Nem csak sportolókat kínozhat a teniszkönyök

Publikálás dátuma
2019.12.03. 14:14

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Bizonyos fizikai tevékenység is kiválthatja az erős, ráadásul gyakori kiújulásra képes karfájdalmat.
A középkorúaknál gyakran fordul elő az úgynevezett teniszkönyök, de a nevével ellentétben nem csak az ütős játékot űzőknél alakul ki. Náluk leggyakrabban a nem megfelelő technikájú, főleg fonákütés, amikor összehúzódnak az alkar izmai, idézi elő a fájdalmat. Ennek az az oka, hogy ha a hajlítóizmok a feszítőizmok kárára erősebbek, a tapadási pontnál, ahol az ín a csonthoz rögzül, úgynevezett mikrotraumák keletkeznek – mondta Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. 
A gyulladásos állapot később állandósulhat is, ennek következtében már a kisebb mozdulatok is fájdalmat okozhatnak. Kezdetben csak a könyök behajlítása okoz panaszt, de később, az izmok meggyengülése miatt már a csavaró, szorító mozdulatok, az írás és a tárgyak megragadása is nehéz lehet. Duzzanat is kialakulhat, és gyakori, hogy éjszaka sem múlik el a fájdalom. Ilyenkor muszáj pihentetni, hiszen minden mozdulat kínzó érzést okozhat. 
Mint megírtuk, a kar sokszor rendkívül erős fájdalmához teniszezni sem szükséges, bármilyen olyan fizikai megterhelés kiválthatja, amelynél szorítani, az alkarral csavarni kell. Sokszor nem hirtelen alakul ki, hanem fokozatosan fejlődik. Ilyenkor először a terheléskor jelentkezik enyhe fájdalom, ami aztán egyre erősödik, majd már nyugalomban is erősen érezhető.

Mit lehet tenni?

Segíthet a lágyrészbe adott hialuronsav injekció, amely a fájdalom forrásánál hat. A csont-ín találkozáshoz bevitt anyag az alkar feszítő izmainak eredésénél csökkenti a gyulladást, hozzájárul a gyulladt szövetek regenerációjához. Jó eredmény érhető el a szintén injekciókúraként alkalmazható orvosi kollagén-, illetve hosszabb távon a szúrással nem járó lökéshullám terápiával, amelyek egymással is kombinálhatók. Célszerű a rossz sporttechnikát kijavítani és megtanulni helyesen kivitelezni a mozdulatokat. Érdemes gyógytornász segítségét kérni, aki személyre szabott erősítő, nyújtó, feszítő gyakorlatot taníthat, amelyek megerősíthetik a meggyengült izmokat. Ha sem a pihentetés, sem a jegelés nem segít, vagy többször is kiújul a probléma, mindenképpen érdemes pontos diagnózisra épülő kezeléseket is igénybe venni – hangsúlyozta Páll Zoltán.  
Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 14:41

Hiába van tél, nem minden allergiás lélegezhetett még fel

Publikálás dátuma
2019.12.02. 15:10

Fotó: Stephen Lux/Cultura Creative / AFP
Makacs orrdugulás, de ismétlődő arcüreggyulladások és orrpolip kialakulása esetén is gondolni kell a főleg ősztől tavaszig tüneteket okozó poratka allergiára.
A hidegebb időben a pollenallergiások fellélegezhetnek, de nem minden beteg könnyebbül meg, ugyanis a szezonális allergiák mellett léteznek olyanok is, amelyek egész évben tüneteket okoznak, ilyen a háziállat-, a penészgomba- vagy a poratka allergia is – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
„A poratka allergia leginkább ősztől tavaszig jelent problémát. Ekkor töltjük a legtöbb időt zárt térben, így nagy koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzet súlyosbodik, ha a fűtési szezonban a lakásban magas a páratartalom, a meleg, párás levegő ugyanis nagyon kedvez a poratkák elszaporodásához.”
A poratka allergia legjellemzőbb tünete a makacs orrdugulás. A légúti allergia miatt az orrnyálkahártya begyullad és ez okozza az orrdugulást. Kezelés nélkül a gátolt orrlégzés és a melléküregek nem megfelelő szellőzése miatt visszatérő arcüreggyulladás jelentkezhet. A tartósan gyulladt orrnyálkahártyán pedig idővel szőlőszemre emlékeztető kinövések jelennek meg, orrpolip alakul ki.”
Poratka allergia ellen antihisztamint és szteroid tartalmú orrspray-t ír fel a szakorvos. A tüneti kezelés mellett tartós megoldást az immunterápia nyújt. A minimum három évig tartó kezeléssel akár 12 évre is meg lehet szüntetni a poratka allergia tüneteit. Ha már kialakult az orrpolip, akkor műtétre is szükség lehet, de az allergia kezelését ekkor is folytatni kell – tette hozzá Augusztinovicz Monika.
Szerző
Témák
allergia

Több oka is lehet az egyik náthából a másikba esésnek

Publikálás dátuma
2019.11.30. 14:14

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
A kevés alváson, a folyadékfogyasztáson túl a D-vitamin hiánya, de akár allergia és reflux is okozhat folyamatos „takonykórt”
Több oka lehet, ha ősztől tavaszig tartó folyamatos náthás állapotnak, annak, ha egyik megfázásból a másikba esik valaki – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. 
Ilyen lehet az alváshiány. Egy korábbi, a Sleep tudományos folyóiratban közölt kutatás is alátámasztotta, hogy a kevés alvásnak az egészség látja kárát. A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg.
„Az elegendő alvásidő mellett az alvás minőségére is fontos ügyelni. Hiába alszik valaki hét órát, ha közben többször felébred, nem lesz kipihent. Ha rendszeresen fáradtan, fejfájással, kiszáradt torokkal ébred reggel, előfordulhat, hogy horkol vagy alvási apnoéban szenved. Ezt fontos kivizsgáltatni és kezeltetni, mert szövődményként a gyakoribb megfázások mellett más, krónikus betegségek is jelentkezhetnek” - hangsúlyozta a szakorvos.

Víz, víz, víz

Ha kevés folyadékot fogyasztunk napközben, az az egész szervezetünkre hatással van. A kontaktlencsét viselőknek még a szemük is könnyebben kiszárad, de a bőr rugalmassága is tükrözi a folyadékfogyasztásunkat. Ha keveset iszunk, az orrnyálkahártya is jelez: könnyebben kiszárad. Ha még a lakás levegője is száraz, a helyzet tovább romlik, sérülékenyebbé válik és gyakrabban leszünk betegek. Igyunk eleget és párásítsunk, ha száraz a belső levegő – ajánlotta Augusztinovicz Monika.
Kevesen tudják, hogy az általában gyomorégéssel, a szegycsont körüli területen jelentkező égő érzéssel jelentkező reflux légúti tüneteket is okozhat. A gyomorsav egészen a garatig eljutva irritálhatja az érzékeny nyálkahártyát is. Ennek jellegzetes tünete a reggeli torokfájás, de akár krónikus orrmelléküreg-gyulladást is előidézhet. A vitaminok, főleg a vas, a cink és a C-vitamin mellett a D-vitamin segíti az immunrendszert a légúti betegségek megelőzésében. Vérvizsgálattal lehetőség van pontosan meghatározni a személyre szabott dózist, amelynek kezdő adagja – hiányállapot esetén – lehet ennél magasabb is.
A lakáson belüli allergének a hidegebb hónapokban okoznak tüneteket. A háziállatok szőre, a poratka a leggyakoribb kiváltó ok, de gyakori náthás légúti tünetekért a penészgomba is felelős lehet. „A fel nem ismert allergia összekeverhető a náthás tünetekkel. Ha a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás heteken át nem múlik el, célszerű erre is gondolni. A kezeletlen allergia állandó gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, ami még inkább fogékonnyá tesz a fertőzésekre. Az allergia kezelésével csökkenteni lehet a légúti betegségek gyakoriságát is” – mondta a szakorvos.
Szerző
Témák
nátha allergia