Így szüntetné meg a kormány az NKA-t

A Népszava birtokába került az a törvénytervezet, amellyel az 1993 óta működő Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) megszüntetné a kormány. Az NKA csak a nevében élne tovább, Demeter Szilárd újabb megbízáshoz jut.

Bár két héttel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a Magyar Fesztivál Szövetség évadzáró konferenciáján a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztiválkollégiumának munkáját is méltatta, az Artportal kedd este hírül adta, salátatörvényben szüntetné meg az NKA-t az Orbán-kormány – a hírt a Népszava több forrása is megerősítette. − Magát a törvényjavaslatot még nem láttam, de tudok egy rövid, keretszabályokat meghatározó törvényjavaslatról. Ebben benne van annak lehetősége, hogy egy hatékony és jó rendszer jön létre, de minden a részletszabályoktól függ. A szabályok kidolgozásában szívesen segítek a minisztériumnak − nyilatkozta a Népszavának L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, volt kulturális államtitkár, aki 2011-12 között az NKA elnöke, 2012-14 között alelnöke volt.

Egy, a lapunknak nevének mellőzését kérő beszélő kormánypárti képviselő szerint a törvényjavaslat rapid parlament elé vitele érthetetlen, hiszen 10 hónapja zajlanak egyeztetések arról, hogy az NKA-t, és a kulturális pályázati rendszert meg kell változtatni − erről egyébként L. Simon László fideszes kultúrpolitikus többször nyilvánosan is beszélt már −, de informátorunk nem tartja tragikusnak, vagy ijedtségre okot adónak a helyzetet. Arról is beszélt, hogy sok, Fideszhez közelálló, kis összegekre pályázó, kis vidéki társulatot érint a változás, amelyet Kásler Miklós és Varga Judit visz az országgyűlés elé.

A Népszava birtokába került a salátatörvény tervezete, amely szerint, bár a nevében megmarad az NKA, de hatályon kívül helyezi az NKA-törvényt. Megszüntetnék az NKA szakkollégiumait, amelyek eddig szakmai szempontok alapján döntöttek több ezer kulturális pályázat támogatásáról. A törvény létrehozná a kultúrstratégiai intézmények fogalmát, amelyek a megbízható Fidesz-káderek által vezetett, állami es nem állami kulturális szervezetek lesznek – érdekes módon a jogszabálytervezet sem zenei, sem képzőművészeti szervezetet nem említ. Ezen intézmények vezetőiből állna össze az úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács, amelynek elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője lenne. Az egyes támogatásokra a Tanács tagjai tesznek javaslatot, amiről a miniszter dönt. Létrejönnének regionális Tanácsok is, aminek a szabályait miniszteri rendelet fogja szabályozni – ezek feladata a jogszabálytervezetben tisztázatlan. Az NKA pénze felett – jövő évre 11,1 milliárd forintos költségvetése lenne az NKA-nak – a Nemzeti Kulturális Tanács rendelkezne.

A tervezet az előadó-művészeti törvényt is módosítaná. Az Emmi-miniszter egyetértési jogot kap a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében akkor, ha azok állami támogatást vesznek igénybe, ha úgynevezett „közös működtetésbe” (állami-önkormányzati) megy át egy színház, vagy zenekar. A zeneművészeti szervezeteknek ugyanakkor több mint 9 milliárd forint támogatást kapnának, ebből az összegből mintegy 1 milliárd jutna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek. Kiemelt figyelem jut a Virtuózok programra is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, Demeter Szilárd portfóliója is bővülne a tervezet szerint: létrejön egy tanácsadó testület Nemzeti Kultúrközpont névvel, ennek elnöke lesz a PIM főigazgatója.

A rendszerváltás idején több szellemi műhelyben is folyt a gondolkodás arról, a folyamatos alulfinanszírozásban szenvedő kulturális szféra bajai hogyan orvosolhatók a rendszeres politikai kegyosztások nélkül. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek legalább tíz változata született meg, mire 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején a jogszabály életbe lépett. Az NKA Bizottsága 1993. december 9-én tartotta meg alakulóülését. A bizottság első elnöke Fekete György kulturális államtitkár volt. A bizottság tagjainak felét a kulturális miniszter, a másik öt személyt 140 szakmai, érdek-képviseleti, önkormányzati szervezet delegálta. A szakmai kollégiumok kurátorait is hasonlóképp választották, a kollégiumok vezetőit a miniszter nevezte ki.

Az NKA-t Fodor Gábor kulturális miniszter „államtalanította” 1996-ban – ekkor Török András államtitkár töltötte be az elnöki tisztet –, a bizottság tagjainak, a kollégiumok kurátorainak kiválasztását a szakmára bízva. Először az első Orbán-kormány idején, Hámori József minisztersége alatt vetődött fel a szervezet megszüntetése − rövid időre. Az NKA akkori elnöke, Jankovics Marcell 1999 novemberében az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, sőt, a költségvetése a kultusztárca fejezeti alcímébe kerül, a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel.

Az újabb „államtalanítás” 2006-ban történt, miközben az NKA bevételei folyamatosan csökkentek. Hiller István kulturális miniszter 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert, az NKA bevételét azóta az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja. A második Orbán-kormány idején újra „államosítottak”: a 2011-ben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerezett befolyást az NKA-ban 2015 végén: az MMA akkori elnöke, Fekete Gyögy után lex Feketeként elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően a szakmai delegáltak egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. Az NKA két korábbi alelnöke, L. Simon László és Doncsev András többek között emiatt került az egykori miniszter, Balog Zoltán, illetve az MMA elnöke, Fekete György útjába, L. Simon és Doncsev is távozni kényszerült. Az NKA igazgatóságát – amely többek között az alap éves költségvetését készítette el – 2016. december 31-én megszüntették, feladatait a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelő kapta meg.

2017 áprilisában Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház akkori főigazgatóját, Lőrinczy Györgyöt kérte fel az NKA alelnökének, aki másfél évvel később arra hivatkozva, hogy újra megpályázza az operettszínház főigazgatói pozícióját, lemondott a tisztségéről. Ám nem találták meg az utódját, így az NKA alelnök maradt, kinevezése eredetileg 2021-ig szól. Az Emmi és az MMA erős befolyása az NKA működésében azonban még így sem elégítette ki mindenki igényét: az egykor a Magyar Gárda körül sertepertélő Szakács Árpád, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője 2018-ban az NKa „liberális elhajlásairól” is cikkezett.

Pontosítás

Cikkünkbe hiba csúszott: a Nemzeti Kulturális Alap rendszerét felszámoló kultúrstratégiai intézkedésekről szóló törvénytervezet nem évente 5 milliárd, hanem 1 milliárd forintot adna a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek működésére és szakmai feladatainak ellátására, a kincstári díjak fedezeteként 5 millió forintot biztosítana.