Ötven állam- és kormányfő, 196 ország küldöttségeinek részvételével hétfőn megkezdődött és december 13-ig tart a spanyol fővárosban az ENSZ 25. klímacsúcsa, a COP 25. A Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is megkérdeztük, ki képviseli Magyarországot a rendezvényen, mert Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő nyilvános programjában nem szerepel a madridi klímacsúcs. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke érdeklődésünkre azt válaszolta: "a miniszterelnök nem vesz részt a madridi klímacsúcson, mert ezen a héten a NATO csúcstalálkozójára megy Londonba, ahonnan Japánba utazik munkalátogatásra, a jövő héten pedig Brüsszelben EU-csúcson vesz részt. A magyar kormány képviselteti magát a madridi eseményen."
A spanyol kormány egy hónapja, azt követően vállalta el a rendezést, hogy Chile az országban zajló tüntetések miatt visszalépett. A rendezvény tétje, hogy sikerül-e az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartani a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét, ugyanis a jelenlegi trendek és az államok vállalásai mellett az évszázad végére a 3-4 fokot is meghaladhatja a föld átlaghőmérsékletének emelkedése.
Csakhogy a tudósok hiába kongatják a vészharangot, bolygónk hovatovább műanyag hulladékba fullad, civilizációnk a pillanatnyilag legolcsóbb fosszilis energiahordozókra épül, a világ országainak politikai döntéshozói pedig hajlamosak négy éves parlamenti ciklusokban, újraválasztási terminusokban gondolkodni. Összehangolt, közös intézkedésekre van szükség, hiszen sem a légszennyezettség, sem az üvegházhatás nem áll meg valamely ország határainál.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) novemberben közzéadott jelentése szerint a legkevesebb ötszörösére kellene emelni az államok közös vállalásait a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartásához. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük.
A párizsi klímaegyezmény elfogadása 2015-ben megcsillantotta a reményt, de hamar kiderült, hogy a klímaváltozás gyorsabb, mint amennyire az emberiség e változás megfékezése útján lépni képes, és ha az országok nem növelik az éghajlatvédelmi vállalásaikat, akkor visszafordíthatatlanná válik a tragédia. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2018-as klímajelentése szerint a felmelegedés gyorsulása miatt a globális károsanyag-kibocsátást már csak 2030-ig van lehetőség drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni. Tavaly a lengyelországi éves klímacsúcson az amerikai-orosz-szaúdi-kuvaiti olajlobbi miatt nem sikerült elfogadtatni ezt a közös vállalást. Madridban, bár az esélyek most sem jobbak, újra megpróbálják, hogy kötelező érvényű közös döntés szülessen a klímavédelmi vállalások növeléséről.
A madridi megnyitón Antonio Guterres ENSZ főtitkár felhívta a döntéshozók figyelmét: világszerte milliók, főként fiatalok kérik, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen. És mindezt ma, nem holnap, szögezte le. Guterres bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát -, emlékeztetve, hogy az ő elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. A főtitkár nem véletlenül címezte ezen országokhoz figyelmeztetését. Az ipari fejlődésben élen járó Kínában és Indiában ma már sok helyen maszk nélkül az utcára sem lehet kilépni, a Donald Trump vezette Egyesült Államok pedig, amennyiben a 2020 november 3-i választás nem hoz változást, már november 4-én megkezdheti a párizsi klímaegyezményből való kihátrálást. Márpedig a 2018-as állapotok szerint az USA Kína mögött a második legnagyobb üvegházhatás kibocsátó ország.
A házigazda Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott, „nincs más alternatíva, mint a cselekvés", az emberiségen múlik, hogy helyreállítsa a saját maga által okozott környezeti károkat. Európa az ipari forradalomban is elől járt, most a klímavédelem terén, karbonsemlegességben is elől kell járnia.
Az Európai Parlament múlt héten klímavészhelyzetet hirdetett, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke Madridban pedig azt igérte, hogy januárban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot.
