Előfizetés

Orosz kémek támaszpontként használhatták a francia Alpokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.04. 22:12
Képünk illusztráció
Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Az orosz katonai felderítés emberei rejtőztek az Alpokban, innen indulhattak szabotázsakciókra, de akár bérgyilkos akciókra is a Le Monde szerint.
Tizenöt orosz kém használta támaszpontként a francia Alpok településeit egész Európa területén végrehajtott különböző  műveletekhez -  idézi az MTI a Le Monde című francia napilap értesüléseit.
Az újság csütörtöki kiadásában – amelyből hírügynökségek szerdán előzetesen ismertettek részleteket – azt állítja, hogy a kémek az orosz katonai felderítés (GRU) ügynökei voltak. A lap szerint a hírszerzőknek bérgyilkosságok és szabotázsakciók elkövetése mellett üzenetek átadására szolgáló titkos postafiókok fenntartása volt a feladatuk.
A kémek egyike állítólag részt vett abban a meghiúsult merényletben, amelyet tavaly március 4-én követtek el az angliai Salisburyben Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen. A nyugati hírszerzéseknek a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásai vezettek az orosz kémek nyomára.
A francia lap úgy tudja,az ügynökök 2014 és 2018  között több olyan  kisebb délkelet-franciaországi településen is megfordultak, mint Annemasse, Chamonix és Évian. A hírszerzők a többi között Bulgáriában, Moldovában és Montenegróban tevékenykedtek, de Franciaországban nem. A Le Monde szerint a hatóságoknak nem sikerült sem fegyvereket, sem más, a kémtevékenységgel kapcsolatos anyagot lefoglalniuk. 

Árulás, vesztegetés, főbenjáró bűnök - új szakaszban az impeachment eljárás

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.04. 20:37
ADAM SCHIFF BEFEJEZTE - A staféta a jogi bizottsághoz került
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Szerdán új szakasz kezdődött a Donald Trump amerikai elnök alkotmányos elmozdítását célzó kongresszusi eljárásban.
Az ügy átkerült a Képviselőház jogi bizottságához, ahol tekintélyes alkotmányjogászok meghallgatásával arról volt szó, milyen feltételek esetén lehet leváltani az elnököt. Az amerikai alkotmány erre nagyon röviden tér ki: árulás, vesztegetés, illetve egyéb főbenjáró bűnök és vétségek esetén. Az eddig összesen két esetben lefolytatott impeachment eljárás során a Képviselőház emel vádat, majd a bírósággá alakuló Szenátus dönt. 1868-ban Andrew Johnson, majd 1998-ban Bill Clinton esetében nem volt meg a kétharmados szenátusi többség, s most is ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A Képviselőház hírszerzési bizottsága, amelyre Nancy Pelosi házelnök a tényfeltáró munkát bízta, kedden este háromszáz oldalas jelentésben taglalta a történteket. Eszerint kétségtelen, hogy Trump elnök hivatali hatalmával visszaélve visszatartotta az Ukrajnának szánt, és a törvényhozásban megszavazott katonai segélyt, illetve saját, belpolitikai célú kéréseinek teljesítésétől tette függővé, hogy fogadja-e a Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Ezt a demokrata párti politikusok tipikus vesztegetésnek minősítik: az elnök saját újraválasztási esélyeit akarta növelni, vagyis önös érdekeit képviselte azért cserébe,  hogy ellássa hivatali kötelességeit. Trump azt szerette volna elérni, hogy Ukrajna nyilvánosan jelentsen be két vizsgálatot. Az egyiket a 2016-os elnökválasztási kampányba állítólagos kijevi befolyásáról - ennek célja az orosz beavatkozás súlyának kisebbítése, s a hírek szerint éppen a Kreml ültette el a bogarat az elnök fülében. A másik vizsgálat Joe Biden volt alelnök, Trump egyik legesélyesebb demokrata párti kihívója ellen irányult volna. A Fehér Ház csak akkor hagyott fel a nyomásgyakorlással, amikor egy közérdekű bejelentés révén az egész ügy kipattant. A machinációkban több miniszter és az elnök közvetlen környezete, például személyes ügyvédje is részt vett, miközben az adminisztrációban dolgozó jogászok és egyéb szakértők ismételten jelezték, hogy a dolog törvénytelen. A Trumpot - és ezzel saját 2020-as választási esélyeiket - védelmező republikánusok nem is tagadják a tényeket, de szerintük az eljárás igazságtalan és egyoldalú, másrészt az elnök esetleges ballépései sem indokolják az elmozdítását, amikor kevesebb mint egy év van hátra a következő választásig. A jogi bizottság várhatóan néhány hét alatt megfogalmazza a Trumppal szembeni konkrét vádpontokat, amelyekről a Képviselőház egyenként, egyszerű többséggel dönt. Ha akár egy is megkapja az egyszerű többséget, az vádemelésnek számít, és azzal az ügy átkerül a Szenátushoz. Addig azonban sok látványos összecsapásra lehet számítani, mivel a jogi bizottság eljárása végig a tévékamerák előtt zajlik, és a honatyák óhatatlanul "szerepelni" fognak. számára értékkel bíró dolgokat kívánt kapni, cserébe azért, hogy ellássa hivatali kötelességét.

Budapesten járt Trump ügyvédje

Budapesten és Kijevben próbálta tisztázni az amerikai elnököt Rudolph Giuliani. A New York Times szerint Donald Trump személyes ügyvédje kedden járt a magyar fővárosban, ahol a volt ukrán főügyésszel, Jurij Lucenkóval találkozott, aki Trumpék szövetségese volt a nyomásgyakorlásban, megpróbálta kieszközölni Trump legesélyesebb demokrata kihívója, a Joe Biden fia elleni nyomozást.

"Senki nem remélheti, hogy legyőz egy NATO-hatalmat"

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.12.04. 18:05

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
A csúcsértekezlet brit házigazdája hangsúlyozta, amíg a "szövetség tagjai támogatják egymást, senki nem remélheti, hogy le tudja őket győzni, így senki nem is indít háborút".
A keddi sajtóértekezletek és protokolláris események után szerda reggel korán munkába kezdtek a NATO 70. születésnapi csúcsértekezletének részvevői. A Londonhoz közeli Watfordban található The Grove luxus szálloda- és sportlétesítmény volt a helyszíne a 29 tagország állam- és kormányfőjének alaposan lecsupaszított, a szokásos több nap helyett mindössze három órába bezsúfolt találkozójának. A megnyitó beszéd megtartása a házigazdára, Boris Johnson kormányfőre maradt, aki bevezetőjében kifejtette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége hazatért, hiszen 1949-ben London Belgravia negyedében kezdte meg működését. A "NATO és a szolidaritás hatalmas védőernyője iránti elkötelezettség" a konzervatív vezető szerint "változatlanul szikla szilárd és a tagországokban közel egymilliárd embert véd meg". Johnson szerint az a tény, hogy ma béke uralkodik a világban, az egymás iránti kiállás erejének az eredménye. Amíg ez működik, senki nem remélheti, hogy legyőz egy NATO-hatalmat, ezért senki nem is indít háborút. A múlt pénteki, két halálos áldozatot követelő London Bridge-i merénylet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy "nem szabad elbizakodottnak lenni és közösen kell felvenni a harcot a terrorizmussal szemben. Mint barátoknak és szövetségeseknek soha nem szabad elzárkózniuk az új realitások, mint a NATO-nak a hibrid háborúra és a zavaró technológiákra adott válaszának megvitatása elől".
A megbeszélés végén a vezetők közös közleményben méltatták a tartós transzatlanti köteléket és leszögezték, hogy a "biztonság megőrzése érdekében közösen kell tekinteni a jövőbe", többek között együtt válaszolni a Kína és Oroszország által intézett kihívásokra. Ahogy erre kora délutáni sajtóértekezletén Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára is utalt, a tagországok készek nagyobb nyitottsággal közeledni a Moszkvával folytatott dialógushoz, bátorítani Pekinget a fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokban való részvételre és megerősíteni a balti országokra vonatkozó védelmi terveket. A Sky News külpolitikai főszerkesztője, Deborah Haynes kérdésére válaszolva Stoltenberg elismerte, hogy "vannak feszültségek" a tagállamok között. Emlékeztetett azonban az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő 29 ország közötti történelmi, politikai és gazdasági különbségekre, egyben arra a tényre is, hogy a "nézeteltérések mindig nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mint az egyetértés". Előző napi szószátyársága után Donald Trump szerdán meggondolta magát és lemondta tervezett szóló sajtótájékoztatóját és helyette visszaindult Washingtonba, hivatali kollégáinak is "jó utat" kívánva hazafelé. Korábban, Angela Merkel német szövetségi kancellárral folytatott külön megbeszélése után válaszolt néhány újságírói kérdésre, "egészében sikeresnek" nevezve az összejövetelt, magát a NATO-t pedig "erősebbnek tartja, mint valaha". Búcsú Twitter-üzenetében elégedettségének adott hangot, amiért a szervezet az elmúlt három évben komoly fejlődést ért el. Az Egyesült Államokon kívüli országok évi 130 milliárd dollárral többel készek hozzájárulni a büdzséhez és ez az összeg 2024-re eléri a 400 milliárd dollárt. 
Trumpról pletykáltak
Fotó: YUI MOK / AFP
A ritka napsütéses ellenére több kellemetlen tényező is beárnyékolta a NATO csúcsértekezletét. Emmanuel Macron francia elnöknek sokan és soká fel fogják hánytorgatni, hogy a The Economist gazdasági hetilapnak adott interjújában "agyhalálban" szenvedőnek nevezte az Észak-atlanti Szövetséget, amiért szemet hunyt Törökország Észak-Szíria ellen indított támadása felett, noha az ott élő kurdokat a legtöbb NATO-tagország kulcsfontosságú szövetségesnek tekinti az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Macron kedd este a Buckingham-palotában csak tovább feszítette a húrt az amerikai elnökhöz fűződő kapcsolatában. Justin Trudeau kanadai elnökkel, Boris Johnsonnal és Anna hercegnővel beszélgetve a szem- és fültanúk számára világos volt, hogy Donald Trumpról pletykálnak. A szociális hálót és a tévécsatornákat elárasztott, - szerda reggelre négymillió rákattintást regisztrált - videó szerint a nyugati vezetők az elnök előző napi spontán, majd soha véget nem érő sajtótájékoztatóját figurázták ki. Szerdai reakciójában a White House lakója "kétszínűnek" nevezte Trudeaut és emlékeztette, Kanada minden gazdagsága ellenére sem pengeti ki a GDP elvárt 2 százalékának megfelelő hozzájárulást a politikai és katonai szervezet költségvetéséhez.
A csúcsértekezlet által jelentett extra nyomás befejeztével Boris Johnson számára ismét a választási kampány jelenti a prioritást. A szigetország december 12-én járul az urnákhoz, és a legfrissebb YouGov közvéleménykutatás szerint a Konzervatív Párt előnye 9 százalékra csökkent a Munkáspárttal szemben. A toryk 42, a Labour 33, a lib-demek 12, a Brexit Párt 4 százalékon kezdi meg a finist. "BoJo" az utolsó napokban mindent be fog dobni, hogy elkerüljön egy újabb döntésképtelen parlamentet, vagy kikapjon Jeremy Corbyntól, az ellenzék vezérétől.