Előfizetés

Hiába van tél, nem minden allergiás lélegezhetett még fel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.02. 15:10

Fotó: Stephen Lux/Cultura Creative / AFP
Makacs orrdugulás, de ismétlődő arcüreggyulladások és orrpolip kialakulása esetén is gondolni kell a főleg ősztől tavaszig tüneteket okozó poratka allergiára.
A hidegebb időben a pollenallergiások fellélegezhetnek, de nem minden beteg könnyebbül meg, ugyanis a szezonális allergiák mellett léteznek olyanok is, amelyek egész évben tüneteket okoznak, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia is – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
„A poratka allergia leginkább ősztől tavaszig jelent problémát. Ekkor töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
A poratka allergia legjellemzőbb tünete a makacs orrdugulás. A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya begyullad és ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a gátolt orrlégzés és a melléküregek nem megfelelő szellőzése miatt visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, orrpolip alakul ki.”
Poratka allergia ellen antihisztamint és szteroid tartalmú orrspray-t ír fel a szakorvos. A tüneti kezelés mellett tartós megoldást az immunterápia nyújt. A minimum három évig tartó kezeléssel akár 12 évre is meg lehet szüntetni a poratka allergia tüneteit. Ha már kialakult az orrpolip, akkor műtétre is szükség lehet, de az allergia kezelését ekkor is folytatni kell – tette hozzá Augusztinovicz Monika.

A társasjátékozás segít a szellemi frissesség megőrzésében

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.02. 11:16

Fotó: Leyla Vidal / AFP
A rendszeresen játszók jobban teljesítettek a gondolkodást igénylő és memóriateszteken. Egy új kutatás eredményei szerint az is segít, ha a 70 év felett kezdünk társasozni és kártyázni.
Segít tovább megőrizni a mentális fittséget a sok társas- és kártyajáték egy új kutatás szerint. Az Edinburghi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy azok, akik rendszeresen játszanak nem digitális játékokat, jobb eredményeket érnek el a gondolkodást igénylő és memóriatesztekben a 70-es éveikben – olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A szakértők szerint az is segít, ha idősebb korban történik e téren a változás. Azoknál, akik a 70-es éveikben gyakrabban kezdtek társasozni, szintén fejlődtek ezek a képességek és csak kisebb mértékű romlást észleltek kognitív képességeik terén, főként a memóriát és a gondolkodás sebességét illetően. A pszichológusok több mint ezer 70 év feletti személy memóriáját, problémamegoldó képességét, gondolkodási sebességét és általános gondolkodási képességét vizsgálták. A résztvevők háromévente ismételték meg ugyanazt a tesztet 79 éves korukig. Kikérdezték őket arról is, milyen gyakran játszanak kártyajátékokat, sakkot, bingót vagy milyen gyakran fejtenek meg keresztrejtvényeket. Statisztikai modellek segítségével elemezték a két tényező közötti kapcsolatot.
A kutatók számításba vették az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a képzettség, a társadalmi-gazdasági státusz és az aktivitás szintje. Emellett figyelembe vették egy intelligenciateszt eredményét is, amelyet a résztvevők még 11 éves korukban töltöttek ki. A Lothian Birth Cohort 1936 elnevezésű tanulmány keretében ugyanis 1936-ban született egyének egy csoportjával végeztettek el egy felmérést 1947-ben.
A szakértők szerint az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen életvitel és viselkedés hozható összefüggésbe az élet későbbi szakaszaiban a kognitív egészséggel. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem szakértője elmondta, megpróbálják megtalálni azoknak az aktivitásoknak a szűk körét, amelyek segíthetnek megőrizni az idős emberek agyi kapacitásait. „Jó lenne kitalálni, hogy egyes játékok hatékonyabbak-e, mint mások. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy több más dolog is van, amely összefüggésben áll a kognitív képességek megőrzésével, mint például a fizikai fittség és a dohányzás kerülése” – fejtette ki Deary.
„Bár egyesek úgy vélik, a képességek hanyatlásnak indulhatnak öregkorban, ez a kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy ez nem törvényszerű” – emelte ki Caroline Abrahams, az Age UK nevű idősekkel foglalkozó szervezet igazgatója.

Több oka is lehet az egyik náthából a másikba esésnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.30. 14:14

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
A kevés alváson, a folyadékfogyasztáson túl a D-vitamin hiánya, de akár allergia és reflux is okozhat folyamatos „takonykórt”
Több oka lehet, ha ősztől tavaszig tartó folyamatos náthás állapotnak, annak, ha egyik megfázásból a másikba esik valaki – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. 
Ilyen lehet az alváshiány. Egy korábbi, a Sleep tudományos folyóiratban közölt kutatás is alátámasztotta, hogy a kevés alvásnak az egészség látja kárát. A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg.
„Az elegendő alvásidő mellett az alvás minőségére is fontos ügyelni. Hiába alszik valaki hét órát, ha közben többször felébred, nem lesz kipihent. Ha rendszeresen fáradtan, fejfájással, kiszáradt torokkal ébred reggel, előfordulhat, hogy horkol vagy alvási apnoéban szenved. Ezt fontos kivizsgáltatni és kezeltetni, mert szövődményként a gyakoribb megfázások mellett más, krónikus betegségek is jelentkezhetnek” - hangsúlyozta a szakorvos.

Víz, víz, víz

Ha kevés folyadékot fogyasztunk napközben, az az egész szervezetünkre hatással van. A kontaktlencsét viselőknek még a szemük is könnyebben kiszárad, de a bőr rugalmassága is tükrözi a folyadékfogyasztásunkat. Ha keveset iszunk, az orrnyálkahártya is jelez: könnyebben kiszárad. Ha még a lakás levegője is száraz, a helyzet tovább romlik, sérülékenyebbé válik és gyakrabban leszünk betegek. Igyunk eleget és párásítsunk, ha száraz a belső levegő – ajánlotta Augusztinovicz Monika.
Kevesen tudják, hogy az általában gyomorégéssel, a szegycsont körüli területen jelentkező égő érzéssel jelentkező reflux légúti tüneteket is okozhat. A gyomorsav egészen a garatig eljutva irritálhatja az érzékeny nyálkahártyát is. Ennek jellegzetes tünete a reggeli torokfájás, de akár krónikus orrmelléküreg-gyulladást is előidézhet. A vitaminok, főleg a vas, a cink és a C-vitamin mellett a D-vitamin segíti az immunrendszert a légúti betegségek megelőzésében. Vérvizsgálattal lehetőség van pontosan meghatározni a személyre szabott dózist, amelynek kezdő adagja – hiányállapot esetén – lehet ennél magasabb is.
A lakáson belüli allergének a hidegebb hónapokban okoznak tüneteket. A háziállatok szőre, a poratka a leggyakoribb kiváltó ok, de gyakori náthás légúti tünetekért a penészgomba is felelős lehet. „A fel nem ismert allergia összekeverhető a náthás tünetekkel. Ha a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás heteken át nem múlik el, célszerű erre is gondolni. A kezeletlen allergia állandó gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, ami még inkább fogékonnyá tesz a fertőzésekre. Az allergia kezelésével csökkenteni lehet a légúti betegségek gyakoriságát is” – mondta a szakorvos.