Előfizetés

Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.12.05. 07:00

Fotó: Népszava
Belátták, hogy lehetetlent írtak elő, így több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását. De még ez sem segítene sokakon.
Átmeneti jelleggel január 15-ről január 31-re módosulhat az iskolahalasztási kérelmek benyújtásának határideje, ha a parlament elfogadja azt a módosító javaslatot, amit a múlt héten nyújtott be Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke. A módosító csomag egyébként a nemrégiben szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott szakképzési törvényre vonatkozik, de a köznevelési törvényt érintő javaslatok is találhatóak benne.  A köznevelési törvényen még júliusban változtattak. Elvették például a szülők és az óvodapedagógusok jogát annak eldöntésére, a törvény szerint tankötelessé váló, tehát adott év augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyerekek valóban iskolaérettek-e, nem tenne-e jobbat nekik, ha egy évet még óvodában maradnának. Január 1-től csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet erről közigazgatási hatósági eljárás keretében, ami a szülők és a szakmai szervezetek körében is felháborodást okozott. A helyzetet bonyolította, hogy az új eljárást részletező kormányrendelet csak hónapokkal később, november 22-én jelent meg, az OH pedig november 26-án közölt bővebb tájékoztatót. Ebből derült ki, hogy a halasztási kérelmeket január 1-e és 15-e között kell benyújtani, de aki még 15-e előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak már nem kell külön az OH-hoz is fordulnia. Ha a fenti javaslatot megszavazza a parlament, ennek a határideje is változhat, így a szülők január végéig kaphatnak időt arra, hogy a dokumentumokat beszerezzék. Ám ez legfeljebb csak azokon segíthet, akik előrelátóan még a kormányrendelet megjelenése előtt a szakszolgálatokhoz fordultak – ha valaki most kezdeményezné a szakértői vizsgálatot, szinte esélytelen, hogy január végéig megkapja a szakvéleményt.
Aggódó szülőként felkerestük az egyik budapesti szakszolgálatot, ahol azt javasolták: jobban járunk, ha januárban az OH-ra bízzuk magunkat. Ugyanis, miután benyújtottuk a kérelmet a vizsgálathoz (egy négyoldalas dokumentumot, amit az óvodának is le kell pecsételnie), a legjobb esetben is két hét, mire időpontot tudnak adni. A vizsgálat után legalább 21 nap, mire elkészül a szakvélemény, s további 15 nap, míg jogerőre emelkedik. Nem jobb a helyzet a magán diagnosztikai központokban sem: hiába kell több tízezer forintot fizetni egy szakértői vizsgálatért, decemberben, januárban már lehetetlen időpontot szerezni. Vagyis hiába van jogi kiskapu, aki csak most vagy az utóbbi 1-2 hétben kapott észbe, de azt szeretné, hogy hatéves gyermeke jövő szeptemberben még óvodában maradhasson, annak már nem nagyon van más lehetősége, mint az OH bürokratikus eljárása. A szülői jogok megcsorbítása ellen a Szülői Hang Közösség tiltakozott a leghangosabban: részletes állásfoglalást tettek közzé, felhívva a figyelmet az új eljárás veszélyeire, online tiltakozást és fotókampányt indítottak, Kásler Miklós humánminiszternek címzett videóüzeneteket tettek közzé, a Miniszterelnökségnek is levelet írtak. A kormány azzal igyekszik nyugtatni a kedélyeket: minden a gyerekek érdekében történik, a kérelmek elbírálásánál az OH valamennyi érintett véleményét figyelembe veszi. A Szülői Hang képviselője, Miklós György hangsúlyozta: az ígéretek és a határidők tervezett módosítása ellenére továbbra is jogfosztott állapotban vannak a szülők, amit elfogadhatatlannak tartanak. – Most azon dolgozunk, hogy összeállítsunk egy segédletet azok számára, akik kénytelenek lesznek az OH-hoz fordulni – mondta, hozzátéve: szakmaiatlan lépésnek tartja, hogy a gyerekek sorsáról az őket ismerő óvodapedagógusok és a szülők helyett egy távoli, arctalan hivatal ítélkezhet majd.

Büntetik, aki ellenszegül

Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási kérelmüket – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából, amit a Szülői Hang kérdésére adtak. Hozzátették: a gyámhivatal „egyéni mérlegelés alapján” dönt arról, a gyermek veszélyeztetésének minősül-e, ha hatodik életévének betöltése után nem kezdi meg iskolai tanulmányait – ha úgy döntenek, igen, akkor kezdeményezhetik a gyermek családból való kiemelését.

Riasztó jóslat egy dán befektetési banktól: Magyarország jövőre kilép az EU-ból

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.05. 06:35

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto
A bank szerint ilyen mély válságba jutott a viszony.
A dán Saxo Bank arra számít, hogy Magyarország jövőre kilép az Európai Unióból. A befektetési pénzintézet minden év végén közzéteszi, milyen meglepő fordulatokat vár a következő esztendőben. Ezek között most az is szerepel, hogy Magyarország jövőre felmondja az uniós tagságot. A bank szerint 15 év után ilyen mély válságba jutott Budapest és Brüsszel viszonya a sajtó, az igazságszolgáltatás, a tudomány és oktatás, a kisebbségek, valamint a civil szervezetek egyre szigorúbb ellenőrzése miatt. Merthogy a szervezet szerint ezek a megszorítások nincsenek összhangban a jogállammal, a közös értékekkel, azon kívül gyengítik a demokráciát, ezért az EU jogállami eljárást kezdeményezett az Orbán-kormány ellen. Az előrejelzés paradoxnak nevezi, hogy a magyar gazdasági sikerek hátterében javarészt az uniótól kapott támogatások állnak, az ország mégis, ahol csak lehet, keresi az ütközés lehetőségét. A magyar vezetés arra hivatkozik, hogy csupán védekezik, így főleg a kultúrát igyekszik megóvni a tömeges bevándorlástól. Ám egy nyitott gazdaság esetében nem lehet sokáig fenntartani a bezárkózás politikáját, és ezt csak tetézi, hogy aligha sikerül 2020-ban előmozdítani a megbékélést. Különösen, mert ha lassan is, de megy előre a vizsgálat a 7-es paragrafus alapján. Emellett Budapest Törökország kapcsán is szembefordul az EU-val, arról nem beszélve, hogy a következő két évben komolyan visszaesik a Brüsszelből érkező pénz összege. Ily módon a forint árfolyama akár 375 forintra eshet az euróval szemben, mert a piacok félnek a kilépéstől, illetve a külföldi befektetések kivonásától.  

Törvényt sért és időt húz a Belügyminisztérium

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2019.12.05. 06:30

Fotó: Népszava
Bizonyossá vált, hogy törvénysértését követett el a Belügyminisztérium a lakcímnyilvántartási adatok kiadása ügyében – derült ki a tárca lapunknak küldött nyilatkozatából. Ráadásul a minisztérium most még tovább húzza az időt: a Kúriához fordul.
Mint arról többször írtunk, egy jogerősen elvesztett per nyomán a Belügyminisztériumnak ki kellett volna adnia azokat a tavalyi, a parlamenti választás előtti lakcímnyilvántartási számokat, amelyekből kiderülhetne, valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a 2018-as voksolás előtt. Több ilyen konkrét esetet is feltárt a sajtó, elsősorban arról szóltak a hírek, hogy a magyar-ukrán határ itteni oldalán sok külhoni létesített lakcímet egy-egy ingatlanban csak azért, hogy egyéni jelöltre is szavazhassanak, ne csak a pártok listáira. Sőt, voltak olyan fővárosi kerületek is, ahol tetten érhető volt a tömeges bejelentkezés, ami a választási eredményt is befolyásolhatta. A részletes lakcímnyilvántartási, illetve bejelentkezési adatok nélkül viszont csak találgatni lehet, mennyire volt tömeges ez a jelenség és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött.
– Az ítélet 2019. október 30-án érkezett a Belügyminisztériumba – írta lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium. Ez azért aggályos, mert a kiperelt információkat a jogerős bírósági ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül közzé kell tenni, erről szólnak a jogszabályok. Sőt, maga a Belügyminisztérium egy november közepi kérdésre adott válaszban tette egyértelművé: a jogerős ítélet rendelkezései szerint fogja teljesíteni az adatkiadást. Ez viszont nem történt meg. Vagyis a jogszabályok betartásáért, betartatásáért is felelős tárca több mint két hete törvénysértő állapotot tart fenn azzal, hogy nem teljesíti az ítéletben foglaltakat.  Ezen az sem változtat, hogy a Belügyminisztérium közben előterjesztette felülvizsgálati kérelmét, és a Kúriához fordult.
A Kúria kedden arról tájékoztatta a Népszavát, hogy az adott ügyben „felülvizsgálati kérelem vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem még nem érkezett”, azaz a tárca most döntötte el, hogy mégiscsak rendkívüli jogorvoslatot kér. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy vajon milyen lakcímváltozási és bejelentkezési adatok vannak a minisztériumnál, amelyeknek az eltitkolásáért még a jogsértő állapotot is vállalják.