Újabb bombariadó-hullám Moszkvában: bevásárlóközpontokat és bíróságokat is robbantással fenyegettek

Publikálás dátuma
2019.12.02. 13:03
Bombariadó egy moszkvai plázánál 2017-ben
Fotó: Grigoriy Sisoev /
Az érintett épületeket evakuálták, de később többen közülük újraindult a munka.
Két bevásárlóközpontot és 11 kerületi bíróságot fenyegettek meg Moszkvában hétfőn bombatámadással orosz hírügynökségek jelentései szerint. A fenyegetett épületeket evakuálták, de később többen közülük újraindult a munka. A fővárosi bíróságok címére
már csütörtök óta érkeznek robbantást kilátásba helyező online üzenetek.

2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések az idén januárban újrakezdődtek. Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig most a bűnözők az e-mailt részesítették előnyben.
Szerző
Frissítve: 2019.12.02. 13:13

Klímacsúcs klímavészhelyzetben

Publikálás dátuma
2019.12.02. 09:00

Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP
Kétszáz ország 25 ezer képviselője kezdi meg ma a tanácskozást a spanyol fővárosban.
Az ENSZ klímaügyi konferenciáján, a COP25-ön tervek szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának azon részleteiről tárgyalnának a világ vezetői, amelyekről a lengyelországi Katowicében tavaly december közepén rendezett kongresszuson nem sikerült megegyezni. Ez viszont, minden bizonnyal, nem lesz egyszerű, annak ellenérre, hogy csütörtökön az Európai Parlament is klímavészhelyzetet hirdetett. Tavaly Lengyelországban alig két hónappal azután ültek össze a döntéshozók, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) klímajelentése meghúzta a vészharangot. A klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés üteme sokkal gyorsabb, mint előzőleg hittük, mindössze 12 évünk van „a világ megmentésére”, a globális károsanyag-kibocsátást a számításaik szerint már csak 2030-ig van már csak lehetőségünk drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni, ahhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük. Ennek ellenére a COP24-en elfogadták ugyan a párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, ám a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt, a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. Tavaly olajhatalmai puccs történt: az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait nem fogadta el a dokumentumban megfogalmazott javaslatok kötelező érvényű kezelését, csupán „tudomásul vették azt”. Washington Madridba is alacsony rangú – helyettes államtitkári színtű – delegációt menesztett, ami egyértelműen jelzi a Trump adminisztráció érdektelenségét a klímavédelmi kérdésekben. Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként épp a párizsi klímaügyi egyezményből léptette ki országát, arra hivatkozva, hogy az igen hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. Azonban nem mindenki így látja a helyzetet Washingtonban sem. A Marcia Bernicat helyettes államtitkár vezette hivatalos küldöttség mellett részt vesz a madridi klímacsúcson egy 15 fős demokrata párti kongresszusi képviselői csoport, élén Nancy Pelosival. A demokrata házelnök azt hangsúlyozta, jelenlétükkel „az amerikai nép klímaügyi elkötelezettségét kívánják demonstrálni.”

Sanchez, a megmentő

A spanyol fővárosnak alig egy hónap állt rendelkezésére a felkészüléshez. Madridot november 4-én választották hivatalosan új helyszínnek, miután a chilei kormány az országban zajló tüntetések hatására lemondta az esemény megtartását Santiago de Chileben. Chileben két éve folytak az előkészületek. Pedro Sanchez ajánlotta fel azonnal a lehetőséget, így került a december 2-13. közötti 25. klímacsúcs Madridba.

Szerző

"Ne feledjük, miért kezdtük" - tízezrek vonultak Hongkong utcáin, összecsaptak a rendőrökkel

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:32

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Egy hét múlva lesz 7 hónapja, hogy a hongkongiak szünet nélkül demonstrálnak a kínai befolyás ellen.
Több összecsapás is történt a rendőrök és a kormányellenes tüntetők között az éjszakába nyúló hongkongi megmozdulásokon, amin az előzőekhez hasonlóan, legkevesebb tízezrek vettek részt - derül ki a South China Morning Post (SCMP) beszámolójából. Egy héttel a demokráciapárti jelöltek elsöprő győzelmét hozó helyhatósági választásokat követően napközben békés felvonulást tartottak a városban, de a demonstráció estére más arcot öltött.
A rendőrök a felvonulás kezdete után úgy egy órával vetettek be először könnygázt, állításuk szerint az indokolta az erőszakot, hogy a tüntetők közül páran füstbombákat hoztak működésbe.

A fekete ruhás felvonuláson nappal még sokan gyerekeikkel vettek részt. A rendőri beavatkozás után tiltakozók egy-egy csoportja Kínával kapcsolatba hozható üzleteket és éttermeket, illetve állomásokat rongált meg. A könnygázzal és gumilövedékkel támadó rendőrök ellen téglákkal vették fel a harcot, utakat torlaszoltak el és egy rendőrségi járműre Molotov-koktélt hajítottak.
Az egy héttel ezelőtti, körzeti bizottsági választásokon a demokratapárti jelöltek elsöprő győzelmet arattak: a 452 helyből összesen 392-őt nyertek meg, ami arra utal, hogy a város lakosságának jelentős része a tüntetések oldalán áll a Peking-párti kormányzattal szemben. A vasárnapi megmozdulás, amelynek azt a címet adták, hogy "Ne feledjük, miért kezdtük", azt az üzenetet hordozta, hogy a demonstrálók a választási győzelem után sem hagynak fel akcióikkal, egészen addig, amíg követeléseiket nem teljesítik - írja a SCMP.
A jövő héten hetedik hónapjába lépő tüntetéshullámot eredetileg egy azóta visszavont, a Kínának való kiadatást lehetővé tévő tervezet váltotta ki. Azóta a konkrét követelések között olyanok is szerepelnek, mint a rendőri túlkapások független kivizsgálása - amire nem hajlandó a kormányzat -, valamint a Pekinghez lojális  Carrie Lam kormányzó lemondása. Követelik továbbá az események "zavargássá" minősítésének visszavonását a rendkívüli, jogokat korlátozó intézkedésekkel együtt, az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátását, valamint az általános választójog bevezetését.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.