Korábbi igazságügyi miniszterek is megdöbbenéssel olvasták a Handónak írt levelet

Publikálás dátuma
2019.12.03. 13:19

Fotó: Népszava
Bárándy Péter, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint az OBH leköszönő elnökének tevékenységét sokféleképpen lehet értékelni, azt a szervilizmust azonban, amivel a bírósági vezetők megköszönik egykori kinevezőjük munkáját, elfogadhatatlannak tartják.
A Magyar Köztársaság három korábbi igazságügyi minisztere megdöbbenéssel olvasta azt az „Elnöki köszönet” című levelet, amelyet 24 ítélőtáblai és törvényszéki elnök az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének írt. Bárándy Péter, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint Handó Tünde tevékenységét sokféleképpen lehet értékelni, azt a szervilizmust azonban, amivel a bírósági vezetők megköszönik egykori kinevezőjük munkáját, elfogadhatatlannak tartják. Úgy vélik, a levél tartalma és stílusa nem az aláírók által emlegetett XXI. századot, éppen ellenkezőleg: a magyar történelem legsötétebb korszakait idézi. „Egykori igazságügyi miniszterként meggyőződtünk arról, hogy a magyar bírói kar tisztességes és felkészült szakemberekből áll. Bízunk abban, hogy ez a jogásztársadalom egészét lejárató, méltatlan »hűségnyilatkozat« nem rendíti meg a testület tagjait. A bírák hivatali esküjük szellemében, továbbra is pártatlanul és csak a törvényeknek alárendelten végzik felelősségteljes munkájukat” – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a három volt miniszter. Ismert, egyetlen kivétellel az összes törvényszéki és ítélőtáblai elnök aláírta a múlt héten azt a levelet, amelyben megköszönték a december 1-jei hatállyal alkotmánybíróvá választott OBH-elnök, Handó Tünde munkáját. Az elképesztően szervilis stílusban íródott dokumentum, amely Handót az egekbe dicséri, sokakat az 50-es évekre emlékeztetett: „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szereppel vetted ki a részed. (...) Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk”. 
Szerző
Témák
Handó Tünde OBH

Megérdemlik? Milliókkal „igazítaná ki” a kormány januártól az állami vezetők fizetését

Publikálás dátuma
2019.12.03. 12:45
Áder János
Fotó: Kisebnedek Attila / AFP
A kormány kiigazításnak nevezi, hogy több mint másfél millió forinttal magasabb bért adnának az Alkotmánybíróság vagy a GVH elnökének. Van, ahol fizetés a korábbi triplájára nő.
Több mint egy tucat állami szerv, hivatal vagy intézmény vezetője és helyettesei részesülhetnek hatalmas fizetésemelésekben egy kormánypárti törvényjavaslat szerint. Min arról már mi is beszámoltunk, egyes vezetők illetménye megduplázódhat, de vannak, akik majdnem háromszoros illetményemelésnek örülhetnek. Ha a parlament megszavazza az indítványt, január elsejétől kaphatják az alaposan megemelt fizetéseket az érintettek. Korábban Tóth Bertalan, az MSZP elnöke beszélt egy sajtótájékoztatón arról: „brutálisan” megemelné egyes állami hivatalok vezetőinek juttatását egy törvényjavaslattal a kormány, miközben a közigazgatásban létszámstop van, alacsony a tanárok és az egészségügyben dolgozók fizetése. Példaként említette: a Gazdasági Versenyhivatal elnökének fizetése 1,7 millióról 4 millió forintra emelkedik; Áder János köztársasági elnöké 1,5 millió forintról csaknem 3 millió forintra; míg a Nemzeti Választási Iroda elnökének fizetése is a jelenlegi 990 ezerről 1,9 millió forintra nő.

„A lojalitást jutalmazták”

A törvényjavaslat indoklásában kiigazításnak nevezte Gulyás Gergely  kancelláriaminiszter az illetményemeléseket – emeli ki a Blikk, a lap kérdésére pedig most a tárca bővebben is megmagyarázta a tervezett intézkedéseket: „A javaslatban szereplő béremelés a kormánytól független alkotmányos intézményekről szól, mint például Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága vagy a Magyar Tudományos Akadémia, amelyek vezetőinek fizetése évek óta változatlan” – közölte a Miniszterelnökség. Ugyanakkor benyújtották a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslatot is, amely alapján nemcsak a vezetők fizetése emelkedhet, hanem lehetőséget biztosít az alkotmányos szervek számára, hogy bérfejlesztést hajtsanak végre kollégáik esetében is. A legnagyobb nyertesek közé tartozik az Alkotmánybíróság, amelynek az összes tagja sokkal többet fog keresni. Sulyok Tamás elnök illetménye a mostani bruttó 1,5 millió forintról 3,8 millió forintra emelkedhet. A fizetését ugyanis a Kúria elnökének az illetményéhez igazították. Több mint kétmillió forintos fizetésemelésben részesülhetnek a GVH vezetői, az elnöknek például 1,7 millióról 4 millióra ugrik a fizetése, a helyetteseinek pedig 1,3 millióról 3,6 millió forintra. Mint már korábban közzétették, a fizetésemelésből nem marad ki Áder János  köztársasági elnök sem, aki 1,5 millió forint helyett 3,2 milliót kereshet jövőre, miután Kövér László házelnök fizetésének 110 százalékát kaphatja. Lehet legitim érveket felhozni a fizetésemelések mellett, de itt inkább a lojalitást jutalmazzák – mondta az ügy kapcsán a Blikknek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
A bulvárlap összefoglalta, hogy mely hivataloknál és státuszokban emelhetik a vezetők fizetését:
  • Gazdasági Versenyhivatal: havi 1,7 millió forintról - 4 millió forintra
  • Közbeszerzési Hatóság: havi 2,6 millió forintól - 4 millió forintra
  • Energetikai Hivatal: havi 3,29 millió forintról - 4 millió forintra
  • Alkotmánybíróság: havi 1,5 millió forintról - 3,8 millió forintra
  • Köztársasági elnök: havi 1,5 millió forintról - 3,2 millió forintra
  • Kúria: havi 1,5 millió forintról - 3,2 millió forintra
  • Egyenlő Bánásmód Hatóság: havi 1,5 millió forintról - 1,9 millió forintra
  • Alapvető Jogok Biztosának: Hivatala havi 1,5 millió forintról - 1,9 millió forintra
  • Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság: havi 1,5 millió forintról - 1,9 millió forintra
  • Magyar Tudományos Akadémia: havi 1,3 millió forintról - 1,9 millió forintra
  • Magyar Művészeti Akadémia: havi 1,3 millió forintról - 1,9 millió forintra
  • Nemzeti Választási Iroda: havi 997 ezer forintról - 1,9 millió forintra
  • Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: havi 893 ezer forintról - 1,9 millió forintra
  • Nemzeti Emlékezeti Bizottság: havi 661 ezer forintról - 1,9 millió forintra
Szerző

„A demokrácia megcsúfolása” – Reagált az ellenzék a Médiatanács fideszes meghekkelésére

Publikálás dátuma
2019.12.03. 12:41

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
– Meglepetés nem történt, dacára annak, hogy a választók többsége nem a Fidesz mögött áll – mondta Gréczy Zsolt. Gurmai Zita szerint Magyarország már nem jogállam, hanem egyre keményebb diktatúra.
– A demokrácia megcsúfolása – így foglalták össze a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki tagjai nemzetközi sajtótájékoztatójukon azt, hogy újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet. Mint arról írtunk, a kormánypárt kigolyózta az ellenzék jelöltjeit és Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót valamint Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba. Brenner Koloman, a Jobbik politikusa arról beszélt, hogy az öt ellenzéki frakció közös álláspontot képviselt, amely szerint az ötfős grémiumba legalább két ellenzéki tag legyen. Brenner közlése szerint még abba is belementek volna, ha szimbolikus egy helyet kapnak, de ezt is leszavazta a fideszes többség. – Az EBESZ a 2018-as választást szabadnak, de nem fairnek minősítette, többek között a torz médiaviszonyok miatt – emlékeztetett a jobbikos képviselő, hozzátéve: a pártja már 250 bírósági pert nyert a fideszes sajtóval szemben. Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy látta, Magyarország már nem jogállam, hanem egyre keményebb diktatúra. – Ismerhettük a fideszes Médiatanács csaknem tízéves működését: semmilyen problémájuk nem volt a nyilvánvaló kormánypropagandával – jelezte.
– Meglepetés nem történt, dacára annak, hogy a választók többsége nem a Fidesz mögött áll – ezt már Gréczy Zsolt, a DK politikusa mondta. – A közmédia csaknem 100 milliárdos évi büdzséjét azok az adófizetők is finanszírozzák, akik nem a Fideszre szavaztak – folytatta Gréczy, hangsúlyozva: az október 13-án győztes ellenzéki polgármestereket azóta sem hívták be a közmédiába. Keresztes László Lóránt LMP-frakcióvezető szerint sok különbség van az ellenzéki pártok között, de abban többek között egyetértenek, hogy a Fidesz brutálisan él vissza a hatalmával. – Ez a döntés is jól bizonyítja, hogy Orbán Viktornak semmilyen szándéka nincs arra, hogy nyisson a demokratikus működés felé. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa is úgy látta, minden jogállam és demokrácia alapja, hogy az ellenzéknek meg van a joga a kormány ellenőrzésére. – Ez a Médiatanács esetében már biztos, hogy nem valósulhat meg – mondta.
Szerző