Nem a lex Rácz Zsófia az első, rengeteg törvényt szab magára a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:21

Fotó: Facebook/TedXDunapart
Ujjgyakorlat volt a Fidesz számára, hogy a diploma nélkül érkező helyettes államtitkárra írja a szabályokat. Nagy a rutinjuk a személyre szabott törvénykezésben.
„Az ifjúságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető” felsőfokú végzettség nélkül az, akinek a „feladatkörébe tartozik az ifjúságüggyel kapcsolatos feladatok ellátása.” A Fidesz ezzel a módosítással szabja Rácz Zsófiára az előírásokat azért, hogy a 22 éves joghallgató diploma nélkül is munkába állhasson az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkáraként. Mindez jelzi, nagyot fordult a világ: két évtizede a fideszes Deutsch Tamás addig nem lehetett ifjúsági és sportminiszter, amíg le nem államvizsgázott. Később aztán már nem volt ilyen szigorú Orbán Viktor kormányfő, az évek alatt rutinná vált, hogy érdekeik szerint szabják személyre az előírásokat. A szex- és korrupciós botránya miatt nemrég megbukó Borkai Zsolt is csak jogszabályi segítséggel maradhatott Győr polgármestere 2010-ben. Akkor született egy törvényjavaslat, ami szerint a volt katonák, rendőrök leszerelésük után öt évig nem lehetnek jelöltek. Mivel Borkai 2006-ig egy katonai iskolát vezetett, végül miatta szűkítették ötről három évre az időkorlátot. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke esetében a nagyköveti kinevezés korhatárát emelték fel, hogy 70 évesen is kiküldhessék Washingtonba. Polt Péternek több módon is kedveztek: egyrészt eltörölték a nyugdíjkorhatárt a legfőbb ügyészi poszt betöltésénél, és a megbízást is kilenc évre emelték 2010-ben. A Fidesz később is skrupulus nélkül élt hasonló eszközökkel, L. Simon László esete viszont még ebben a sorban is extrémnek tekinthető. A Fejér-megyei képviselő adta be ugyanis a saját magát érintő törvénymódosítást. Ennek az volt a lényege: azután is maradhatott a kultúrában jelentős állami források fölött diszponáló Nemzeti Kulturális Alap elnöke, hogy 2012-ben kinevezték kulturális államtitkárrá. Máskor a „senkit nem hagyunk az út szélén” elv jegyében alkalmazták a személyre szabott törvénykezést. Schmitt Pál esetében az alaptörvény módosításáig ment a Fidesz 2012-ben, úgy döntöttek, hogy a volt államfő fizetését csak kétharmados többséggel lehet elvenni. A Fidesz később már nem csak valakiért, hanem valaki ellen is nagy kedvvel és rutinnal használta a személyre szabott törvénykezést. Fellegi Tamás miniszterként 2010 novemberében nyújtotta be a villanyoszlopokra szerelhető plakátok betiltásáról szóló törvénymódosítást – közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva. A jogszabály rövid úton ellehetetlenítette az Esma hirdető céget, amely az akkor még kormányhű Simicska Lajos érdekeltségének konkurense volt. Öt évvel később már nem számított a közlekedők biztonsága: 2015-ben ugyanis ismét engedélyezték az oszlopplakátok kihelyezését, ekkorra azonban már beszállt az Esmába a kormányfő barátja, Garancsi István. Mindezek ismeretében lényegében ujjgyakorlatnak számított a Fidesz törvényírói számára 2017 tavaszán a felsőoktatási törvény külföldi egyetemekről szóló módosítása. Noha hangsúlyozták, hogy az semmiképp sem a CEU ellen irányul, és „senkit nem akarnak ellehetetleníteni”, végül mégis e törvénymódosítás írta elő azt a szerződést, amelyet a kormány végül nem hagyott jóvá.

Már be is adták

A Fidesz már be is nyújtotta a Törvényalkotási bizottságnak a lex-Rácz Zsófiát - derül ki Tóth Bertalan, az MSZP elnökének Facebook-posztjából, aki hozzáteszi: úgy tűnik, már kezd hiány lenni káderekből, mert húsz évvel ezelőtt Orbán legalább megvárta, hogy Deutsch Tamás megszerezze a jogi diplomáját, és csak utána nevezték ki sportminiszterré.

Karácsonyi ajándék a kiválasztott államtitkároknak

Jelentősen megemelné a kormány egy módosító javaslattal azoknak az államtitkároknak a fizetését, akik nem rendelkeznek parlamenti mandátummal, így a most érvényes bruttó 997200 forintos illetményük (ezt a miniszter saját hatáskörben 30 százalékkal megemelheti) mellett nem jutnak képviselői fizetéshez. Jövőre a nem képviselő államtitkárok fizetése bruttó 1,5-1,9 millió forint között mozoghat majd. Érdekesség, hogy a megyei jogú városok polgármestereinek szintén bruttó 997200 forintos fizetése nem változik.

Frissítve: 2019.12.05. 20:11

Karácsony nem folytatja Tarlós perét, újra elérhetőek a melegjogi szervezetek honlapjai a Városházán

Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:05

Fotó: Népszava
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság márciusban marasztalta el a fővárost a hátrányos megkülönböztetésért.
Megszüntette a Városháza azt a pert, amelyet még Tarlós István indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik döntése ellen - tette közzé Karácsony Gergely budapesti főpolgármester közösségi oldalán csütörtökön. Az EBH azért marasztalta el a fővárost, mert
kiderült, hogy a Főpolgármesteri Hivatal blokkolja az LMBTQI témájú honlapok elérését számítógépes hálózatából.

A per előzménye, hogy a Főpolgármesteri Hivatal az internetes hálózatán elérhetetlenné tette a meleg, leszbikus vagy biszexuális emberek ügyeivel foglalkozó honlapokat, legyen szó akár segélyszolgálatról, akár jogvédő vagy civil szervezetekről. A Tarlós által vezetett Főpolgármesteri Hivatal legfőbb érve az volt, hogy a Hivatal munkatársainak az LMBTQI témájú oldalak elérésére a munkájukhoz nincs szükség. Ennek az érvelésnek az ellentmondására mutatott rá a Háttér Társaság: kiemelték, a letiltott szervezeteknek a honlapján több tucat olyan kutatási jelentés és szakmai anyag elérhető, amelyre a Hivatal dolgozóinak is szükségük lehet munkájuk során; eközben más, a munkavégzéshez nem használható oldalakra nem terjedt ki a tiltás.
Az EBH márciusban indított eljárást. Megállapította, hogy a korábbi vezetésű Főpolgármesteri Hivatal magatartása szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg, továbbá, hogy a Hivatal magatartásával az egész LMBTQI közösségnek hátrányt okozott, illetve megalázta őket. Több szankciót is kiszabtak, ugyanakkor döntésüket Tarlós hivatala közigazgatási perben megtámadta. Ettől a pertől álltak el Karácsonyék, és egyúttal vállalták, hogy sem az LMBTQI, sem más civil szervezetek oldalait nem fogják blokkolni a jövőben.
Nem akadályozni akarja az új városvezetés, hogy munkatársai hozzáférjenek a civil szervezetek szakmai anyagaihoz, hanem elősegíteni azt

- olvasható a budapest.hu-n megjelent közleményben. "A civil szervezeteknél felhalmozott tudást bűn lenne nem használni egy város vezetésétől, ezért mi nem is szeretnénk ebbe a hibába esni. Azt is megígérhetjük, hogy sem az LMBTQI, sem más sérülékeny csoporttal szemben nem fogunk diszkriminációt alkalmazni a Városháza falain belül és kívül sem"- nyilatkozta Karácsony Gergely.
Szerző

Fűtetlen lakásban, közterületen - 22-en fagytak halálra november végéig

Publikálás dátuma
2019.12.05. 14:28
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A decemberi zord időjárás áldozatai még nincsenek benne a magyar Szociális Fórum összesítésében. A fővárosi hajléktalanszállók már megteltek.
22-en fagytak meg az országban november végéig a Magyar Szociális Fórum csütörtöki tájékoztatása szerint. Az áldozatok közel kétharmada saját fűtetlen lakásában, illetve kórházba szállítás közben, s beszállítás után halt meg, mert már nem tudtak rajta segíteni. Nyolcan közterületen hűltek ki végzetesen.
Az emberjogi szervezet jelezte, hogy adatait minden bizonnyal felülírta a december elején beállt zord időjárás. A Szociális Fórum arra kéri a lakosságot, hogy a szokásosnál is jobban figyeljenek oda az idős, magányos, beteg emberekre, segítsenek nekik befűteni, felaprítani a fát, vigyenek nekik egy tál meleg levest.
Budapesten megteltek a hajléktalanszállók, és sokan kinn rekedtek, hely híján. A főváros parkjaiban, erdőiben, szigetein sok hajléktalan él sátrakban, barlangokban, zugokban.
2018-ban 259-en fagytak meg – tudatta az MSZF a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján.
Szerző
Frissítve: 2019.12.05. 14:31