Tusk februárban terjesztené elő javaslatát a Fidesz tagsága ügyében

Publikálás dátuma
2019.12.06. 07:06

Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP / dpa Picture-Alliance
A döntés nem várhat még további két évet – mondta az EPP új elnöke.
Az Európai Néppárt új elnöke februárban akarja előterjeszteni javaslatát a Fidesz tagsága ügyében, de szerinte minden azon múlik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak tartja-e a pártcsalád értékeit. A döntés azonban nem várhat még további két évet – írja a Guardian. Donald Tusk szerint az EU számára az olyan kormányok jelentik a legnagyobb veszedelmet, mint a magyar és a lengyel, amelyek nem kívánják komolyan venni a közös normákat, miközben élnek az unió minden előnyével. Nem gondolja azonban, hogy a mostaninál nagyobb felhatalmazást kellene adni Brüsszelnek a probléma megoldására. Ám jóindulat nélkül nincs esély a túlélésre, de épp ez a szép a szervezetben, jegyezte meg. A lap hozzáteszi, hogy az EPP éveken át nem volt hajlandó szembenézni a magyar kérdéssel, viszont a háromtagú vizsgáló bizottság ebben a hónapban, még karácsony előtt előterjeszti jelentését a magyar jogállam helyzetéről. Egyre nagyobb ugyanis az aggodalom a független sajtóra nehezedő nyomás, a civil szervezetek korlátozása, valamint amiatt, hogy Orbán szabad kasszának nézi az uniót, és a jól tejelő szerződéseket a haveroknak és a családjának passzolja át. Ugyanakkor a lengyel politikus, aki hat jelentős európai lapnak adott interjút, amerikai és brit tapasztalatok alapján nagy fenyegetésnek tartja a liberális demokrácia számára, hogy egyes politikusok példátlan módon készek hazudni, szinte bármi kapcsán. Ráadásul úgy kezelik a valótlan állításokat, hogy azokat szentesíti a győzelem vágya. Ám senkit sem akart név szerint megnevezni ez ügyben, merthogy éppen elég baja van neki saját országa profi és patologikus (kóros) hazudozóival. Bírálta Emmanuel Macront, amiért az agyhalottnak nevezte a NATO-t és megakadályozta a felvételi tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, illetve Albániával. Úgy fogalmazott, hogy a francia elnöknek nagyobb felelősséget kell tanúsítania az EU, és nem csupán saját hazája iránt, ha azt akarja, hogy egész Európa jövőbeli vezetőjének tekintsék. Úgy véli, hogy a kettős elutasítás ront a földrész biztonságán. Tusk súlyos gondnak nevezte a migrációt, mert annyian akarnak menedéket kapni, illetve dolgozni a kontinensen. Úgy hogy a helyzet e pillanatban megoldhatatlan, amit csak tetéz, hogy ezek az emberek igen elszántak, így a probléma még jó ideig fennmarad Ugyanakkor a Brexitet az egyik leglátványosabb kudarcnak minősítette az unió egész történetében.
A Süddeutsche Zeitung azt idézi Tusktól, hogy nagyon is határozott véleménye van a magyar helyzetről, ennélfogva Orbánnak, illetve a Fidesznek egyértelmű jelzést kellene küldenie, vagyis hogy kész pozitív változásokat végrehajtani. Ám a kormányfő értésre adta, hogy legfőbb célja a liberális demokrácia leváltása és egy új demokráciamodell felépítése. Márpedig a Néppárt vezetője számára ez vörös vonalat jelent, mivel a liberális demokrácia az európai kereszténydemokraták számára is alapérték. Azaz a magyar politikusnak színt kell vallania, hogy melyik oldalra kíván állni. Tusk megkönnyebbülve beszélt arról, hogy a Brexit kijózanította a tagállamokat, így már senki sem akar kilépni. Sokkal veszélyesebb ugyanakkor, hogy miként viszonyulnak egyes tagok az EU-hoz, mert például a magyar és a lengyel vezetés maradni akar az unióban, mivel a közvélemény erre szorítja, ezen túlmenően a tagság jelentős előnyökkel jár, csak éppen Budapest és Varsó nem kívánja komolyan venni az értékeket.
Szerző

Finomhangolják a diplomatákat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.12.06. 06:30

Fotó: Népszava
Egy évig tart, és nem kiváltja, hanem csak kiegészíti az egyetemi diplomát a külügyminiszter által bejelentett akadémiai képzés – tudta meg lapunk.
Egy éves lesz az a diplomata továbbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), amelyen mindenkinek részt kell vennie, aki a Külügyminisztériumban szeretne dolgozni. A kurzuson – úgy tudjuk –, az NKE oktatói és külföldi szakértők mellett a külügyminisztérium tisztviselői is tanítanak majd. Az akadémia megszervezésére egyébként külön államtitkárt is kineveztek: Pacsay-Tommasich Orsolya kapta ezt feladatául. Ő nemrég került a külügyhöz, korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkára és a Századvég külpolitikai igazgatója volt. Szijjártó Péter külügyminiszter a Fidelitas hétvégi kongresszusán jelentette be, hogy jövő szeptembertől diplomáciai akadémiát indítanak a közszolgálati egyetemen. Ennek elvégzése pedig feltétele lesz annak, hogy bárki is külügyi állományba kerüljön. Részleteket azonban nem közölt. Megkerestük a külügyi tárcát, amely még hétfőn válaszokat ígért, ám végül négy nap sem volt elég arra, hogy feleljenek a tervezett akadémiával kapcsolatos kérdésekre. A közszolgálati egyetemen már működik Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK), de az intézmény több oktatója is arról beszélt lapunknak, hogy velük egyelőre senki, semmilyen információt nem közölt arról, mennyiben változik majd oktatási tevékenységük az akadémia indulásával. Egyelőre az sem világos, hogy az ÁNTK-n belül, vagy önállóan működik majd az akadémia. Az viszont biztos, hogy az akadémiára jelentkezőknek rendelkezniük kell egy már egy mesterszakos diplomával, vagyis a képzés nem kiváltja, hanem csak kiegészíti az diplomaták oktatását. Az NKE-n kívül több más felsőoktatási intézményben is van nemzetközi tanulmányok képzés, például a Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen vagy éppen a CEU-n. Ez ugyanakkor nem feltétele annak, hogy valaki a Külügyminisztériumba, külszolgálatba kerüljön. Egy jelenleg is aktív vezető diplomata azt mondta lapunknak: a diplomáciai állomány nagyjából fele szerezhetett ilyen oklevelet, a többiek a legváltozatosabb képesítéssel rendelkeznek, például bölcsészek, jogászok, közgazdászok, mérnökök. – Bár jelenleg a Corvinus diplomájának van a szakmán belül a legnagyobb presztízse, számos példát mondhatnék arra is, hogy valaki egy bölcsész oklevéllel a zsebében vagy a BGE-n végezve sokkal rátermettebb módon vezet egy követséget, képviseli az országot – jelezte forrásunk, hogy a szakmában eddig nem az volt a legfontosabb, hogy ki, milyen végzettséggel rendelkezik. Szerinte egyébként az új magyar rendszer hasonlítani fog a Nyugat-Európában általánosnak számító gyakorlathoz. Ennek is szerepe lehet abban, hogy információink szerint a szakmán belül egyelőre pozitív a megítélése az akadémia ötletének – még úgy is, hogy oda valószínűleg a már aktív diplomatáknak is be kell majd iratkozniuk. A Külügyminisztériumban egyébként ma is létezik külügyi szakvizsga: ezt fél éven belül mindenkinek abszolválnia kell, aki itt vállal munkát. Forrásunk szerint ez „nem rémesen nehéz”, ellenben a szintén kötelező közigazgatási szakvizsgától többen tartanak. Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa, a Bajnai-kormány külügyminisztere lapunk érdeklődésére az mondta: – Ha valóban már egyetemet végzettek kerülnek az akadémiára, akkor elfogadható, hogy ilyen képzés indul. Bár az nyilvánvaló, hogy a külügy a saját szája íze szerint képzi majd az embereket. A szakember megemlítette, Franciaországban is egyetemi diploma kell ahhoz, hogy valaki az Ecole Nationale d«Administration, az ottani közigazgatási és közszolgálati egyetem hallgatója legyen – ez pedig azoknak szükséges, akik vezető kormányzati pozíciókat szeretnének betölteni. Az Egyesült Államokban szintén létezik vizsga a már karrierjük közepén járó külügyi alkalmazottak számára.

Leépítéstől tartanak a minisztériumban

Elképzelhető, hogy leépítésre készülnek a Külügyminisztériumban. A Népszava diplomáciai forrásból úgy értesült, novemberben minden dolgozótól bekérték életrajzát, ez pedig többek szerint a létszámcsökkentés első lépése lehet. Megkerestük a minisztérium sajtóosztályát, de az esetleges leépítésre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszoltak.

Romatelepről zsákutcába: elakadt a szegregátumok felszámolása

Publikálás dátuma
2019.12.06. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A most futó programban 120 gettó felszámolását ígérték, de sok helyen még elindítani sem tudták a projekteket. Ez az építőiparban elszállt árak és a szakemberhiány miatt is akadozik.
– Nem tudom, mi lesz, nemhogy befejezni, elkezdeni sem tudjuk határidőre azoknak a házaknak az építését, amelyekbe a telepről költöznének át családok. Nincs ugyanis vállalkozó, aki ennyi pénzért nekiállna a munkának – panaszkodott egy dél-somogyi falu polgármestere, amikor megkérdeztük, hogy áll a romatelepük felszámolására két éve elnyert pályázatuk. A faluvezető – aki a pályázati pénzt féltve kérte, hogy se az ő, se a falu nevét ne írjuk le – azzal folytatta: – A három évvel ezelőtt meghatározott költségvetéssel kellene felépíteni, felújítani házakat, csakhogy közben elszálltak az árak, 30-50 százalékkal emelkedtek. Egyszer már kértük, hadd módosítsuk a határidőt, bele is mentek, de jövő nyárra sem fogunk elkészülni. – Összesen nyolc épületet érint a program, 94,8 millió forintot kaptunk rá – mondta Orsós Imre, a somogyi Rinyabesenyő polgármestere. – Elvileg az idén augusztusban kellett volna átadni azokat, de jövő nyárig haladékot kaptunk. Borzalmasan nehéz volt kivitelezőt találni, és a vállalkozó, aki végül elvállalta, csak úgy bólintott rá, ha olcsóbb anyagokat használhat. A szintén somogyi Kőkúton nem voltak ilyen szerencsések, a faluban a módosított határidőre sem épülnek meg az új házak, és Ötvöskónyiban is egyre kevésbé bíznak már a pontos befejezésben. A Nagyatád melletti – 180 millió forintot elnyert – faluban egy vállalakozó elkezdett három házat építeni és hármat felújítani, ám időközben felszámolási eljárás indult ellen, így levonult, torzókat hagyva maga után.
 – Nem tudjuk, mi lesz az előleggel, amit felvett – mondta Kátai Attila, az ötvöskónyi projektet mentorként segítő Roma-Kert Egyesület vezetője. – Új közbeszerzést kell kiírni a folytatásra. Ez viszont bizonytalan időre megakasztja a projektet, amelynek elvileg április közepére be kellene fejeződnie. És nemcsak az építkezéseket, de az integrációs és fejlesztő programokat is, hiszen hiába érkeznek mentorok a településekre, s indítanának képzéseket, felzárkoztató programokat, megfelelő lakások nélkül ugyanolyan értelmetlen a próbálkozás, mint a korábbi, csak a régi pérót ledózeroló, s új nyomornegyedeket építő projektek.
A kormány három éve hirdette meg a romatelep-rehabilitációs programot: eredendően 90 milliárd forintos uniós forrásból a nagyjából 1600 szegregátum hetedét tervezték megszüntetni. A cigánytelepek felszámolásának terve másfél évtizedes idea: 2004-ben a szocialista-szabad demokrata kormányzat határozott először a rehabilitációról, 2006 végére a telepek 45 százalékát kellett volna megszüntetni, ám hárommilliárd forintból talán tucatnyit sikerült felszámolni. A projekt aztán a gazdasági válság miatt kifulladt, ráadásul szakemberek rávilágítottak: azzal, hogy valakinek új házat építenek, még nem oldódnak meg az egyéb gondjai, nem lesz munkája, nem sikerül integrálódnia a többségi társadalomba, nem változik meg a szociális helyzete. A második Orbán-kormány megalakulása után így már a romatelepek komplex felszámolása lett a cél. Kísérletképpen nyolc településen indult el a program, az egyes helyeken házakat vásároltak és újítottak fel, amelyekbe roma családokat költöztettek, tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak számukra, emellett mentor segítette beilleszkedésüket. Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva országosan ötvenöt helyen lett folytatása, majd 2016-tól meghirdették a jelenleg is futó programot: 45 milliárd forintból 120 gettó felszámolásának támogatását tervezték.
Két borsodi település öt-öt ház építésére nyert támogatást, az ingatlanokat az idén december végéig át kellene adni, de egyelőre csak annyi történt, hogy a kiválasztott területen lévő régi házakat eldózerolták, s a placcot elsimították.
- Ebből biztosan nem lesz semmi még jövő júliusig sem – panaszolta az egyik érintett polgármester. Mindkét faluban ugyanaz a vállalkozó nyerte el a munkát, akiről azt mondják a térségben, hogy az országgyűlési képviselő strómanja, a megbízások zömét bezsebeli, de nincs elég embere és gépe arra, hogy határidőre teljesítse is a feladatot. - Nincs mit tenni, várakozunk, és abban bízunk, hogy egyszer majdcsak nekilátnak a kivitelezésnek, az önkormányzatot pedig nem büntetik meg a határidő-csúszások miatt – fogalmazott a polgármester. Volt, ahol még eddig sem jutottak el. A Heves megyei Kerecsenden négyszázmillió forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására és támogatására, s benne a szegregátumból kiköltözőknek szánt szociális bérlakások kialakítására, ám a falu önkormányzata – miként azt megírtuk - tavaly tavasszal leszavazta a már megnyert pályázat elindítását. Volt, aki arra hivatkozott, hogy az Egerhez közeli falu a turizmusból szeretne fejlődni, és a központban lakó cigányok „nem illenek bele a faluképbe”. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshidán kilenc lakás épülhet. Eszes Béla polgármester bizakodó: a közbeszerzési pályázatot nemrégiben írták ki, és nagyon remélik, hogy olyan kivitelezőt sikerül majd találniuk, aki határidőre elvégzi a munkát.
A telepfelszámolással kapcsolatban megkérdeztük a humántárcát és Belügyminisztériumot is, kíváncsiak voltunk egyebek mellett arra, hogy hány településen indult el a program, s ezek közül mennyinél fejeződött be, hány embernek javultak a lakhatási körülményei. A hétfőn feltett kérdéseinkre csütörtök estig sem kaptunk választ.

Kétséges program

Nem lehet általánosságban beszélni a telepek megszüntetéséről – jelentette ki lapunk érdeklődésére Farkas Zsombor szociológus. – A kisebb létszámúak esetében működhet a teljes felszámolás, a nagyobbaknál viszont a helyi lehetőségeken, például az infrastruktúrán kell javítani. Attól is függ egy helyi program sikeressége, milyen a kapcsolat a település és a szegregátum között, mennyire lehet ezt a kapcsolatot erősíteni. Farkas Zsombor megjegyezte azt is: bizonyos, hogy helyi kezdeményezésekkel nem lehet megoldani a nagy rendszerek, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a segélyezés problémáit. Ám ezek a mozaikszerű helyi próbálkozások komoly eredményeket értek el az elmúlt években, pedig a lakhatási problémákhoz, lehetőségek híján, nem tudtak hozzányúlni. V. A.