Most vagy soha - Óriási a madridi klímakonferencia tétje

Publikálás dátuma
2019.12.03. 08:40

Fotó: Romy Arroyo Fernandez / NurPhoto
Óriási a most kezdődött madridi klímakonferencia tétje: a tudósok szerint talán még meg lehet állítani az általános katasztrófát, ha a politikusok végre hajlandóak lennének messzebbre tekinteni a következő választási ciklusnál. Ha nem, megszűnik a mai civilizáció.
Ötven állam- és kormányfő, 196 ország küldöttségeinek részvételével hétfőn megkezdődött és december 13-ig tart a spanyol fővárosban az ENSZ 25. klímacsúcsa, a COP 25. A Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is megkérdeztük, ki képviseli Magyarországot a rendezvényen, mert Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő nyilvános programjában nem szerepel a madridi klímacsúcs. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke érdeklődésünkre azt válaszolta: "a miniszterelnök nem vesz részt a madridi klímacsúcson, mert ezen a héten a NATO csúcstalálkozójára megy Londonba, ahonnan Japánba utazik munkalátogatásra, a jövő héten pedig Brüsszelben EU-csúcson vesz részt. A magyar kormány képviselteti magát a madridi eseményen." 
A spanyol kormány egy hónapja, azt követően vállalta el a rendezést, hogy Chile az országban zajló tüntetések miatt visszalépett. A rendezvény tétje, hogy sikerül-e az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius fokon belül tartani a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét, ugyanis a jelenlegi trendek és az államok vállalásai mellett az évszázad végére a 3-4 fokot is meghaladhatja a föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Csakhogy a tudósok hiába kongatják a vészharangot, bolygónk hovatovább műanyag hulladékba fullad, civilizációnk a pillanatnyilag legolcsóbb fosszilis energiahordozókra épül, a világ országainak politikai döntéshozói pedig hajlamosak négy éves parlamenti ciklusokban, újraválasztási terminusokban gondolkodni. Összehangolt, közös intézkedésekre van szükség, hiszen sem a légszennyezettség, sem az üvegházhatás nem áll meg valamely ország határainál. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) novemberben közzéadott jelentése szerint a legkevesebb ötszörösére kellene emelni az államok közös vállalásait a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartásához. Ellenkező esetben olyan pályára áll a bolygó melegedése, ami néhány évtizeden belül megszünteti az emberi civilizációt abban a formában, ahogy ma ismerjük. A párizsi klímaegyezmény elfogadása 2015-ben megcsillantotta a reményt, de hamar kiderült, hogy a klímaváltozás gyorsabb, mint amennyire az emberiség e változás megfékezése útján lépni képes, és ha az országok nem növelik az éghajlatvédelmi vállalásaikat, akkor visszafordíthatatlanná válik a tragédia. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2018-as klímajelentése szerint a felmelegedés gyorsulása miatt a globális károsanyag-kibocsátást már csak 2030-ig van lehetőség drasztikusan csökkenteni, 2050-ig pedig teljesen meg kellene szüntetni. Tavaly a lengyelországi éves klímacsúcson az amerikai-orosz-szaúdi-kuvaiti olajlobbi miatt nem sikerült elfogadtatni ezt a közös vállalást. Madridban, bár az esélyek most sem jobbak, újra megpróbálják, hogy kötelező érvényű közös döntés szülessen a klímavédelmi vállalások növeléséről. 
A madridi megnyitón Antonio Guterres ENSZ főtitkár felhívta a döntéshozók figyelmét: világszerte milliók, főként fiatalok kérik, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen. És mindezt ma, nem holnap, szögezte le. Guterres bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát -, emlékeztetve, hogy az ő elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez. A főtitkár nem véletlenül címezte ezen országokhoz figyelmeztetését. Az ipari fejlődésben élen járó Kínában és Indiában ma már sok helyen maszk nélkül az utcára sem lehet kilépni, a Donald Trump vezette Egyesült Államok pedig, amennyiben a 2020 november 3-i választás nem hoz változást, már november 4-én megkezdheti a párizsi klímaegyezményből való kihátrálást. Márpedig a 2018-as állapotok szerint az USA Kína mögött a második legnagyobb üvegházhatás kibocsátó ország. A házigazda Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott, „nincs más alternatíva, mint a cselekvés", az emberiségen múlik, hogy helyreállítsa a saját maga által okozott környezeti károkat. Európa az ipari forradalomban is elől járt, most a klímavédelem terén, karbonsemlegességben is elől kell járnia. Az Európai Parlament múlt héten klímavészhelyzetet hirdetett, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke Madridban pedig azt igérte, hogy januárban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot.

A spanyol fővároson a világ szeme

-A klímacscúcs alkalmából Madrid tartományban annyi fát ültetnek majd, mint ahány résztvevője lesz a konferenciának, azaz várhatóan több mint 25 ezret. - 196 ország képviselteti magát - 50 állam- és kormányfő lesz jelen - 5000 rendfenntartó biztosítja a rendezvényt - Az ENSZ első klímakonferenciája 1992-ben Rio de Janeiróban volt. Tavaly a lengyelországi Katowicében rendezték meg az éves csúcsot, jövőre Glasgow ad otthont a rendezvénynek.

Amerika nem egyenlő Trumppal

Donald Trump amerikai elnök talán a világ első számú klímaszkeptikusa. Egyik első intézkedéseként jelentette be az Egyesült Államok kilépését a Barack Obama elnöksége alatt aláírt párizsi klímaegyezményből. Trump azzal érvelt, hogy a megállapodás hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. A madridi klímacsúcsra, akárcsak tavaly Lengyelországba, alacsony szintű, helyettes államtitkár által vezetett delegációt küldött Washington. A házelnök Nancy Pelosi vezetésével azonban demokrata párti kongresszusi képviselők is érkeztek Madridba. Pelosi elmondta: jelenlétükkel azt szeretnék megerősíteni, hogy az USA Képviselőháza még mindig támogatja a párizsi egyezményt. Ugyancsak a madridi csúcsra időzítve, vasárnap jelentette be John Kerry volt külügyminiszter, hogy 60 politikus és a szórakoztatóiparban dolgozó sztár részvételével "Zéró világháború" névre keresztelt klímakoalíciót és honlapot hoz létre. A részvevők között  egyaránt találhatók demokrata párti és republikánus személyiségek. Köztük van Jimmy Carter és Bill Clinton volt elnök, Madeleine Albright volt külügyminiszter, John Kasich, Ohio volt republikánus kormányzója és Arnold Schwarzenegger színész, volt kaliforniai kormányzó.

Szerző

Zelenszkij: A Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben nem volt szó „valamit valamiért” kérésről

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:27

Fotó: Aleksandr Kondratuk / Sputnik
Az amerikai elnök nem mondott olyat, hogy a katonai segély folyósításának feltétele a vizsgálat megindítása lenne – közölte az ukrán elnök.
A Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben egyszer sem volt szó „valamit valamiért” kérésről – hangsúlyozta újfent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy az amerikai Time magazinban hétfőn megjelent interjúban. Az ukrán elnök közösen adott interjút Kijevben a Time, a francia Le Monde, a német Der Spiegel és a lengyel Gazeta Wyborcza című lapok újságíróinak. Az interjúban, amelyre a kelet-ukrajnai konfliktus lezárásában szerepet vállaló „normandiai négyek” december 9-i párizsi konferenciája előtt kerítettek sort, Zelenszkij elsősorban az ukrán-orosz viszonyt érintő kérdésekre tért ki, de szólt az amerikai-ukrán viszonyról és a Donald Trump amerikai elnökkel júliusban folytatott telefonbeszélgetéséről is. Ez az a vitatott beszélgetés, amelyben az amerikai elnök azt szorgalmazta, hogy Kijev korrupció gyanúja miatt indítson vizsgálatot a demokraták elnökjelöltségéért küzdő Joe Biden alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, s amely miatt az Egyesült Államokban a demokrata többségű képviselőház megindította az elnök közjogi felelősségre vonását célzó eljárást (impeachment). A demokrata párti törvényhozók szerint ugyanis Trump saját politikai céljai érdekében nyomást gyakorolt az ukrán elnökre, azt sugalmazva, hogy a Bidenék elleni vizsgálat megindításától függ az Ukrajnának szánt amerikai katonai segély folyósítása. Volodimir Zelenszkij a négy lap munkatársainak nyilatkozva újfent leszögezte:
a beszélgetés során Donald Trump egyáltalán nem beszélt arról, hogy a katonai segély folyósításának feltétele a vizsgálat megindítása lenne.

Kifejtette, hogy Ukrajnának változatlanul szüksége van az Egyesült Államok támogatására, e nélkül ugyanis országának esélye sem lenne az Oroszország által 2014-ben elfoglalt területei visszaszerzésére. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem volt teljesen korrekt az amerikai elnök döntése a segély folyósításának átmeneti visszatartásáról.
„Ha a stratégiai partnerünk vagy, akkor nem zárolhatsz előlünk bármit is”

– fogalmazott.

Az ukrán elnök hozzáfűzte:
„ez pusztán korrektség kérdése, és nem a valamit valamiért elve”.

Az ukrán elnök megjegyezte azt is: Kijev nem támaszkodhat megbízható külföldi anyagi támogatásra, ha Donald Trump és szövetségesei továbbra is olyan jelzéseket küldenek a világnak, miszerint Ukrajna korrupt ország. Véleménye szerint „amit Amerika mond, az mindig jelzés mindenkinek, az egész világnak”, s erre a jelzésre figyelnek a „befektetők, bankok, részvényesek, vállalatok, amerikaiak és európaiak egyaránt”.
Szerző

Ismét kórházba került Jimmy Carter

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:19

Fotó: Paul Hennessy / AFP / NurPhoto
A volt amerikai elnököt alig egy héttel ezelőtt engedték haza az egészségügyi intézményből, miután agyi hematómákkal, vérömlenyekkel kellett műteni.
Ismét kórházba szállították Jimmy Carter volt amerikai elnököt – jelentette be hétfő esti közleményében az atlantai székhelyű Carter Központ. A közlemény szerint a 95 esztendős politikus húgyúti fertőzéssel került kórházba, de már jól érzi magát, sőt, hamarosan haza is térhet. Az Egyesült Államok 39. elnökét, aki 1977 és 1981 között irányította az amerikai politikát, alig egy héttel ezelőtt bocsátották haza a kórházból, miután agyi hematómákkal, vérömlenyekkel kellett műteni egy korábbi esés következményeként. Az esés miatt előzőleg medencecsont-töréssel is meg kellett őt operálni. Jimmy Carter az elmúlt években számos egészségügyi gonddal küszködött. 2015-ben bőrrák áttétjeként kialakult rosszindulatú agydaganatot állapítottak meg nála, de a legújabb immunterápiás gyógyszernek köszönhetően rendbe jött. Az idén kétszer is elesett, mindkét alkalommal kórházi kezelésre szorult. Mindazonáltal az idős politikus aktív és például rendszeresen tart vasárnapi Biblia-órákat szülővárosa, Plains baptista templomában, valamint részt vesz a Habitat for Humanity nevű, a lakhatási szegénység enyhítését segítő civil szervezet munkájában.
Szerző