Tovább nőhet a bolti tej ára

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:49

Fotó: Népszava
Fél év alatt átlagosan 5-8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az idén május és október között a nyerstej-felvásárlási átlagárak folyamatosan emelkedtek mind az uniós, mind a hazai piacon. Az EU 28 országának átlagára 1,5, míg a hazai felvásárlási ár ennél is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal emelkedett ebben a hat hónapban – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Harcz Zoltán hozzátette: figyelembe kell venni, hogy a hazai árak egy alacsonyabb bázisról indultak. Mindeközben az olasz spotpiaci árak lényegesen nagyobb emelkedést produkáltak, az elmúlt fél évben csaknem 20 százalékot növekedtek. A hazai nyers tej felvásárlási árának emelkedése – jellemzően némi késéssel és csak részben, de – megjelent a főbb tejtermékek feldolgozói átadási árában is: a túró, valamint a savanyított tejtermékek 6, a tejföl 4,5, a vaj pedig közel 4 százalékkal drágult – idézte a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet adatait. Ugyancsak 4 százalék körüli növekedésen van túl a fogyasztói tej feldolgozói átadási ára, kivéve a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tejet, amelynek jellemzően stagnált az ára. A trappista sajt ára szintén emelkedett, ennek mértéke azonban már kisebb, 2 százalékos. Ez az áremelkedés ugyanakkor nem fedezi teljesen a feldolgozók költségeinek tényleges növekedését, amely egyrészt az alapanyagárak emelkedéséből ered, másrészt az elmúlt időszakban tapasztalt növekvő logisztikai-disztribúciós és élőmunkaköltségekből – hívta fel a figyelmet. Az átadási árak emelését a kereskedők a fogyasztói árakban is érvényesítették, jelentősen eltérő mértékben, a feldolgozóktól, tejtermékektől, illetve attól függően, hogy feldolgozói brandről vagy saját márkás termékekről volt szó. Nagy átlagban azt lehet mondani, hogy fél év alatt 5-8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Szerző
Témák
tej élelmiszer

332,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.12.03. 08:40
Illusztráció: Shutterstock
A hétfői viszonylag nagy erősödés után a forint árfolyama kedd reggelre gyakorlatilag nem változott az előző estihez képest a főbb devizákkal szemben.
Hétfőn este fél nyolckor az eurót 332,04 forinton, a dollárt 299,78 forinton, a svájci frankot 302,15 forinton jegyezték. Kedden reggel fél nyolckor a jegyzések az előző estivel közel megegyező szinten álltak. Az eurót 332,06 forinton, a dollárt 299,81 forinton, a svájci frankot 302,12 forinton jegyezték.  
Hétfőn a pénteki záráshoz képest az euró 0,68 százalékkal, a dollár 1,27 százalékkal, a frank 0,45 százalékkal gyengült a forinttal szemben.
Szerző

Újabb moszkvai bank költözne Budapestre

Publikálás dátuma
2019.12.03. 06:35
A bank moszkvai székháza
Fotó: Gubin Yury
Azt továbbra sem tudni, hogy az oroszoknak tett gesztuson túl milyen érdeke fűződik Magyarországnak e pénzügyi vonal erősítéséhez.
A kormány újabb orosz gyökerű bank Magyarországra költöztetéséről folytat tárgyalásokat - tudta meg a Népszava pénzügyi körökből. Ezúttal a volt KGST elszámoló és finanszírozó bankját, a moszkvai központú, 400 millió euró tőkével rendelkező Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak (IBEC) kínálna új, európai uniós székhelyet. Szijjártó Péter tavaly novemberben jelentette be, hogy Magyarország 1991-es kilépése után ismét csatlakozik az 1963-ban, az akkori szocialista országok által alapított pénzintézethez, "hogy minél több nemzetközi finanszírozási forrást vonjon be a gazdaság működésébe, különös tekintettel a beruházásokra és a külkereskedelemre". A magyar csatlakozás részleteiről februárban Varga Mihály pénzügyminiszter is tárgyalt Moszkvában. A belépés ratifikálása még várat magára, de a keleti nyitás eddigi lépéseinek sorába jól illeszkedik az újabb orosz bank idehozatala. Mindez összefügghet azzal is, hogy idén nyáron már Budapestre költözött egy másik volt KGST-s pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). Korábban, mint arról áprilisban a Respekt című cseh hetilap is cikkezett, szó volt róla, hogy a két bank egyesül, így, ha valós a szándék, ez már Budapesten történhet meg. A két bank részvényesei részben ugyanazok, mindkettőben jelen vannak a kelet-közép-európai országok, illetve Vietnam és Mongólia is. Pénzügyi-politikai körökben változatlanul  fejtörést okoz, hogy az oroszoknak tett gesztuson túl milyen érdeke fűződik Magyarországnak e pénzügyi vonal erősítéséhez.
Szerző