Szivattyúkat cseréltek a Nemzetközi Űrállomáson

Publikálás dátuma
2019.12.02. 19:04
Andrew Morgan
Fotó: NASA
A külső részen működő kozmikus sugárzásmérő berendezéshez szereltek új szivattyúkat hétfőn a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái. Az olasz Luca Parmitanónak és az amerikai Andrew Morgannak ez volt a harmadik űrsétája nem egészen három hét alatt.
Az űrhajósoknak négy új szivattyút kellett felszerelniük az alfa-mágneses spektrométerhez, amely saját hűtés nélkül működésképtelen. A kétmilliárd dolláros berendezés 8 éve kutat antianyag és sötét anyag után az ISS fedélzetén.
A spektrométer leselejtezett burkolata repül a Föld felé
Fotó: NASA
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA a mostani űrsétasorozatot - amely a legbonyolultabb a Hubble-űrteleszkóp küldetései óta - egy by-pass szívműtéthez hasonlítja. A spektrométer kézi javítását nem tervezeték előre, és az eredeti tervek szerint hároméves működéssel számoltak. A régi szivattyúk lecserélésével az űreszköz időtartama várhatóan újabb 5-10 évvel meghosszabbodik.
Luca Parmitano fényképez
Fotó: NASA
A nagy tét miatt az irányítóközpont nagy gondosságra intette az űrhajósokat. Parmitano két kézzel ragadta meg a 159 kilogramm tömegű, 107 méter magas és 82 centiméter széles ládát, amelyben a szivattyúk voltak, úgy haladt a spektrométer felé.
Az alfa-mágneses spektrométert az Endeavour űrsikló szállította az utolsó útján, 2011-ben a Nemzetközi Űrállomásra.
Az Endeavour kirakodás közben 2011-ben
Fotó: NASA
Szerző

A társasjátékozás segít a szellemi frissesség megőrzésében

Publikálás dátuma
2019.12.02. 11:16

Fotó: Leyla Vidal / AFP
A rendszeresen játszók jobban teljesítettek a gondolkodást igénylő és memóriateszteken. Egy új kutatás eredményei szerint az is segít, ha a 70 év felett kezdünk társasozni és kártyázni.
Segít tovább megőrizni a mentális fittséget a sok társas- és kártyajáték egy új kutatás szerint. Az Edinburghi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy azok, akik rendszeresen játszanak nem digitális játékokat, jobb eredményeket érnek el a gondolkodást igénylő és memóriatesztekben a 70-es éveikben – olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A szakértők szerint az is segít, ha idősebb korban történik e téren a változás. Azoknál, akik a 70-es éveikben gyakrabban kezdtek társasozni, szintén fejlődtek ezek a képességek és csak kisebb mértékű romlást észleltek kognitív képességeik terén, főként a memóriát és a gondolkodás sebességét illetően. A pszichológusok több mint ezer 70 év feletti személy memóriáját, problémamegoldó képességét, gondolkodási sebességét és általános gondolkodási képességét vizsgálták. A résztvevők háromévente ismételték meg ugyanazt a tesztet 79 éves korukig. Kikérdezték őket arról is, milyen gyakran játszanak kártyajátékokat, sakkot, bingót vagy milyen gyakran fejtenek meg keresztrejtvényeket. Statisztikai modellek segítségével elemezték a két tényező közötti kapcsolatot.
A kutatók számításba vették az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a képzettség, a társadalmi-gazdasági státusz és az aktivitás szintje. Emellett figyelembe vették egy intelligenciateszt eredményét is, amelyet a résztvevők még 11 éves korukban töltöttek ki. A Lothian Birth Cohort 1936 elnevezésű tanulmány keretében ugyanis 1936-ban született egyének egy csoportjával végeztettek el egy felmérést 1947-ben.
A szakértők szerint az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen életvitel és viselkedés hozható összefüggésbe az élet későbbi szakaszaiban a kognitív egészséggel. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem szakértője elmondta, megpróbálják megtalálni azoknak az aktivitásoknak a szűk körét, amelyek segíthetnek megőrizni az idős emberek agyi kapacitásait. „Jó lenne kitalálni, hogy egyes játékok hatékonyabbak-e, mint mások. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy több más dolog is van, amely összefüggésben áll a kognitív képességek megőrzésével, mint például a fizikai fittség és a dohányzás kerülése” – fejtette ki Deary.
„Bár egyesek úgy vélik, a képességek hanyatlásnak indulhatnak öregkorban, ez a kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy ez nem törvényszerű” – emelte ki Caroline Abrahams, az Age UK nevű idősekkel foglalkozó szervezet igazgatója.
Szerző

Rossz élmények feldolgozásáért felelős sejteket találtak magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.11.29. 17:17
Illusztráció
Fotó: EDUARD MUZHEVSKYI / SCIENCE PHOT / AFP
A tudósok szerint a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú agysejtek lehetőséget teremthetnek a depresszió kezelésének új módjára is.
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön - közölte a kutatóintézet.
Az agy működésének egyik nélkülözhetetlen része, hogy negatív tapasztalatokra megfelelő válaszokat adjon, amelyekre aztán később is emlékszünk. Így tudjuk elkerülni a ránk nézve ártalmas események megismétlődését. Ezért nem égetjük meg például minden alkalommal a szánkat a forró levessel. Ennek a veszélyelkerülő működésnek azonban nagyon kiegyensúlyozottnak kell lennie, ellenkező esetben képtelenség normális életet élni. Elég csak a két végletbe belegondolnunk: ha minden újabb kanál forró leves iránt ellenállhatatlan vágyat érzünk, majd újra és újra megégetjük a szánkat; vagy ha annyi mindent észlelünk negatív tapasztalatként, hogy folyamatos, gyötrő szorongás lesz úrrá rajtunk – írták.
A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek. A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat - agresszív vagy depresszív, szorongó viselkedés - váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
A felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük – hívták fel a figyelmet. A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről van szó, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat a kezelésükre, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.