A vállalkozók nem ismerik a nyílt bankolást, de félnek tőle

Publikálás dátuma
2019.12.03. 11:00

Fotó: Shutterstock
A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt.
Idén szeptember 14-én életbe léptek az Európai Unió PSD2 irányelvének nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, amelyek kötelezték a bankokat egy olyan fejlesztői környezet létrehozására, amihez külső szolgáltatók – a megfelelő engedély birtokában – hozzáférhetnek. A direktíva célja, hogy lehetővé tegye harmadik félnek olyan szolgáltatások fejlesztését, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az online számlázóprogrammal rendelkező ügyfelek vállalkozással, számlázással, pénzügyekkel és bankolással kapcsolatos adminisztrációját és ügyintézését. Habár az elmúlt másfél évben rengeteg helyről lehetett hallani a közelgő változások életbe lépéséről – főleg annak többszöri elhalasztása kapcsán –, az érintettek nagy része még mindig nem elég informált. A Számlázz.hu több mint ezer online számlával rendelkező vállalkozót megkérdező kutatásának eredménye szerint a válaszadók 51 százaléka még soha nem hallott a nyílt bankolásról. 92,8 százalék pedig állítja, hogy a bankjától sem kapott tájékoztatást a változások lényegéről és annak kezdetéről. A nyílt bankolással szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a kutatás szerint a válaszadók 74 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt. Ehhez pedig közel banki szintű biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a fenti arány jelentősen csökken, ha a számlatörténet „megmutatása” azzal járna, hogy a megkérdezettek olcsóbban bankolhatnak, vagy olyan szolgáltatásokat kapnak, amelyekkel időt spórolnak. Ez esetben a válaszadóknak már csak 53 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A kutatásban részt vevő vállalkozók nagy részének, 67 százalékának vannak félelmei a nyílt bankolás bevezetésével kapcsolatban. Legtöbben attól félnek, hogy visszaélnek az adataikkal, ezt a lehetőséget a válaszadók 82 százaléka jelölte meg. Pozitív hatásként a legtöbben azt várják, hogy olyan szolgáltatásokat fognak kapni, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a vállalkozói munkájukat és az ügyintézést. Habár a legtöbb hazai bank igyekezett betartani a határidőt és hozzáférhetővé tenni egy olyan felületet és annak leírását tartalmazó dokumentációt, amihez külső szolgáltatók csatlakozhatnak néhány kivételtől eltekintve nagy részük nem teljesítette a törvényben előírtakat. Ugyan mind a tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét, a legtöbb felületén csak a dokumentáció érhető el, a tesztelésre nincs lehetőség. Vállalati oldalon sem tolonganak a jelentkezők: eddig mindössze négy fintech cég szerezte meg a Magyar Nemzeti Banktól az engedélyt, melynek értelmében – az ügyfelek hozzájárulása után – hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz annak érdekében, hogy olcsóbb és egyszerűbb digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. 
Szerző

Számhordozási kérelem elutasításáért bírságolt a hatóság

Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:51

Fotó: Molnár Ádám
Többszörösen is megalapozatlanul utasította el az egyik előfizetője számhordozási kérelmét a Magyar Telekom Nyrt., ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a céget tízmillió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte.
A Telekom előfizetője szeptemberben fordult a hírközlési hatósághoz, mert mobiltelefonszámát többszöri igénybejelentése ellenére sem sikerült áthordozni a Telekomtól a Vodafone Zrt.-hez. Az előfizető ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a szolgáltató nem fizetett kötbért az elmaradt számhordozás miatt, és panaszait a szolgáltatók elutasították. Az eset tanulságos: a Telekom a hordozási igényeket két esetben is azért tagadta meg, mert az igénylő előfizető lakcímében a közterület neve a nyilvántartásában nem egyezett meg azzal, amit a Vodafone mint átvevő szolgáltató küldött: az hol Krúdy utca, hol Krúdy Gyula utca néven szerepelt. A Telekom annak ellenére utasította el az előfizetőt, hogy az utcanévtől eltekintve az összes többi, a Vodafone által küldött adat – név, telefonszám, irányítószám, település, közterület típusa, házszám – megegyezett a nyilvántartásában szereplőkkel, azaz az előfizetőt egyértelműen be lehetett azonosítani. Ezen kívül a Telekom a kérelmezőt bizonytalanságban hagyta azzal, hogy a panaszaira nem adott megfelelő és megalapozott választ, valamint az előírások ellenére kötbért sem fizetett neki. Az elkövetett jogsértések miatt az NMHH a szolgáltatóval szemben tízmillió forint, a jogsértés ismételtsége miatt pedig a cég vezető tisztségviselőjével szemben egymillió forint bírságot szabott ki, és a Telekomot jogkövető magatartásra kötelezte. A döntés nem végleges, az ellen a Telekom fellebbezést nyújtott be.

A kötbér nem kompenzáció

A Telekomnak minden egyes, jogsértésből adódó sikertelen számhordozási kísérlet után kötbért kellett volna fizetnie az előfizetőnek. Ilyenkor az a megfelelő eljárás, hogy a szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt arról, hogy miért jogosult a kötbérre, és az összeg feltüntetése mellett úgy kell részleteznie annak kiszámítását is, hogy az előfizető is ellenőrizni tudja, helyes-e az összeg. Mivel a Telekom tagadta, hogy jogtalanul járt el az előfizetővel szemben, így kötbért sem fizetett. A szolgáltató ehelyett „a kellemetlenségek miatt” jóváírást ajánlott fel az előfizetőnek, ami egyrészt azért szabálytalan, mert a kötbért automatikusan, az előfizető kérése nélkül kellett volna kifizetnie, másrészt a jóváírással nem ismerte el a jogtalan eljárást – közölte a hatóság.

Szerző

Országszerte kikapcsolási moratórium

Publikálás dátuma
2019.12.03. 10:30
Képünk illusztráció
Fotó: Ujvári Sánor
Az önkéntes vállalás nem csak az úgynevezett védett ügyfeleket, hanem a 60 napon felüli számlatartozást felhalmozó lakossági fogyasztókat is érinti.
Az ünnepekre tekintettel december 13. és január 5. között az állami NKM Nemzeti Közművek sem kapcsolja ki azokat a lakossági ügyfeleit, akik tartozása ezt a lépést már indokolná – közölte az országos gáz-, illetve dél-magyarországi áramszolgáltatást végző állami társaság. Az önkéntes vállalás nem csak az úgynevezett védett ügyfeleket, hanem a 60 napon felüli számlatartozást felhalmozó lakossági fogyasztókat is érinti. Az akció azokra nem vonatkozik, ahol tartozás miatt már kikapcsolták a mérőt – jegyzik meg. Az NKM egyik telephelyén a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanszállót üzemeltet, részt vesznek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet karácsonyi ételosztási akciójában, illetve biztosítják a Mikulásgyár energiaellátását is – teszik hozzá. A lépés a korábbi évek hagyományait követi. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a két további lakossági áramszolgáltató is hasonló lépést tesz. A fővárosi és észak-magyarországi Elmű-ÉMÁSZ szokás szerint december 20-tól az új év első munkanapjáig – január 2-ig – függeszti fel a lejárt tartozás miatti kikapcsolásokat lakossági áramfogyasztóinál. Az E.ON korábbi közleménye szerint hagyományos szolgáltatási területén az ünnepi időszakra tekintettel december 13-tól január 3-ig tartózkodik a kikapcsolásoktól.
Szerző