Rolleresekkel pöröl a belügy

A szaktárca szerint az elektromos kétkerekűnek az autók között a helye, erről azonban nincs szó a KRESZ-ben, és nem is feltétlenül biztonságos.

Jogviták, kártérítési perek özönébe lavírozhatja magát a Belügyminisztérium egy furára sikerült államtitkári nyilatkozat nyomán: a napokban Vadai Ágnes (DK) írásbeli kérdésére Kontrát Károly államtitkár leszögezte, hogy szerintük az a „hatályos szabályozás alapján” az elektromos roller segédmotoros kerékpárnak minősül. Ennek alapján arra kellene készülnie a több száz naponta rollert kölcsönzőnek, illetve több ezer rollertulajdonosnak, hogy vagy kihajt a közutakra, ahol az életét kockáztatja az autók között vagy felhajt a biztonságos kerékpárútra, ám ott megbírságolja a rendőr. Ráadásul úgy, hogy amíg a helyszínen eljáró rendőrök kiállítják a vaskos bírságról szóló csekket, elhaladhat mellettük néhány elektromos kerékpár, ám bürokratikus okokból mégis csak az e-rolleres kapja a büntetést.

A sajátos jogszabály-értelmezéssel a tárca írásba adta, hogy nem nézett utána, hogy pontosan milyen e-rollerek léteznek. A jelenleg hatályos KRESZ 1975-ös, amikor nem léteztek e-rollerek, így ez a jármű-kategória nincs benne nevesítve. A fővárosba a Lime rollermegosztóval berobbant szolgáltatás, illetve maga a jármű is hamar népszerűvé vált. Az e-roller-kínálat 250 wattos motorral szerelt e-rollertől indul, de találunk 1000 wattos járgányt is. A KRESZ teljesítmény-alapon tesz különbséget a járművek között. Így legfeljebb 300 wattos motorral hajtott kétkerekű járműig még kerékpárról beszélhetünk, míg efölött a legfeljebb 4 kilowattos teljesítményű motorral hajtott kétkerekű már segédmotoros kerékpárnak minősül.

A minisztériumi állásfoglalás alapján azonban a 250 wattos motorú e-rollert is beszuszakolnák a segédmotoros járgányok közé, amelyet így csak közúton, sisak használata mellett lehetne használni. A rendőrök nyilvánvalóan nem rendelkeznek röntgenszemmel, hogy minden esetben, az utcán megállapítsák, hogy mekkora motorral van szerelve egy-egy járgány. A közelmúltban eljárás indult az Index újságíróival szemben mivel azok egy videofelvételen Lime rollerrel közlekedtek a kerékpárúton, és egy olvasójuk feljelentette őket. A rendőrök szerint a Lime Skymaster Moonster Lime Green típusú rollerek 350 W teljesítményűek voltak, ezzel szemben a cég azt állította, hogy a típus 250 wattos motorral üzemel. Jogászi forrásaink szerint a hatályos KRESZ alapján simán megnyerhetőek azok a perek, amelyeket az alacsonyabb teljesítményű rollereik ellenére megbírságolt használók indítanának.

Komolyabb probléma, hogy a nem ritkán kátyús fővárosi utakon borítékolhatóak a súlyos balesetek. A leggyakrabban akkor történik a baj, ha a nagyobb, 20-30 kilométeres sebességgel közlekedő roller valamilyen bukkanóra vagy úthibába hajt. Míg a kerékpár nagyobb átmérőjű kereke könnyedén átgördül az akadályon, a roller megakadhat, és ledobja magáról az utasát. Az USA-ban tavaly már 1500 baleset történt, közöttük több haláleset is előfordult. (Ugyanakkor az e-rollerek használói között jóval kevesebb a súlyos baleset, mint az autósoknál, összességében az e-rollerezés csökkentette a tragikus balesetek előfordulását).

Az elektromos rollerekkel szemben a leggyakoribb kritika, hogy a használók gyakran a járdát is igénybe veszik, és a nagyobb teljesítményű járgányok 30-40 kilométeres sebességgel is képesek hasítani. A kölcsönzős járműveknél jobbára 25 km/h a csúcssebesség, és a Lime korábbi nyilatkozatai szerint hajlandóak lennének ehhez képest is korlátozni a járgányok sebességét. Erről a cég lapunknak most csak annyit mondott, hogy a felhasználóik minden rollerezés megkezdése előtt útmutatót kapnak az applikáción belül a helyes rollerhasználatról, illetve felhívják figyelmüket a bukósisak viselésének fontosságára, a tiltott zónákat pedig piros színnel tüntetik fel az applikáción belül. A megoldást a KRESZ egyértelmű szabályozása, illetve valamiféle típusbesorolás hozhatna, ahol egyértelműen körbeírnák, hogy az e-rollereken belül mely járművek használhatják a kerékpárutat és milyen feltételekkel. Ezzel kapcsolatban lapunk korábban már jelezte, hogy a kormányzat dolgozik a KRESZ átírásán, ám azóta sem tudni, hogy az eredmény mikorra születhet meg.