„Az ifjúságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető” felsőfokú végzettség nélkül az, akinek a „feladatkörébe tartozik az ifjúságüggyel kapcsolatos feladatok ellátása.” A Fidesz ezzel a módosítással szabja Rácz Zsófiára az előírásokat azért, hogy a 22 éves joghallgató diploma nélkül is munkába állhasson az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkáraként.
Mindez jelzi, nagyot fordult a világ: két évtizede a fideszes Deutsch Tamás addig nem lehetett ifjúsági és sportminiszter, amíg le nem államvizsgázott. Később aztán már nem volt ilyen szigorú Orbán Viktor kormányfő, az évek alatt rutinná vált, hogy érdekeik szerint szabják személyre az előírásokat. A szex- és korrupciós botránya miatt nemrég megbukó Borkai Zsolt is csak jogszabályi segítséggel maradhatott Győr polgármestere 2010-ben. Akkor született egy törvényjavaslat, ami szerint a volt katonák, rendőrök leszerelésük után öt évig nem lehetnek jelöltek. Mivel Borkai 2006-ig egy katonai iskolát vezetett, végül miatta szűkítették ötről három évre az időkorlátot.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke esetében a nagyköveti kinevezés korhatárát emelték fel, hogy 70 évesen is kiküldhessék Washingtonba. Polt Péternek több módon is kedveztek: egyrészt eltörölték a nyugdíjkorhatárt a legfőbb ügyészi poszt betöltésénél, és a megbízást is kilenc évre emelték 2010-ben. A Fidesz később is skrupulus nélkül élt hasonló eszközökkel, L. Simon László esete viszont még ebben a sorban is extrémnek tekinthető. A Fejér-megyei képviselő adta be ugyanis a saját magát érintő törvénymódosítást. Ennek az volt a lényege: azután is maradhatott a kultúrában jelentős állami források fölött diszponáló Nemzeti Kulturális Alap elnöke, hogy 2012-ben kinevezték kulturális államtitkárrá. Máskor a „senkit nem hagyunk az út szélén” elv jegyében alkalmazták a személyre szabott törvénykezést. Schmitt Pál esetében az alaptörvény módosításáig ment a Fidesz 2012-ben, úgy döntöttek, hogy a volt államfő fizetését csak kétharmados többséggel lehet elvenni.
A Fidesz később már nem csak valakiért, hanem valaki ellen is nagy kedvvel és rutinnal használta a személyre szabott törvénykezést. Fellegi Tamás miniszterként 2010 novemberében nyújtotta be a villanyoszlopokra szerelhető plakátok betiltásáról szóló törvénymódosítást – közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva. A jogszabály rövid úton ellehetetlenítette az Esma hirdető céget, amely az akkor még kormányhű Simicska Lajos érdekeltségének konkurense volt. Öt évvel később már nem számított a közlekedők biztonsága: 2015-ben ugyanis ismét engedélyezték az oszlopplakátok kihelyezését, ekkorra azonban már beszállt az Esmába a kormányfő barátja, Garancsi István.
Mindezek ismeretében lényegében ujjgyakorlatnak számított a Fidesz törvényírói számára 2017 tavaszán a felsőoktatási törvény külföldi egyetemekről szóló módosítása. Noha hangsúlyozták, hogy az semmiképp sem a CEU ellen irányul, és „senkit nem akarnak ellehetetleníteni”, végül mégis e törvénymódosítás írta elő azt a szerződést, amelyet a kormány végül nem hagyott jóvá.
