újraindult a munka.
Két bevásárlóközpontot és 11 kerületi bíróságot fenyegettek meg Moszkvában hétfőn bombatámadással orosz hírügynökségek jelentései szerint. A fenyegetett épületeket evakuálták, de később többen közülük újraindult a munka. A fővárosi bíróságok címére
már csütörtök óta érkeznek robbantást kilátásba helyező online üzenetek.

2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések az idén januárban újrakezdődtek. Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig most a bűnözők az e-mailt részesítették előnyben.
Szerző
Frissítve: 2019.12.02. 13:13

Klímacsúcs klímavészhelyzetben

Publikálás dátuma
2019.12.02. 09:00

Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP
Kétszáz ország 25 ezer képviselője kezdi meg ma a tanácskozást a spanyol fővárosban.
Az ENSZ klímaügyi konferenciáján, a COP25-ön tervek szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnának a világ vezetői, amelyekről a lengyelországi Katowicében tavaly december közepén rendezett kongresszuson nem sikerült megegyezni. Ez viszont, minden bizonnyal, nem lesz egyszerű, annak ellenérre, hogy csütörtökön az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett. Tavaly Lengyelországban alig két hónappal azután ültek össze a döntéshozók, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése meghúzta a vészharangot. A klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés üteme sokkal gyorsabb, mint előzőleg hittük, mindössze 12 évünk van „a világ megmentésére”, a globális károsanyag-kibocsátást a számításaik szerint már csak 2030-ig van már csak lehetőségünk drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni, ahhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük. Ennek ellenére a COP24-en elfogadták ugyan a párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, ám a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt, a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. Tavaly olajhatalmai puccs történt: az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait nem fogadta el a dokumentumban megfogalmazott javaslatok kötelező érvényű kezelését, csupán „tudomásul vették azt”. Washington Madridba is alacsony rangú – helyettes államtitkári színtű – delegációt menesztett, ami egyértelműen jelzi a Trump adminisztráció érdektelenségét a klímavédelmi kérdésekben. Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként épp a párizsi klímaügyi egyezményből léptette ki országát, arra hivatkozva, hogy az igen hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. Azonban nem mindenki így látja a helyzetet Washingtonban sem. A Marcia Bernicat helyettes államtitkár vezette hivatalos küldöttség mellett részt vesz a madridi klímacsúcson egy 15 fős demokrata párti kongresszusi képviselői csoport, élén Nancy Pelosival. A demokrata házelnök azt hangsúlyozta, jelenlétükkel „az amerikai nép klímaügyi elkötelezettségét kívánják demonstrálni.”

Sanchez, a megmentő

A spanyol fővárosnak alig egy hónap állt rendelkezésére a felkészüléshez. Madridot november 4-én választották hivatalosan új helyszínnek, miután a chilei kormány az országban zajló tüntetések hatására lemondta az esemény megtartását Santiago de Chileben. Chileben két éve folytak az előkészületek. Pedro Sanchez ajánlotta fel azonnal a lehetőséget, így került a december 2-13. közötti 25. klímacsúcs Madridba.

Szerző