Elhunyt Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith

Publikálás dátuma
2019.12.02. 16:01
Maléter Pálné Gyenes Judith
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Nagy türelemmel viselt, hosszú betegség után elhunyt Gyenes Jutdith - tudatta lapunkkal a család.
Gyenes Judith az 56-os mártír, Maléter Pál második felesége volt. Már az esküvőjük sem volt szokásos, a Gyenes-család ellenérzései miatt titokban tartották meg 1954-ben, s akár szimbolikusnak is nevezhető, hogy a rendszerből ekkorra már kiábrándult Maléter nemcsak polgári szertartáson vette el Gyenes Judithot, hanem néhány napra rá a házasságot megáldotta egy evangélikus pap is. A Gyenes-család aztán megbékélt a férjjel, akit ezredesi rangban ért az 1956-os forradalom, amely egyszerre hozott neki történelmi hírnevet és 1958. június 16-án elkövetkező mártíromságot. A forradalom után Gyenes Judithot állásából kitették, hosszú ideig csak segédmunkásként és háztartási alkalmazottként dolgozhatott. Csak az 1980-as években kaphatott könyvtárosi beosztást. A rendszerváltozás után az 56-os intézetben dolgozott. Hosszú élete végéig hű maradt nemcsak férje, hanem a forradalom eszméjéhez is. Nem fogyó energiával tartott előadásokat, beszélgetett fiatalokkal, hogy elmondja az igazságot a forradalomról, így ápolta hűségesen férje és 1956 emlékét. Gyenes Judith temetéséről később intézkednek. 
Szerző
Témák
Maléter Pál

A sötétség korának végével, rabszolgaságra felkészítő iskolával kezdődött a parlamenti hét

Publikálás dátuma
2019.12.02. 15:49

Fotó: Kovács Attila / MTI
Napirend előtti felszólalásokkal és a szokásos adok-kapokkal kezdődött el kora délután az Országgyűlés ülése.

DK: kaffkai abszurditás a beiskolázás folyamata

A DK-s Arató Gergely iskolaérettségről szóló törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott: mindannyian tudjuk, hogy milyen állapotban vannak a pedagógiai szakszolgáltatók, milyen túlterheltek a szakemberek. Szerinte létrehoztak egy bürokratikus rendszert, ami nem jó senkinek, a rendelkezés nem szól másról, csak arról, hogy a gyerek nem számít, hogy centralizálhassanak, hogy mindenről dönthessenek. Nem jó ez a rendszer – hangsúlyozta, és azt üzente: vonják vissza a rendelkezést, „ne a gyerekekkel toljanak ki azért, mert inkompetensek és mert nem értik az oktatást”. Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: mindig lesznek olyan gyerekek, akik 6 évesen iskolaérettek, és olyanok, akik nem. Az iskolaérettség feltételei ugyanazok, mint eddig voltak, a szakértők sem változtak, ugyanazt az óvodai nevelési naplót használják – sorolta. Azt mondta, abban van változás, hogy ugyanolyan képességű gyerekek településeként más-más megítélés alá estek, de most Magyarországon egységesen minden gyermekre ugyanúgy igyekeznek érvényesíteni a szabályokat. 

MSZP: esélyteremtő államra van szükség

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt: a múlt héten három olyan esemény történt, mely „rávilágít a Fidesz torz gazdaság- és társadalompolitikájára” – ezek az oktatás, az egészségügy, a klímaváltozás. Mint mondta, Budapesten és az ország nagyobb városaiban fiatalok szólították fel a világ összes kormányát a klímavészhelyzetre, szombaton pedagógusok ezrei vonultak utcára, és ugyanezen a napon a Magyar Orvosi Kamara közgyűlésén mondták ki az orvosok, hogy „elég volt az egészségügy fideszes rombolásából”. A Fidesz válasza azonban az volt, hogy a klímatüntetés résztvevői csak hisztiznek, Kövér szerint „agymosottak”, „retardáltak”. A pedagógustüntetés pedig csak egy ellenzéki megmozdulás, amit valamilyen titokzatos hálózat finanszíroz. „A Fidesz semmit nem tanult október 13-ból” – mondta, hozzátéve: hiába a szájzár törvény, „a sötétség kora véget ért”. Októberben rengeteg város szabadult ki a Fidesz hatalmából, ezeken a helyeken az ellenzéknek be kell mutatnia a teljesen más hatalomfelfogását, az esélyteremtő államot. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a környezetvédelem fontos. A különbség szerinte az, hogy a baloldal ennek terhét a családokra, a kormány pedig Brüsszelre és a szennyezést okozó nagyvállalatokra terhelné. Közölter még, hogy ha az MSZP kormányozna, akkor jönne az ingatlanadó, a dugódíj, a dízelautók korlátozása és a parkolási díjak emelése.

Jobbik: rabszolgalétre készít fel az oktatás

A rabszolgalétre készítik fel az oktatással a magyar fiatalokat Jakab Péter szerint. 6 évesen bekerülnek a 40 fős osztályokba, később aztán "12 órás műszakokat" tudnak le már azelőtt, hogy egyáltalán hazamehetnének leckét írni. Közben 300 milliókkal megtámogatott magániskolákba menekítik a fideszesek is gyerekeiket, nyilván tudják, hogy baj van. Mégis magyar űrhajósokra költik inkább a közpénzt. Jakab szerint a magyar emberek "veszélyes terve", hogy gondolkodnak, de a kormány "bedarálná" ezt is. Orbán Balázs államtitkár válaszként arról beszélt, hogy kevés szavazatot kapott a Jobbik az országgyűlési választáson. Ezután adatokat sorolt, szerinte átlag 50 százalékkal nőtt a tanárok fizetése és az uniós átlag felett költ oktatásra a kormány. Elbüszkélkedett azzal is, hogy pár százezer forintos alamizsnákat oszt a kormány a kistelepülések iskoláinak, valamint uszodákat épít és a kötelező testneveléssel terheli tovább a gyerekeket.

Párbeszéd: tévesen számolt be a kormányoldal a Máért-en elhangzottakról

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint tévesen számolt be a kormányoldal a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) elmondott szavairól, miszerint a környező államokkal közös ünneplést javasolt. Azt mondta, a tanácskozáson azt javasolta, a százéves évfordulóról közösen, a külhoni magyarokkal együtt emlékezzenek meg úgy, hogy egyeztessenek a szomszédos országokkal, hogy ne legyen feszültség a megemlékezésből, ami majd a határon túli magyarokon csapódik le. Elmondta, nehéz kioktatást elfogadni egy olyan párt képviselőjétől, amelynek tagjai 1990-ben kivonultak a parlamentből a trianoni megemlékezés alatt. Volt, aki tényleg a közös megemlékezésről beszélt: Bayer Zsolt publicista, az ötös számú Fidesz-tagkönyv tulajdonosa 2017-ben a Partizán című műsorban szorgalmazta ezt - mondta. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerecsenmosdatásnak nevezte az elhangzottakat, szerinte a képviselő közös megemlékezésről beszélt a Máért-en. Kitért arra is, hogy a találkozón nem volt ott két országos jelentőségű párt, a DK és a Momentum. 

LMP: Klímatörvény kell

Az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtti felszólalásában a madridi klímacsúcsról beszélt. Magyarországon évente 5 százalékkal nő a szén-dioxid kibocsátás, figyelmeztetett. Nagy szükség lenne egy klímatörvényre, vetette fel. Sándor Tamás válaszolt a kormány nevében. A klímavédelmi felvetéseket azzal söpörte félre, hogy azzal pártpolitikától mentesen kéne szerinte foglalkozni. Azt is mondta, zöld kérdésben az ellenzék "a kormányról puskázik".
KDNP: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya Simicskó István (KDNP) kijelentette: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya. Közölte: a kormány sok intézkedést tett az egészséges életmód és az egészségügyi intézmények érdekében, kiváló programokat tervez a jövőben is, mégis sok kritikát kap, hogy még többet kellene költenie az egészségügyre. Azt mondta: ennek fényében nehezen érthető, hogy a múlt héten az új Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, nem támogatja a dél-budai centrumkórház építését. Az emberek azt várják, hogy őszintén mondják meg, mit szeretnének a fővárosi fejlesztések vonatkozásában - vélte. Hozzátette: a szuperkórház megépítését mindenkinek támogatnia kellene. Rétvári Bence nagy meglepetésre egytértett Simicskóval. Érthetetlennek nevezte, hogy lehet egy százszázalékos kormányzati beruházással felépülő, teljesen új kórházra nemet mondani, ahol pedig a mai modern egészségügyi ellátás legmagasabb színvonala valósulhat meg.

Fidesz: a kormánynak fenn kell tartania a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet

Németh Szilárd (Fidesz) hangsúlyozta: javasolják, hogy a kormány továbbra is tartsa fenn a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Szerinte az elmúlt hetekben a déli határon veszélyes helyzet alakult ki, és csak az a szerencse, hogy az Országgyűlésben a kormánypárti többség évekkel ezelőtt megkezdte a munkát, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát meg tudják őrizni - mondta. Közölte: az elmúlt hetekben a helyzet fokozódott, az elfogások száma nőtt, "ostrom alatt tartják" a magyar határzárat, ráadásul rendkívül sok migráns indulhat meg errefelé. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Németh Szilárddal mélyen egyetértve kifejtette: ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza mindennapjainkat. Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az illegális határátlépést megkísérlők száma, de a kormány minden feltételt biztosít, hogy eredményesen védjék a határokat - mondta.
Szerző
Témák
Országgyűlés
Frissítve: 2019.12.02. 16:15

Rendkívüli közgyűlés az akadémián: elfogadták a kutatóhálózatától megfosztott MTA új küldetését

Publikálás dátuma
2019.12.02. 15:11

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Akadémia elnöke azt szeretné, ha az MTA-nak nagyobb szerepe lenne a tudománypolitikai döntésekben, de „nem politikai, hanem segítséget felajánló felhanggal”.
Rendkívüli közgyűlésen fogadta el hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lovász László MTA-elnök „A Magyar Tudományos Akadémia Küldetése 2019” című javaslatát, ami az MTA előtt álló feladatokat összegzi – immáron az akadémiai kutatóhálózat nélkül. A tudós testület küldetésének újragondolása azt követően vált szükségessé, hogy a nyáron elcsatolták kutatóintézeteit, amelyek a nagyobb kormányzati felügyeletet biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kerültek. Az Akadémia új küldetését hét pontban foglalták össze: 1. Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület. 2. Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét. 3. Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit. 4. Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese. 5. Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete. 6. Az Akadémia a nemzet tanácsadója. 7. Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Lovász László arról beszélt: nemcsak általános elveket fogalmaztak meg, a pontok mögött két háttérdokumentum áll, amik részletezik a pontos feladatokat, hamarosan ezek is nyilvánosak lesznek. Az MTA elnöke azt szeretné, ha az Akadémia szerepe a tudománypolitikában, a tudománypolitikai testületek munkájában, a döntéshozatalban jobban érvényesülne, de „nem politikai, hanem segítséget felajánló felhanggal”.
„Az Akadémia, mint „a nemzet tanácsadója” így azt jelenti: az MTA „köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll. Az Akadémia a kormányzattal, a hazai kutatási, fejlesztési és innováció rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vállal részvételt a tudománypolitikai testületek munkájában”. Lovász László kitért arra is, az eddiginél szorosabb kapcsolatot akarnak kialakítani a felsőoktatási intézményekkel, az ipari kutatóhelyekkel. Arra a kérdésre, mik a tervei, miután jövőre lejár elnöki mandátuma, azt mondta: szeretne visszatérni a kutatáshoz.
Szerző
Témák
MTA