A keddi sajtóértekezletek és protokolláris események után szerda reggel korán munkába kezdtek a NATO 70. születésnapi csúcsértekezletének részvevői. A Londonhoz közeli Watfordban található The Grove luxus szálloda- és sportlétesítmény volt a helyszíne a 29 tagország állam- és kormányfőjének alaposan lecsupaszított, a szokásos több nap helyett mindössze három órába bezsúfolt találkozójának.
A megnyitó beszéd megtartása a házigazdára, Boris Johnson kormányfőre maradt, aki bevezetőjében kifejtette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége hazatért, hiszen 1949-ben London Belgravia negyedében kezdte meg működését. A "NATO és a szolidaritás hatalmas védőernyője iránti elkötelezettség" a konzervatív vezető szerint "változatlanul szikla szilárd és a tagországokban közel egymilliárd embert véd meg". Johnson szerint az a tény, hogy ma béke uralkodik a világban, az egymás iránti kiállás erejének az eredménye. Amíg ez működik, senki nem remélheti, hogy legyőz egy NATO-hatalmat, ezért senki nem is indít háborút. A múlt pénteki, két halálos áldozatot követelő London Bridge-i merénylet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy "nem szabad elbizakodottnak lenni és közösen kell felvenni a harcot a terrorizmussal szemben. Mint barátoknak és szövetségeseknek soha nem szabad elzárkózniuk az új realitások, mint a NATO-nak a hibrid háborúra és a zavaró technológiákra adott válaszának megvitatása elől".
A megbeszélés végén a vezetők közös közleményben méltatták a tartós transzatlanti köteléket és leszögezték, hogy a "biztonság megőrzése érdekében közösen kell tekinteni a jövőbe", többek között együtt válaszolni a Kína és Oroszország által intézett kihívásokra. Ahogy erre kora délutáni sajtóértekezletén Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára is utalt, a tagországok készek nagyobb nyitottsággal közeledni a Moszkvával folytatott dialógushoz, bátorítani Pekinget a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokban való részvételre és megerősíteni a balti országokra vonatkozó védelmi terveket. A Sky News külpolitikai főszerkesztője, Deborah Haynes kérdésére válaszolva Stoltenberg elismerte, hogy "vannak feszültségek" a tagállamok között. Emlékeztetett azonban az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő 29 ország közötti történelmi, politikai és gazdasági különbségekre, egyben arra a tényre is, hogy a "nézeteltérések mindig nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint az egyetértés".
Előző napi szószátyársága után Donald Trump szerdán meggondolta magát és lemondta tervezett szóló sajtótájékoztatóját és helyette visszaindult Washingtonba, hivatali kollégáinak is "jó utat" kívánva hazafelé. Korábban, Angela Merkel német szövetségi kancellárral folytatott külön megbeszélése után válaszolt néhány újságírói kérdésre, "egészében sikeresnek" nevezve az összejövetelt, magát a NATO-t pedig "erősebbnek tartja, mint valaha". Búcsú Twitter-üzenetében elégedettségének adott hangot, amiért a szervezet az elmúlt három évben komoly fejlődést ért el. Az Egyesült Államokon kívüli országok évi 130 milliárd dollárral többel készek hozzájárulni a büdzséhez és ez az összeg 2024-re eléri a 400 milliárd dollárt.
A ritka napsütéses ellenére több kellemetlen tényező is beárnyékolta a NATO csúcsértekezletét. Emmanuel Macron francia elnöknek sokan és soká fel fogják hánytorgatni, hogy a The Economist gazdasági hetilapnak adott interjújában "agyhalálban" szenvedőnek nevezte az Észak-atlanti Szövetséget, amiért szemet hunyt Törökország Észak-Szíria ellen indított támadása felett, noha az ott élő kurdokat a legtöbb NATO-tagország kulcsfontosságú szövetségesnek tekinti az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Macron kedd este a Buckingham-palotában csak tovább feszítette a húrt az amerikai elnökhöz fűződő kapcsolatában. Justin Trudeau kanadai elnökkel, Boris Johnsonnal és Anna hercegnővel beszélgetve a szem- és fültanúk számára világos volt, hogy Donald Trumpról pletykálnak. A szociális hálót és a tévécsatornákat elárasztott, - szerda reggelre négymillió rákattintást regisztrált - videó szerint a nyugati vezetők az elnök előző napi spontán, majd soha véget nem érő sajtótájékoztatóját figurázták ki. Szerdai reakciójában a White House lakója "kétszínűnek" nevezte Trudeaut és emlékeztette, Kanada minden gazdagsága ellenére sem pengeti ki a GDP elvárt 2 százalékának megfelelő hozzájárulást a politikai és katonai szervezet költségvetéséhez.
A csúcsértekezlet által jelentett extra nyomás befejeztével Boris Johnson számára ismét a választási kampány jelenti a prioritást. A szigetország december 12-én járul az urnákhoz, és a legfrissebb YouGov közvéleménykutatás szerint a Konzervatív Párt előnye 9 százalékra csökkent a Munkáspárttal szemben. A toryk 42, a Labour 33, a lib-demek 12, a Brexit Párt 4 százalékon kezdi meg a finist. "BoJo" az utolsó napokban mindent be fog dobni, hogy elkerüljön egy újabb döntésképtelen parlamentet, vagy kikapjon Jeremy Corbyntól, az ellenzék vezérétől.
