„Átalakíthatja” az agyat a fogamzásgátló

Publikálás dátuma
2019.12.06. 09:51

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A tabletta jelentősen csökkentheti a hipotalamusz méretét, ami a hangulatot, az étvágyat, a szexualitást, az alvási ciklust és a szívverést is befolyásolja – állapították meg agykutatók.
Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be szerdán. 
A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal még nem állt rendelkezésre – ismertette a kutatást az eurekalert.org tudományos portál.
„Nincsenek megfelelő kutatások a szájon át bevett fogamzásgátlók hatásáról az élő emberi agynak ebben a kicsi, de nagyon fontos részében. Először dolgoztunk ki egy eljárást a hipotalamusz méretének megállapítására, és arra az eredményre jutottunk, hogy a jelenleg használatos fogamzásgátló tabletták kapcsolatba hozhatók a kisebb hipotalamusszal” – mondta el a kutatásban részt vevő Michael L. Lipton professzor, a New York-i Montefiore Kórház MRI-szolgálatának orvosigazgatója.
A tablettában szedhető fogamzásgátlók a leggyakoribb születésszabályozó eszközök. Egy sor egészségi állapot kezelésére is használják őket, egyebek mellett szabálytalan menstruáció, akne, endometrózis és policisztás petefészek szindróma esetén. Az amerikai járványügyi hivatal adatai szerint 2015 és 2017 között 47 millió 15 és 49 év közötti amerikai nő használt fogamzásgátlást, 12,6 százalékuk fogamzásgátló tablettát szedett.
A most közzétett kutatáshoz Lipton és kollégái 50 egészséges nőt toboroztak, akik közül 21 fogamzásgátló tablettát szedett. Mind az 50 nő agyát MRI-vel vizsgálták, és megállapították hipotalamuszuk méretét. „Drámai különbséget találtunk az agyi struktúra méretében azoknál a nőknél, akik fogamzásgátló tablettát szedtek, azokhoz képest, akik nem. Ez a bevezető kutatás erős kapcsolatot mutat a fogamzásgátló tabletta hatása és annak az agyra gyakorolt potenciális strukturális hatása között, ezért további kutatásokra van szükség ebben a kérdésben” – mondta Lipton.
A kutatók azt is megállapították, hogy a kisebb hipotalamusz kapcsolatba hozható a nagyobb ingerültséggel és a depressziós tünetekkel. Ezek azonban, mint hangsúlyozták, még előzetes, nem kellőképpen igazolt eredmények. A tanulmány szerzői azt is közölték, hogy a kutatás során nem találtak érdemleges kapcsolatot a hipotalamusz nagysága és a kognitív teljesítmény között.
Szerző

Megfejtették, miért volt olyan "érdekes" arca a Habsburgoknak

Publikálás dátuma
2019.12.05. 12:06
II. Károly spanyol király arcának jellegzetes Habsburg vonásai
Fotó: AFP/Leemage
Belterjesség okozta a Habsburgok jellegzetes arcberendezkedését, különösen az előreálló alsó ajkaikat spanyol kutatók szerint.
A befolyásos uralkodócsalád képviselői körében különösen feltűnőek voltak az előreálló alsó ajkak és a kiálló alsó állkapocs. A felső állkapocs viszont általában különösen gyenge volt. Szintén kiemelkedő jellegzetesség volt a horgas, hegyes orr. Azt korábban is feltételezték, hogy az ilyen jellegzetes arcdeformációk összefüggésben lehetnek a belterjességgel, eddig azonban hiányzott a tudományos bizonyíték - írták a Roman Vilas, a Santiago de Compostela-i Egyetem kutatója vezette szakemberek. A kutatók a család 15-17. században élt tagjait vizsgálták és eredményeikről az Annals of Human Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.
Az ilyen ismertetőjegyek öröklődése különböző formában valósulhat meg. Ha egy domináns gén felelős értük, akkor elegendő, ha az egyik szülőtől érkezik az ezért felelős DNS-rész. Ha recesszív öröklődésről van szó, akkor egy jellegzetesség csak akkor jelenik meg, ha mindkét szülő rendelkezik a génnel. Ha egy ilyen gén elterjedt egy családban és sok házasság történik a rokonok között, a belterjesség támogatja az ilyen jellegzetességek elterjedését.
A kutatók felkértek tíz arcplasztika-szakértőt, hogy becsüljék fel a Habsburg-család 15. és 17. század között élt 15 tagjának 66 kortárs portréján a jellegzetességek előfordulásának gyakoriságát. A festmények nagyrészt a madridi Prado és a bécsi Művészettörténeti Múzeum gyűjteményéből származnak és viszonylag autentikusnak tekinthetők. 
II. Ferdinánd magyar király
Fotó: AFP/Leemage
A szakemberek szerint különösen erőteljesen jelent meg az előreugró áll a szakértők szerint Habsburg Margit savoyai hercegnénél (1584-1611), valamint IV. Fülöp spanyol király (1605-1665) és I. Miksa német-római császár (1459-1519) esetében. A felső állkapocscsont gyengesége leginkább IV. Fülöp spanyol királyt, V. Károly német-római császárt (1500-1558) és II. Károly spanyol királyt (1661-1700) jellemezte. Ebből megállapították, milyen mértékű lehetett a belterjesség a 15 vizsgált Habsburg esetében egy olyan családfa alapján, amely több mint 20 generációt, 6000 Habsburg-családtagot foglalt magába.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a Habsburg-alsóajaknak vagy a Habsburg-állnak közös genetikai oka van. A belterjesség és az alsó állkapocs deformitásának mértéke között statisztikailag jelentős összefüggést állapítottak meg. A felső állkapocs gyengesége és a vérfertőzés mértéke között is erős volt a kapcsolat, de nem szignifikáns. "Először mutatjuk ki az egyértelmű összefüggést a belterjesség és a Habsburg-ajak között" - mondta Vilas. Hozzátette: mivel a világ egyes részein vallási és etnikai csoportokban a mai napig viszonylag sok esetben fordul elő belterjesség, ezek a történelmi elemzések aktuális fontosságúak.
Szerző
Témák
Habsburgok

Áttörést érhettek el az agresszív rákfajták gyógyításában

Publikálás dátuma
2019.12.04. 12:12

Fotó: Stringer/Imaginechina / AFP
Egy, eddig a stroke gyógyításában alkalmazott molekula egerekbe fecskendezve jelentősen csökkentette a rákos sejteket. A kutatók remélik, hamarosan tesztelhetik nagyobb testű állatokon, majd embereknél is.
Állatkísérletek során áttörést érhettek el a hasnyálmirigyrák gyógyításában izraeli kutatók - írta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli portál. A PJ34 jelű molekulát eddig a stroke gyógyításában alkalmazták. A Tel-avivi Egyetem kutatói szerint használata áttörést jelenthet a rák különösen agresszív fajtái, köztük a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben.
A tudósok hasnyálmirigyrákos emberi sejteket ültettek olyan egerek bőre alá, amelyeknek legyengítették az immunrendszerét. A sejtek szaporodni kezdtek. Ezután a PJ34 nevű, eredetileg a stroke kezelésére kifejlesztett molekulát fecskendezték az állatok véráramába, hogy megállapítsák, vajon a molekula befolyásolja-e a daganatot. Kéthetes PJ34-kezelés után a rákos sejtek számának "jelentős, nyolcvan-kilencven százalékos csökkenését" észlelték a kezelés befejezésétől számított harmincadik nap után.
A kísérleteket a Tel-avivi Egyetem Sackler Orvostudományi Karán Malka Cohen-Armon és csapata végezte, közösen a Sheba Egyészségügyi Központban dolgozó Talia Golannal és munkatársaival, az eredményeket bemutató tanulmány az Oncotarget című orvosi folyóiratban jelent meg. A PJ34 molekula a rákos sejtek osztódásában rendellenességet okoz, ami gyors sejthalált idéz elő, ezért a kezelt rákos sejtek osztódása önmagában sejthalálhoz vezet - magyarázta a szer hatását Cohen-Armon.
A PJ34 kizárólag az emberi rákos sejtekre hatott, a többi sejtet nem befolyásolta. "Nem figyeltünk meg káros hatásokat az egerek súlygyarapodásában, és viselkedésük sem változott" - mondta a kutatást vezető Cohen-Armon a lapnak. Párhuzamos vizsgálatok során azt is megállapították, hogy a molekula hatékony más típusú rákos sejtek esetében is, beleértve a mell-, tüdő- és petefészekrák, valamint az agydaganat agresszív formáit.
A kutatás az egyetem közleménye szerint nagy potenciállal rendelkezik 
a rák agresszív fajtái elleni új terápiák kifejlesztéséhez.

A kutatócsoport reméli, hogy hamarosan megkezdhetik a molekula tesztelését nagyobb testű állatokon, végül pedig embereknél is. Ez a folyamat a finanszírozástól függően körülbelül két évig tarthat.
Szerző