MTA;

- Rendkívüli közgyűlés az akadémián: elfogadták a kutatóhálózatától megfosztott MTA új küldetését

Az Akadémia elnöke azt szeretné, ha az MTA-nak nagyobb szerepe lenne a tudománypolitikai döntésekben, de „nem politikai, hanem segítséget felajánló felhanggal”.

Rendkívüli közgyűlésen fogadta el hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lovász László MTA-elnök „A Magyar Tudományos Akadémia Küldetése 2019” című javaslatát, ami az MTA előtt álló feladatokat összegzi – immáron az akadémiai kutatóhálózat nélkül. A tudós testület küldetésének újragondolása azt követően vált szükségessé, hogy a nyáron elcsatolták kutatóintézeteit, amelyek a nagyobb kormányzati felügyeletet biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kerültek.

Az Akadémia új küldetését hét pontban foglalták össze:

1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület.

2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.

3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.

4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese.

5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.

6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója.

7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára.

A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Lovász László arról beszélt: nemcsak általános elveket fogalmaztak meg, a pontok mögött két háttérdokumentum áll, amik részletezik a pontos feladatokat, hamarosan ezek is nyilvánosak lesznek. Az MTA elnöke azt szeretné, ha az Akadémia szerepe a tudománypolitikában, a tudománypolitikai testületek munkájában, a döntéshozatalban jobban érvényesülne, de „nem politikai, hanem segítséget felajánló felhanggal”.

„Az Akadémia, mint „a nemzet tanácsadója” így azt jelenti: az MTA „köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innováció rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában”.

Lovász László kitért arra is, az eddiginél szorosabb kapcsolatot akarnak kialakítani a felsőoktatási intézményekkel, az ipari kutatóhelyekkel. Arra a kérdésre, mik a tervei, miután jövőre lejár elnöki mandátuma, azt mondta: szeretne visszatérni a kutatáshoz.

A percenként megjelenő újabb és újabb hírek közül egy sem ad okot az örömre.