Az elnémítás stratégiája: a sajtószabadság lebontása Magyarországon

Az EU-ban példátlan médiakoncentrációt eredményezett Magyarországon a sajtószabadság rendszerszintű lebontása – áll hat nemzetközi médiaszervezet ma megjelenő jelentésében.

Bár Magyarországon nem zárnak börtönbe újságírókat, és az állam nem alkalmaz fizikai erőszakot velük szemben, a kormány világos és egyértelmű stratégiát követ a kritikus sajtó elnémítására. Többek között ezt a megállapítást tartalmazza az a jelentés, amely hat nemzetközi médiaszervezet november végi magyarországi tényfeltáró látogatásáról készült.

A küldöttség civil szervezetek képviselőivel és független újságírókkal találkozott, köztük Horváth Gáborral, a Népszava külpolitikai rovatvezetőjével, valamint Hargitai Miklóssal, lapunk szerkesztőjével, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökével. Emellett megbeszélést folytattak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral. A delegációt kissé meglepte, hogy a kormányszóvivő az utolsó előtti pillanatban helyszínt változtatott, és nem a hivatalában, hanem a Nimród című vadászújság szerkesztőségében fogadta a delegációt, közölte lapunkkal Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet brüsszeli irodavezetője, aki részt vett a látogatáson. Kovács Zoltán, aki egyben a Nimród főszerkesztője is, a látogatóknak azt mondta, hogy a sajtónak nem feladata a hatalom ellenőrzése, a független újságírók pedig politikai aktivisták.

A hatokat ez nem győzte meg, mert ma megjelenő jelentésükben leszögezik: a sajtószabadság és - pluralizmus 2010 óta tartó rendszerszintű lebontása olyan médiakoncentrációt eredményezett Magyarországon, amely példátlan az Európai Unióban. Hangsúlyozza, hogy a kormánypárti médiabirodalom valójában az Orbán-kormány propagandagépezete, és azt a célt szolgálja, hogy elzárja a nyilvánosság jelentős részét a kritikus információktól és ezzel a Fideszt a hatalomban tartsa.

Magyarországon nem a bal- és a jobboldali média között húzódik a törésvonal, hanem a kormánypárti és a kormánykritikus sajtó között. A megmaradt független bal- és jobboldali sajtótermékek egyaránt célpontjai a kormányzati lejáratókampányoknak. Az állam milliárdokat költ a saját médiájára, az ellenzéki orgánumokat pedig kivérezteti. Utóbbiak állandó fenyegetettségben dolgoznak és befolyásuk jórészt a fővárosra korlátozódik – áll a jelentésben.

A hat nemzetközi médiaszervezet képviselőinek több független újságíró arról számolt be, hogy olyan összehangolt cenzúra és a tartalom-ellenőrzés zajlik Magyarországon, amelyre a kommunista rezsim bukása óta nem volt példa.

A tényfeltárók szerint Orbánék szándékosan úgy alakították ki a médiarendszert, hogy elkerülhessék a számonkérést. Ez azonban nem adhat felmentést az Európai Uniónak, amely képtelen volt megakadályozni, hogy egy tagállama nyíltan kiiktassa a médiát, mint a demokrácia egyik elemét. A tétlenség odavezetett, hogy a Fidesz-kormány exportálta illiberális modelljét Közép- és Kelet-Európába — állapítják meg a nemzetközi médiaszervezetek képviselői.

Julie Majerczak lapunknak azt mondta: a látottak és hallottak tökéletesen igazolják a Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárás jogosságát. Ennek keretében legközelebb december 10-ikén tartanak Brüsszelben meghallgatást a magyarországi helyzetről az EU-ügyi miniszterek.