Szabad szemmel – Klímaváltozás: új törésvonal alakult ki Európában

Publikálás dátuma
2019.12.03. 07:14

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 3.
FAZ Magyarország és Lengyelország úgy reagált Brüsszelben a német belügyminiszter indítványára, amelynek célja a dublini rendszer megújítása, hogy ők a jövőben sem kívánnak egyetlen menedékkérőt sem befogadni, amire válaszul Horst Seehofer azt mondta: az nem járja, hogy valaki egyfelől igényt tart Európa segítségére, másfelől viszont nem hajlandó semmiféle szolidaritásra a menekültek kapcsán. Egyben felhívta a figyelmet, hogy nincs idő totojázni, mert végre történnie kell valaminek, akkora a migrációs nyomás. Úgy értékelte, hogy ha nem találnak ki sürgősen ésszerű rendszert, akkor megint hatalmas tömegek kerekednek fel a válságövezetekből. Szerinte a kezdeményezést ideiglenes megoldásként átvehetnék az arra kapható kormányok, mert nem várhatnak időtlen időkig, amíg mind a 27 állam közös nevezőre jut.
FAZ A német belügyminiszter személyesen ismertette uniós kollégáival a menedékjog megreformálására kidolgozott javaslatát, mert újra nekifut, hogy enyhítsen a déli államok migrációs terhein. Seehofer abból indul ki, hogy a jelenlegi, dublini rendszer kudarcot vallott. Ezért most azt kezdeményezi, hogy a kérelmeket a jövőben első körben a külső határokon bírálják el és csak azt engedjék be, akinek van esélye, hogy a későbbiekben elfogadják folyamodványát. E célra létrehoznák a széleskörű jogokkal felruházott Európai Menedék Ügynökséget. Akik tovább mehetnek, azokat elosztanák a tagállamok között, és utána azok felelnének a további, részletes vizsgálatért. De a migránsok nem válogathatnák meg, hogy hol akarnak élni. Ám ez a rendszer csak akkor működne, ha a tagállamok elég helyet kínálnak fel. A visegrádiak ellenállása miatt nem lehet szó kötelező kvótákról. A német indítvány azzal igyekszik őket jobb belátásra bírni, hogy felveti: aki befogad migránsokat, az kap utánuk pénzt Brüsszeltől, aki nem, annak viszont be kellene fizetnie a közös kasszába. Ez ugyan így nincs benne a dokumentumban, de diplomaták egy ideje már erről az elgondolásról vitáznak. Azon kívül a menekülteknek járó támogatást az adott ország árszínvonalától tennék függővé, aminek révén mérséklődnének a jelenlegi nagy különbségek az egyes államok között, ily módon nem akarnának a legtöbben Németországba menni.
New York Times/Washington Post/AP A magyar külügyminiszter bírálta Finnországot, mert az szerinte az unió soros elnökeként nem szorgalmazta a további bővítést. Szijjártó a V4-es szakminiszterek prágai tanácskozása után hozzátette, hogy itt alapvetően a Bizottság a ludas, mert a múlt hónapban meg kellett volna kezdeni a felvételi tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, de a történtekért felelősség terheli a finneket is. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az Ursula von der Leyen vezette új testület ráfekszik majd a kérdésre.
Le Figaro A konzervatív újság szerint Szijjártó Péter egészen pontosan azt állította, hogy Finnország az első olyan soros elnök az EU-ban, amely képtelennek bizonyult akárcsak egyetlen új fejezetet is megnyitni a felvételre váró országok közül bármelyikkel. Márpedig ez hatalmas kudarc, fűzte hozzá. Majd az európai politikával szögesen ellentétesnek nevezte, hogy Franciaország a közelmúltban megakadályozta a csatlakozási párbeszéd megindítását Albániával és Észak-Macedóniával. Ugyanakkor megismételte, hogy a bővítési tárca jó kezekben van Várhelyi Olivérnél az új Bizottságon belül. Hozzátette, hogy Magyarország a közvetlen szomszédság folytán a többi tagnál jobban meg tudja ítélni, mennyire fontos a nyitás, politikai, gazdasági, stratégiai és biztonsági okokból egyaránt.
Washington Post Az uniót azért hozták létre, hogy segítse a demokráciát, tekintélyelvű politikusok mégis virágoznak benne – mutat rá vendégkommentárjában R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora, aki apai ágon magyar származású. Mint írja, az EU az utóbbi években megengedi, hogy egyes tagállamok visszalépjenek a demokrácia területén, a tekintélyelvűség irányába. Az idén Magyarország volt a szervezet egyetlen olyan tagja, amely a korábbinál rosszabb, csak részben szabad minősítést kapott a Freedom House-tól. A cikk szerint az Orbán-kormány előszeretettel hívja rendszerét illiberális demokráciának, ám az összehasonlító politika vezető szakértői egyetértenek abban, hogy a magyar rezsim már egyáltalán nem demokratikus, valójában versengő autoriter rendszer, vagy áldemokrácia. Ez azt jelenti, hogy formálisan fennmaradnak a demokratikus intézmények, ám nem érvényesülnek a jogállam minimális normái sem. Az effajta autokratáknak a saját pártszövetségük, a nagyarányú közösségi támogatás és a jelentős kivándorlás segít hatalmon maradni az EU-n belül. A pártcsaládok azért védik a maguk zsarnokait, mert azok hozzák nekik a helyeket és a voksokat Strasbourgban, ugyanakkor senki sem vonja felelősségre a szövetségeket ezért. Azt írja, itt van pl. Angela Merkel, aki a liberális demokrata rend védelmezőjének számít, illetve Orbán Viktor, aki szét akarja robbantani ezt a rendet, és akit széles körben populista diktátornak tekintenek. Nos, a CDU megakadályozta, hogy az unió megbüntesse a magyar politikust, mert más konzervatív pártokkal együtt haszna van a Fidesz tagságából. Ugyanakkor hírnevének nemigen árt, hogy összeáll egy ilyen szerveződéssel. A rengeteg brüsszeli pénz is jól jön az autokratáknak, akik szorgalmasan számolják fel a demokráciát. A mostani időszakban egy főre vetítve Magyarország kapja a legtöbb forrást, abszolút értékben pedig a lengyelek. A retrográd rendszerek felhasználhatják a nagyvonalú segítséget, hogy megtámogassák vele a saját rezsimjüket. A magyaroknál ezeknek az összegeknek jelentős része megtalálta az utat a vazallusok zsebébe. Budapest és Varsó nem is csatlakozik az új Európai Ügyészséghez, nehogy az a körmükre nézzen a pénzügyi családok ügyében. Végül pedig az is kezükre játszik, hogy bárki elmehet nyugatra, akinek nem tetszik a rendszer. Ám ez gyengíti az ellenállás bázisát. A magyar kivándorlók száma 186 %-kal ugrott meg, amióta csak Orbán uralomra került. Az ütem jó kétszer akkora, mint bármelyik más tagállam esetében. Ha valaki elmegy, akkor a tekintélyelvű vezetés általában gondoskodik, hogy ezek az emberek csak nagyon nehezen voksolhassanak eredeti országuk választásain. Gyakorlatilag megfosztja őket a szavazati joguktól. Mindent egybevéve, az unió meglepően barátságos környezetet tud kínálni a tekintélyelvűség puhább formáinak. És nemigen van ok feltételezni, hogy ez ügyben egyhamar változás áll be. Sőt, úgy tűnik, a jelenség csak terjed. Minden arra utal, hogy feltörekvő önkényurak észrevették: az unió eltűri demokrácia leépítését. Ennek megfelelően járnak el Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Máltán.
FT Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fő közgazdásza azt tanácsolja a földrész keleti felének, hogy javítson a kormányzás minőségén, mert az a legjobb módszer a demokrácia hanyatlásának megállítására. A lengyel Beata Javorcik azért veti ezt fel, mert úgy ítéli meg, hogy tagállamok úgy öregedhetnek meg, hogy megtapasztalnák az igazi jólétet. Csökken a születések száma, sokan kivándorolnak, ez mind-mind arra utal, hogy az embereknek elegük van a politikai és gazdasági stagnálásból. A vezetők választhatnak a rövidtávú populista célok, illetve a bátor reformok között. A szerző emlékeztet arra, hogy az EBRD legfrissebb jelentése közvetlen összefüggést mutat ki a jobb minőségű kormányzás és aközött, hogy a lakosság mennyire érzékeli a jólétet. Azon kívül csökkenti az elvándorlást, ugyanakkor kiindulópont az innovációra épülő növekedéshez, ha emelkedik a hatalom gyakorlásának nívója. Ám jelenleg úgy áll, hogy egyes politikusok meghirdették az illiberális demokráciát, mint az európai jövő modelljét. Csakhogy a kilátások azt támasztják alá, hogy ez a megközelítés teljesen téves. A népesség fokozatosan megöregszik, de a GDP változatlanul csak kullog a nyugati szint nyomában. Ebből a szempontból különösen nagy gond a sok áttelepülő, mert főként a képzettebb, vállalkozó kedvű fiatalok szedik a sátorfájukat. Az idősebbek maradnak, de így többet kell költeni az egészségügyi ellátásra, ami csökkenti az oktatásra és az innovációra fordítható alapokat. A helyzet megváltoztatására lehet gyerekvállalási programokat beindítani, de a tapasztalatok alapján ezek nem túlságosan hatékonyak, bár politikailag kifizetődhetnek. Lehet emelni még a nyugdíjkorhatárt is, ám ehhez meg csak kevés kormánynak van meg a bátorsága. A nagy ugrást a jobb kormányzás hozhatja meg. Közép- és Kelet-Európában csak a polgárok 35 %-a bízik a rendszerben, nyugaton ez az érték 56 %. A reformok alapvetőek a növekedés következő fokához. Sajnos, akiknek leginkább van aggódnivalójuk a kivándorlás miatt, többnyire inkább a bevándorlásról papolnak. Ez az első, amin változtatni kell, ha valaki hiteles és fenntartható reformprogramba akar belevágni.
Guardian Magyarországon, de másutt is új törésvonal alakult ki Európában, mert környezetvédők a klímaváltozás feltartóztatását követelik, jobboldali politikusok viszont a migrációban látják a nagyobb veszélyt, sőt, létveszélyről szónokolnak. Budapesten pénteken volt tüntetés, Karácsony Gergely részvételével, a Parlament előtt az üvegházhatás ellen, de nem sok jele van annak, hogy odafigyelne az Orbán vezette hatalom. Emellett Németországban is azt látni, hogy párhuzamosan jön fel a szélsőjobb, illetve a Zöld Párt, mi több, egész Kelet-Európában megfigyelhető ez a jelenség. A súlyos helyzet lassan beszivárog a köztudatba, és nem csupán a fiatalabbak soraiban. Karácsony csapata úgy gondolja, hogy a környezetvédelem összefoghatja az ellenzéket a kormányrúd megszerzésére. Dorosz Dávid arról beszélt a lapnak, hogy Greta Thunberg mozgalma sokakra hatott, de hogy a magyar fővárost mennyire lehet zöldebbé tenni, az nagyban függ attól, mennyi pénzt ad ehhez a központi költségvetés. Orbán odáig nem mert elmenni, hogy tagadja a klímatudományt, de többször is hangoztatta, hogy liberális, globalista erők álcaként használják a környezetvédelem témakörét. Gulyás Gergely pl. beteg gyereknek minősítette Thunberget. Jávor Benedek szerint Orbán politikai okokból pozicionálta magát ebben a kérdésben, mert a Fidesz helyét a szélsőjobbon jelölte ki, és elveti a kihívást, amit a zöldek, illetve klímamozgalom jelent a rendszerrel szemben. Az EU azt szeretné, ha tagállamok 2050-re vállalnák a nulla széndioxid kibocsátást, ám Kovács Zoltán szerint nem kell elkapkodni a dolgot. Meg hogy Orbán egyáltalán nem áll hozzá negatívan a kérdéshez, de tekintettel kell lenni a költségekre is. Az újság azonban idézi Kövér Lászlót, mivel a házelnök nemrégiben arról beszélt, hogy a média agymosást hajtott végre azoknál, akik a légkör állapotát fenyegetőbbnek tartják, mint a migrációt. A hivatalos hozzáállásra rávilágít, hogy a kormány a minap szinte titokban bonyolította le klíma-ügyben a nemzeti konzultációt. Jól mutatta, hogy a hatalmat nem érdekli a kérdés, illetve, hogy igenis lehet azzal mozgósítani a lakosságot.  
Frankfurter Rundschau Az újság arra figyelmeztet, hogy von der Leyennek a keleti kormányokat is meg kell nyernie, ha komolyan gondolja a mostani madridi klíma világkonferencián meghirdetett zöld programját. A 10 évre szóló terv összesen egy milliárd eurós beruházást igényelne, és jövő márciusban indulna. A cél az, hogy 2050-re Európa csak annyi széndioxiddal terhelje a környezetet, amennyit a másik oldalon ki is tud egyenlíteni. De hogy legyen is belőle valami, ahhoz az EU állam- és kormányfőinek a jövő heti csúcson rá kellene bólintaniuk az elképzelésre, ám a magyarok, a lengyelek és más keleti államok egyelőre ellenkeznek. Vagyis a Bizottság elnöke kicsit előreszaladt, mert ha vissza kell vonnia ígéretét, az kínos volna. Viszont nagy lökést adna a klímavédelemnek, ha sikerülne rábeszélnie a vonakodó országokat.
New York Times/Reuters Áder János, aki a kormányfő kulcsfontosságú szövetségese, kinevezte a Bírósági Hivatal új elnökét, de erősek a félelmek, hogy a nacionalista Orbán Viktor beleavatkozhat a bírói függetlenségbe. A hatalom az elmúlt évtizedben az élet legtöbb területét ellenőrzése alá vonta, ami összecsapásokhoz vezetett a Nyugattal a jogállamiság miatt. A igazságszolgáltatás azonban megmaradt az egyik legönállóbb hatalmi ágnak. Az OBH eddigi vezetője bekerült az Alkotmánybíróságba, amelyről bírálók azt mondják, hiába a jog legfőbb védelmezője, mégis meggyengült, amióta a Fidesz mondja meg, hogy ki legyen a tagja. Az Európai Bíró Szövetség tényfeltáró küldöttsége tavasszal azt állapította meg, hogy Handó Tünde gyakorlatilag semlegesítette az őt felügyelő Bírói Tanácsot. Orbán azonban visszautasítja, hogy lebontaná a fékeket és ellensúlyokat. Szerinte a választási eredmény alapján joga van megváltoztatni a jogszabályokat, illetve eldönteni, hogy kik töltsék be a legfőbb posztokat. A Fidesz és Lengyelországban a PiS keményen kézben tartja a sajtót, a tudományt és az oktatást, a bíróságokat, valamint a civileket. Emiatt jogállami eljárás van folyamatban mindkét kormány ellen.
FT A vezércikk úgy látja, hogy a német baloldal bajai miatt korszakváltás készül Berlinben: előbb-utóbb vége a nagykoalíciónak. A SPD a napokban két olyan vezetőt választott, aki bírálja a kereszténydemokratákkal fennálló szövetséget. A szociáldemokráciát Európa nagy részén súlyos gondok nyomasztják, részben mert lejáratta magát a gazdasági megszorításokkal, részben mert elhibázta az identitás politikát, részben mert saját lázadói radikalizálják. A németeknél ezt még csak tetézi, hogy a párt az utóbbi 14 évből 10-et a kormányszövetség kisebbik erejeként töltött el Merkel oldalán. Az SPD népszerűsége a kétségtelen sikerek ellenére is 15 % tájékára esett vissza. Ebbe belejátszik, hogy Schröder óta nincs nagyformátumú vezetője. A két új vezető újra akarja tárgyalni a koalíciós megállapodást és ez jó ürügy lehet a szakításra. Ám egyik nagy párt sem örülne az előrehozott választásoknak, mert akkor zűrzavaros időknek néznének elébe. Ezért elképzelhető, hogy az együttműködés – rossz hangulatban ugyan, de megy tovább. De szó lehet kisebbségi kormányzásról is. Németország mindkét esetben átevickélhetne az uniós soros elnöki teendőin a jövő év 2. felében. Ám egyik megoldás sem segítené elő, hogy Berlin, illetve az EU képes legyen érdemben szembenézni a nyomasztó új kihívásokkal. Az SPD kiválása viszont lehetővé tenné a német demokrácia felfrissülését és megerősítené az ország vezető helyét a földrészen. A zöldek készek vállalni a kormányzati felelősséget, akár a CDU-val közösen, akár egy közép- és szélsőbal szövetség élén. Közeleg a változás.  
The Times Áradozik a Budapesti Fesztivál Zenekar londoni vendégszerepléséről a lap kritikusa. Mint írja, a hangzásból talán még egy marslakó is felismerte volna, hogy ki játszik. Fischer Iván boldog csapata Dvorzsák-darabokkal indított, de a hét végi vendégszereplés csúcsa az volt a Barbicanban, amikor a művészek Beethoven zongorakoncertjét adták elő, Schiff András közreműködésével. Az ég kapui nyíltak meg, mindkét szereplő tökéleteset nyújtott. Legközelebb májusban szólaltatják meg Beethoven több hangversenyét a brit fővárosban, de a műbíráló már alig várja, hogy hallhassa-láthassa.
Szerző

Már több mint kétszázan haltak meg az iráni tüntetéseken

Publikálás dátuma
2019.12.02. 21:46

Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency
Kétszáznyolc ember vesztette életét az iráni tüntetéseken kialakult összecsapásokban a biztonsági erőkkel - jelentette hétfőn honlapján az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet hiteles jelentésekre hivatkozva. A szervezet egy héttel ezelőtt 143 halottról számolt be. A halálos áldozatok valós száma valószínűleg ennél is nagyobb - vélekedett az AI. Iránban november 15-én kezdődtek tüntetések nem sokkal azután, hogy a kormány váratlanul bejelentette: háromszorosára növeli a benzin árát az amerikai szankciók által kiváltott mély gazdasági válság közepette. Az összegyűjtött információk szerint áldozatok hozzátartozóit fenyegették meg, valamint óva intették őket attól, hogy szóba álljanak a médiával, illetve attól is, hogy temetéseket tartsanak. A hatóságok egyes esetekben a holttesteket csak "váltságdíj" fejében adták át a családtagoknak. A jogvédő szervezet cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget, hangsúlyozva, hogy "a tüntetések vérbe fojtásáért felelős személyeket felelősségre kell vonni".
Szerző
Témák
Irán tüntetés

Az EP jogállamisági vizsgálatot indít a máltai újságírónő meggyilkolása miatt

Publikálás dátuma
2019.12.02. 21:16

Fotó: ELYXANDRO CEGARRA / AFP/NurPhoto
Tényfeltáró misszió kezd vizsgálatot Máltán.
Az Európai Parlament (EP) jogállamisági vizsgálatot indít a máltai újságírónő meggyilkolásával összefüggésben - közölte az uniós parlament hétfőn. A héttagú tényfeltáró misszió kedden és szerdán vizsgálódik a szigetországban Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró két évvel ezelőtti meggyilkolása miatt. A kétnapos látogatás folyamán a meggyilkolt újságírónő családjával, civil szervezetekkel, újságírókkal találkoznak, valamint megbeszélést folytatnak egyebek mellett Joseph Muscat miniszterelnökkel, a máltai igazságügyi miniszterrel, a köztársaság elnökével, Málta főügyészével, és az ügyvédi kamara képviselőivel. Málta munkáspárti miniszterelnöke vasárnap este jelentette be lemondását. Kabinetfőnöke, Keith Schembri keddi távozása után Konrad Mizzi máltai turisztikai miniszter is bejelentette lemondását az oknyomozó újságíró 2017-es meggyilkolásával kapcsolatban egyre terebélyesedő botrány miatt. Keith Schembrit a rendőrség még aznap kihallgatta, majd őrizetbe vette. Christian Cardona gazdasági miniszter azt közölte, hogy felfüggeszti kormányzati tevékenységét. Caruana Galizia családja hétfőn jogi keresetet nyújtott be, hogy vizsgálják ki Muscat érintettségét az ügyben. A hozzátartozók követelték, hogy a miniszterelnök ne vegyen részt tovább a vizsgálatban. A kormányfőt is ki kellene vizsgálni - fogalmaztak. Az EP egy évvel ezelőtt már vizsgálódott Máltán az újságírónő meggyilkolásával kapcsolatban. A misszió jelentéstevői akkor erősen bírálták a máltai rendőrség és igazságszolgáltatás hiányosságait. Úgy ítélték meg, hogy az igazságszolgáltatás máltai helyzete komoly aggodalomra ad okot az Európai Unió számára. Caruana Galizia számos korrupciós ügyet derített fel, ami miatt több, magas pozícióban lévő politikus és kormányzati tisztviselő került kellemetlen helyzetbe. Autójába rejtett pokolgép végzett vele 2017 októberében. Halála előtt nem sokkal nagy mennyiségű adat került a birtokába egy olyan erőmű-beruházással kapcsolatban, amelyben a múlt héten elfogott Yorgen Fenech üzletember is érdekeltséggel bír. Fenech tagadta bűnösségét, és azt állította: információja van Schembri érintettségéről a bűncselekményben. Azt is mondta, hogy terhelő információkkal rendelkezik a Muscat-kormány több tagjáról is. Az újságíró halála után kiszivárgott e-mailek arról tanúskodtak, hogy Fenech egyik vállalata pénzeket utalt át Schembrinek, és Konrad Mizzi miniszternek. Mizzi és Schembri egyaránt tagadják, hogy bűncselekményt követtek el.
Szerző
Témák
Málta