Előfizetés

Hallgatnak a rikkancsok, nem jelent meg a Pesti Hírlap

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.06. 07:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Péntek reggel került volna az utcákra az új napilap első száma, a bürokrácia azonban közbeszólt.
December 6-án, azaz most pénteken jelent volna meg a Pesti Hírlap című új ingyenes, fővárosi terjesztésű napilap első száma. Az új napilap tervezett megjelenési időpontjáról a főszerkesztő, Kerényi György nyilatkozott pár hete a Media1-nek, hozzátéve, hogy az említett időpontra megkaphatják az engedélyeiket a Fővárosi Önkormányzattól a rikkancsos, közterületi terjesztéshez, azt ugyanis még az október 13-i főpolgármester-csere előtt, Tarlós István főpolgármestersége idején nyújtották be így az önkormányzat számára biztosított 60 napos válaszadási idő addigra biztosan lejár. Kerényi György akkor azt is elmondta: a Pesti Hírlap Mikuláskor megjelenő első száma 24 oldalas lesz, a későbbiekre, azaz január 13-tól, amikortól már rendszeres lenne a megjelenés, 16 oldalas terjedelmet említett a főszerkesztő.
Csakhogy mint a Media1 megtudta, végül nem születtek meg a terjesztési engedélyek.

A hírportál csütörtökön este utolérte Kerényi György főszerkesztőt, aki arra, hogy végül meg tud-e jelenni a lap reggel: azt írta, nem reggeli, hanem délutáni lap lesz a Pesti Hírlap, de mivel csütörtökön este 20 óráig sem kaptak választ a Fővárosi Önkormányzat illetékeseitől a kérelmeikre, ezért a szerkesztőség kénytelen volt lemondani a nyomdai és a terjesztői megrendelést egyelőre. A kérdésre, hogy akkor most hogyan tovább, Kerényi azt írta: beadnak egy újabb, immáron negyedik kérelmet is, és reméli, hogy pár napon belül tényleg megjelenhet az első szám. Persze ez még attól függ, hogy a városházáról kapnak-e választ.
A Pesti Hírlap stábjának tagjai közé olyan helyekről vettek, illetve vesznek fel munkatársakat mint például a hvg.hu, az Átlátszó, a 168 Óra. A főszerkesztő-helyettesi posztot arra a Makai Józsefre bízták, aki korábban az Origónál és a vs.hu-nál is megfordult. Makai a közélet rovatot felügyeli majd. A Pesti Hírlapban egyébként a közélet mellett lesz  például kultúra, tudomány és technológia rovat is, illetve még közlekedési szakújságírót is felvettek, ami persze logikus, hiszen a fővárosban a közlekedés állandó téma.

A kiadó megvette volna a Magyar Nemzetet is

A lap kiadója, a Milkovics Pál üzletember tulajdonolta Schwartz Capital Group által újonnan létrehozott vállalkozás, a Global Post Hun Kft. (Milkovics az a médiavállalkozó, aki még 2018 tavaszán átvette volna Simicska Lajostól a végül bezárt kormánykritikus Magyar Nemzetet, de a miniszterelnök egykori barátja nem reagált a megkeresésre érdemben, a Nemzetet pedig Simicska bezárta, később pedig átadta a NER-nek.)  

Tusk februárban terjesztené elő javaslatát a Fidesz tagsága ügyében

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.06. 07:06

Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP / dpa Picture-Alliance
A döntés nem várhat még további két évet – mondta az EPP új elnöke.
Az Európai Néppárt új elnöke februárban akarja előterjeszteni javaslatát a Fidesz tagsága ügyében, de szerinte minden azon múlik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak tartja-e a pártcsalád értékeit. A döntés azonban nem várhat még további két évet – írja a Guardian. Donald Tusk szerint az EU számára az olyan kormányok jelentik a legnagyobb veszedelmet, mint a magyar és a lengyel, amelyek nem kívánják komolyan venni a közös normákat, miközben élnek az unió minden előnyével. Nem gondolja azonban, hogy a mostaninál nagyobb felhatalmazást kellene adni Brüsszelnek a probléma megoldására. Ám jóindulat nélkül nincs esély a túlélésre, de épp ez a szép a szervezetben, jegyezte meg. A lap hozzáteszi, hogy az EPP éveken át nem volt hajlandó szembenézni a magyar kérdéssel, viszont a háromtagú vizsgáló bizottság ebben a hónapban, még karácsony előtt előterjeszti jelentését a magyar jogállam helyzetéről. Egyre nagyobb ugyanis az aggodalom a független sajtóra nehezedő nyomás, a civil szervezetek korlátozása, valamint amiatt, hogy Orbán szabad kasszának nézi az uniót, és a jól tejelő szerződéseket a haveroknak és a családjának passzolja át. Ugyanakkor a lengyel politikus, aki hat jelentős európai lapnak adott interjút, amerikai és brit tapasztalatok alapján nagy fenyegetésnek tartja a liberális demokrácia számára, hogy egyes politikusok példátlan módon készek hazudni, szinte bármi kapcsán. Ráadásul úgy kezelik a valótlan állításokat, hogy azokat szentesíti a győzelem vágya. Ám senkit sem akart név szerint megnevezni ez ügyben, merthogy éppen elég baja van neki saját országa profi és patologikus (kóros) hazudozóival. Bírálta Emmanuel Macront, amiért az agyhalottnak nevezte a NATO-t és megakadályozta a felvételi tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, illetve Albániával. Úgy fogalmazott, hogy a francia elnöknek nagyobb felelősséget kell tanúsítania az EU, és nem csupán saját hazája iránt, ha azt akarja, hogy egész Európa jövőbeli vezetőjének tekintsék. Úgy véli, hogy a kettős elutasítás ront a földrész biztonságán. Tusk súlyos gondnak nevezte a migrációt, mert annyian akarnak menedéket kapni, illetve dolgozni a kontinensen. Úgy hogy a helyzet e pillanatban megoldhatatlan, amit csak tetéz, hogy ezek az emberek igen elszántak, így a probléma még jó ideig fennmarad Ugyanakkor a Brexitet az egyik leglátványosabb kudarcnak minősítette az unió egész történetében.
A Süddeutsche Zeitung azt idézi Tusktól, hogy nagyon is határozott véleménye van a magyar helyzetről, ennélfogva Orbánnak, illetve a Fidesznek egyértelmű jelzést kellene küldenie, vagyis hogy kész pozitív változásokat végrehajtani. Ám a kormányfő értésre adta, hogy legfőbb célja a liberális demokrácia leváltása és egy új demokráciamodell felépítése. Márpedig a Néppárt vezetője számára ez vörös vonalat jelent, mivel a liberális demokrácia az európai kereszténydemokraták számára is alapérték. Azaz a magyar politikusnak színt kell vallania, hogy melyik oldalra kíván állni. Tusk megkönnyebbülve beszélt arról, hogy a Brexit kijózanította a tagállamokat, így már senki sem akar kilépni. Sokkal veszélyesebb ugyanakkor, hogy miként viszonyulnak egyes tagok az EU-hoz, mert például a magyar és a lengyel vezetés maradni akar az unióban, mivel a közvélemény erre szorítja, ezen túlmenően a tagság jelentős előnyökkel jár, csak éppen Budapest és Varsó nem kívánja komolyan venni az értékeket.

Finomhangolják a diplomatákat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.12.06. 06:30

Fotó: Népszava
Egy évig tart, és nem kiváltja, hanem csak kiegészíti az egyetemi diplomát a külügyminiszter által bejelentett akadémiai képzés – tudta meg lapunk.
Egy éves lesz az a diplomata továbbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), amelyen mindenkinek részt kell vennie, aki a Külügyminisztériumban szeretne dolgozni. A kurzuson – úgy tudjuk –, az NKE oktatói és külföldi szakértők mellett a külügyminisztérium tisztviselői is tanítanak majd. Az akadémia megszervezésére egyébként külön államtitkárt is kineveztek: Pacsay-Tommasich Orsolya kapta ezt feladatául. Ő nemrég került a külügyhöz, korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkára és a Századvég külpolitikai igazgatója volt. Szijjártó Péter külügyminiszter a Fidelitas hétvégi kongresszusán jelentette be, hogy jövő szeptembertől diplomáciai akadémiát indítanak a közszolgálati egyetemen. Ennek elvégzése pedig feltétele lesz annak, hogy bárki is külügyi állományba kerüljön. Részleteket azonban nem közölt. Megkerestük a külügyi tárcát, amely még hétfőn válaszokat ígért, ám végül négy nap sem volt elég arra, hogy feleljenek a tervezett akadémiával kapcsolatos kérdésekre. A közszolgálati egyetemen már működik Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK), de az intézmény több oktatója is arról beszélt lapunknak, hogy velük egyelőre senki, semmilyen információt nem közölt arról, mennyiben változik majd oktatási tevékenységük az akadémia indulásával. Egyelőre az sem világos, hogy az ÁNTK-n belül, vagy önállóan működik majd az akadémia. Az viszont biztos, hogy az akadémiára jelentkezőknek rendelkezniük kell egy már egy mesterszakos diplomával, vagyis a képzés nem kiváltja, hanem csak kiegészíti az diplomaták oktatását. Az NKE-n kívül több más felsőoktatási intézményben is van nemzetközi tanulmányok képzés, például a Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen vagy éppen a CEU-n. Ez ugyanakkor nem feltétele annak, hogy valaki a Külügyminisztériumba, külszolgálatba kerüljön. Egy jelenleg is aktív vezető diplomata azt mondta lapunknak: a diplomáciai állomány nagyjából fele szerezhetett ilyen oklevelet, a többiek a legváltozatosabb képesítéssel rendelkeznek, például bölcsészek, jogászok, közgazdászok, mérnökök. – Bár jelenleg a Corvinus diplomájának van a szakmán belül a legnagyobb presztízse, számos példát mondhatnék arra is, hogy valaki egy bölcsész oklevéllel a zsebében vagy a BGE-n végezve sokkal rátermettebb módon vezet egy követséget, képviseli az országot – jelezte forrásunk, hogy a szakmában eddig nem az volt a legfontosabb, hogy ki, milyen végzettséggel rendelkezik. Szerinte egyébként az új magyar rendszer hasonlítani fog a Nyugat-Európában általánosnak számító gyakorlathoz. Ennek is szerepe lehet abban, hogy információink szerint a szakmán belül egyelőre pozitív a megítélése az akadémia ötletének – még úgy is, hogy oda valószínűleg a már aktív diplomatáknak is be kell majd iratkozniuk. A Külügyminisztériumban egyébként ma is létezik külügyi szakvizsga: ezt fél éven belül mindenkinek abszolválnia kell, aki itt vállal munkát. Forrásunk szerint ez „nem rémesen nehéz”, ellenben a szintén kötelező közigazgatási szakvizsgától többen tartanak. Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa, a Bajnai-kormány külügyminisztere lapunk érdeklődésére az mondta: – Ha valóban már egyetemet végzettek kerülnek az akadémiára, akkor elfogadható, hogy ilyen képzés indul. Bár az nyilvánvaló, hogy a külügy a saját szája íze szerint képzi majd az embereket. A szakember megemlítette, Franciaországban is egyetemi diploma kell ahhoz, hogy valaki az Ecole Nationale d«Administration, az ottani közigazgatási és közszolgálati egyetem hallgatója legyen – ez pedig azoknak szükséges, akik vezető kormányzati pozíciókat szeretnének betölteni. Az Egyesült Államokban szintén létezik vizsga a már karrierjük közepén járó külügyi alkalmazottak számára.

Leépítéstől tartanak a minisztériumban

Elképzelhető, hogy leépítésre készülnek a Külügyminisztériumban. A Népszava diplomáciai forrásból úgy értesült, novemberben minden dolgozótól bekérték életrajzát, ez pedig többek szerint a létszámcsökkentés első lépése lehet. Megkerestük a minisztérium sajtóosztályát, de az esetleges leépítésre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszoltak.