Előfizetés

Szivattyúkat cseréltek a Nemzetközi Űrállomáson

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.02. 19:04
Andrew Morgan
Fotó: NASA
A külső részen működő kozmikus sugárzásmérő berendezéshez szereltek új szivattyúkat hétfőn a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái. Az olasz Luca Parmitanónak és az amerikai Andrew Morgannak ez volt a harmadik űrsétája nem egészen három hét alatt.
Az űrhajósoknak négy új szivattyút kellett felszerelniük az alfa-mágneses spektrométerhez, amely saját hűtés nélkül működésképtelen. A kétmilliárd dolláros berendezés 8 éve kutat antianyag és sötét anyag után az ISS fedélzetén.
A spektrométer leselejtezett burkolata repül a Föld felé
Fotó: NASA
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA a mostani űrsétasorozatot - amely a legbonyolultabb a Hubble-űrteleszkóp küldetései óta - egy by-pass szívműtéthez hasonlítja. A spektrométer kézi javítását nem tervezeték előre, és az eredeti tervek szerint hároméves működéssel számoltak. A régi szivattyúk lecserélésével az űreszköz időtartama várhatóan újabb 5-10 évvel meghosszabbodik.
Luca Parmitano fényképez
Fotó: NASA
A nagy tét miatt az irányítóközpont nagy gondosságra intette az űrhajósokat. Parmitano két kézzel ragadta meg a 159 kilogramm tömegű, 107 méter magas és 82 centiméter széles ládát, amelyben a szivattyúk voltak, úgy haladt a spektrométer felé.
Az alfa-mágneses spektrométert az Endeavour űrsikló szállította az utolsó útján, 2011-ben a Nemzetközi Űrállomásra.
Az Endeavour kirakodás közben 2011-ben
Fotó: NASA

Hiába van tél, nem minden allergiás lélegezhetett még fel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.02. 15:10

Fotó: Stephen Lux/Cultura Creative / AFP
Makacs orrdugulás, de ismétlődő arcüreggyulladások és orrpolip kialakulása esetén is gondolni kell a főleg ősztől tavaszig tüneteket okozó poratka allergiára.
A hidegebb időben a pollenallergiások fellélegezhetnek, de nem minden beteg könnyebbül meg, ugyanis a szezonális allergiák mellett léteznek olyanok is, amelyek egész évben tüneteket okoznak, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia is – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
„A poratka allergia leginkább ősztől tavaszig jelent problémát. Ekkor töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
A poratka allergia legjellemzőbb tünete a makacs orrdugulás. A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya begyullad és ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a gátolt orrlégzés és a melléküregek nem megfelelő szellőzése miatt visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, orrpolip alakul ki.”
Poratka allergia ellen antihisztamint és szteroid tartalmú orrspray-t ír fel a szakorvos. A tüneti kezelés mellett tartós megoldást az immunterápia nyújt. A minimum három évig tartó kezeléssel akár 12 évre is meg lehet szüntetni a poratka allergia tüneteit. Ha már kialakult az orrpolip, akkor műtétre is szükség lehet, de az allergia kezelését ekkor is folytatni kell – tette hozzá Augusztinovicz Monika.

A társasjátékozás segít a szellemi frissesség megőrzésében

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.02. 11:16

Fotó: Leyla Vidal / AFP
A rendszeresen játszók jobban teljesítettek a gondolkodást igénylő és memóriateszteken. Egy új kutatás eredményei szerint az is segít, ha a 70 év felett kezdünk társasozni és kártyázni.
Segít tovább megőrizni a mentális fittséget a sok társas- és kártyajáték egy új kutatás szerint. Az Edinburghi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy azok, akik rendszeresen játszanak nem digitális játékokat, jobb eredményeket érnek el a gondolkodást igénylő és memóriatesztekben a 70-es éveikben – olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A szakértők szerint az is segít, ha idősebb korban történik e téren a változás. Azoknál, akik a 70-es éveikben gyakrabban kezdtek társasozni, szintén fejlődtek ezek a képességek és csak kisebb mértékű romlást észleltek kognitív képességeik terén, főként a memóriát és a gondolkodás sebességét illetően. A pszichológusok több mint ezer 70 év feletti személy memóriáját, problémamegoldó képességét, gondolkodási sebességét és általános gondolkodási képességét vizsgálták. A résztvevők háromévente ismételték meg ugyanazt a tesztet 79 éves korukig. Kikérdezték őket arról is, milyen gyakran játszanak kártyajátékokat, sakkot, bingót vagy milyen gyakran fejtenek meg keresztrejtvényeket. Statisztikai modellek segítségével elemezték a két tényező közötti kapcsolatot.
A kutatók számításba vették az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a képzettség, a társadalmi-gazdasági státusz és az aktivitás szintje. Emellett figyelembe vették egy intelligenciateszt eredményét is, amelyet a résztvevők még 11 éves korukban töltöttek ki. A Lothian Birth Cohort 1936 elnevezésű tanulmány keretében ugyanis 1936-ban született egyének egy csoportjával végeztettek el egy felmérést 1947-ben.
A szakértők szerint az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen életvitel és viselkedés hozható összefüggésbe az élet későbbi szakaszaiban a kognitív egészséggel. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem szakértője elmondta, megpróbálják megtalálni azoknak az aktivitásoknak a szűk körét, amelyek segíthetnek megőrizni az idős emberek agyi kapacitásait. „Jó lenne kitalálni, hogy egyes játékok hatékonyabbak-e, mint mások. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy több más dolog is van, amely összefüggésben áll a kognitív képességek megőrzésével, mint például a fizikai fittség és a dohányzás kerülése” – fejtette ki Deary.
„Bár egyesek úgy vélik, a képességek hanyatlásnak indulhatnak öregkorban, ez a kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy ez nem törvényszerű” – emelte ki Caroline Abrahams, az Age UK nevű idősekkel foglalkozó szervezet igazgatója.