Volt idő, amikor a Fidesznek fontosak voltak a jogvédők

Publikálás dátuma
2019.12.07. 08:15
2006-ban külön jelentést szentelt a TASZ a törvénysértő rendőri fellépéseknek.
Fotó: Szalmás Péter
A kormánypárt részéről csak és kizárólag elutasítás, megbélyegzés jut az emberi jogi szervezeteknek – állapította meg Kapronczay Stefánia, a fennállásának 25. születésnapját ünneplő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója.
Kapronczay 2005-ben került a TASZ-hoz, amikor még javában szocialista-liberális kormánya volt Magyarországnak. Elmondása szerint azokban az időkben a jogvédők heti rendszerességgel találkoztak minisztériumok, parlamenti bizottságok képviselőivel, szakértői véleményeket és javaslatokat írtak a készülő törvényekről, amelyeket aztán politikusok is megtárgyaltak. Annak ellenére így volt ez, hogy a TASZ akkor is keményen bírálta a kormányt. 2006-ban például külön jelentést szentelt a törvénysértő rendőri fellépéseknek, jogi képviselet nyújtott az áldozatoknak. Az emberi jogi szervezeteknek ugyanis a mindenkori hatalommal szemben képviselniük kell az állampolgárokat – hangsúlyozta Kapronczay Stefánia. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz politikusainak egyáltalán nem volt ellenére a TASZ ténykedése. A szervezet állásfoglalásait fideszes politikusok olvasták fel az Országgyűlésben, miután pedig Orbán Viktort az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium beperelte „jóhírnév megsértése” miatt, az ellenzéki vezetőt a TASZ megbízásából Schiffer András képviselte a bíróságon. Neki köszönhető, hogy Orbán másodfokon megnyerte a pert. A Fidesz kétharmados győzelme, 2010 után minden megváltozott. A döntéshozók azóta nemhogy nem kíváncsiak a jogvédők véleményére, szóba sem állnak velük. Kapronczay Stefánia elmondása szerint a TASZ arról is kénytelen volt leszokni, hogy szakmai alapossággal véleményezze a törvényjavaslatokat: nincs értelme. A jogszabályokat futószalagon gyártják, a rendelkezésre álló két-három nap (vagy éppen az MTA esetében 54 perc) nem elegendő szakmailag megalapozott álláspont kialakításához. Annak idején az Orbán Viktor ügyében hozott ítélet fontos döntés volt a szólásszabadság szempontjából. Most azonban, hogy a Fidesz van kormányon, a szólásszabadság is veszélybe került – közölte az ügyvezető igazgató. A TASZ sokatmondónak tartja, hogy közintézmények (kórházak, iskolák) alkalmazottai csak azért jogi eljárásokat kapnak a nyakukba, mert beszélni merészelnek arról, milyen munkakörülmények között dolgoznak. A sajtószabadság is egyre súlyosabban sérül – folytatta Kapronczay Stefánia. A fideszes konglomerátumhoz tartozó médiatermékek százai a legkevésbé sem felelnek meg a független újságírással szemben támasztott követelményeknek. Közben a kormánytól független sajtó működését a hatalom igyekszik minél inkább ellehetetleníteni, és nem pusztán gazdasági értelemben: a Parlamentben ma már nincs olyan hely, ahol érdemben lehet kérdezni a képviselőket. A TASZ ebben az ügyben Strasbourghoz fordult, az eljárást még tart. A jogvédő szervezet költségvetésének nagy része nemzetközi alapítványoktól – közöttük a Nyílt Társadalom Alapítványtól – származik, mintegy negyedét magánadományok teszik ki. Kapronczay Stefánia elmondta: szeretnék elérni, hogy a magánadományok aránya elérje legalább az ötven százalékot. A TASZ ugyanis elvi okok miatt nem hajlandó támogatást elfogadni sem a magyar államtól, sem pártoktól.

Ünnepelnek és tüntetnek

A TASZ december 7-én, szombaton az Erzsébet téri Akvárium Klubban tartja 25 éves születésnapi buliját: délután Varró Danival és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket, este koncertekkel. Az ünneplést pár nap múlva tüntetés követi: az emberi jogok napján – december 10-én, hétfőn – a TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Utcajogász Egyesülettel a hajléktalanság büntetése ellen demonstrál este fél hattól a Széll Kálmán (Moszkva) téren. A hajléktalanok hatósági üldözése nemcsak értelmetlen, drága is. Ha felmentik a hajléktalan embert, akkor 46 ezer forintba a hajléktalanság miatt indított szabálysértési eljárás. Ha a maximumot, 60 napos elzárást szabnak ki rá, akkor az adófizetőknek 449 ezer forintba kerül az eljárás és a végrehajtás. Az előbbiből 36 éjjelre lehetne neki szállást biztosítani, az utóbbiból csaknem egy évig.

Szerző
Témák
TASZ civilek

Már telepíti az aknákat a Fidesz az ellenzéki összefogás elé

Publikálás dátuma
2019.12.07. 06:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ősszel győztes ellenzéki együttműködés miatt a Fidesz már most 2022-re készül, és a házszabály módosításával verne éket a pártok közé.
A házszabály tervezett módosítása kapcsán a közvélemény és az ellenzék főleg azokra a változásokra figyelt az elmúlt hetekben, amelyek a parlamenti képviselők durva szankcionálásának lehetőségéről, jogaik csorbításáról szóltak. Csakhogy – miként arra a 444 felhívta a figyelmet – több olyan „akna” is van a várható módosítások között, amely alapvetően befolyásolhatja az ellenzéki politika mozgásterét. Ilyen például az a terv, amely szerint a közös listán induló pártok ezután nem alakíthatnának külön frakciót. Egy másik: egy képviselő egy ciklusban csak egy parlamenti frakció tagja lehetne, ha ebből kilép, nem csatlakozhat másikhoz. Meghatároznák azt is, hogy független képviselők nem léphetnének be egy frakcióba sem. A frakciók nem egyesülhetnének és minden képviselőcsoportnak ugyanazt a nevet kellene viselnie a ciklusban. A parlamenti logikát és szabályokat ismerve a most tervezett változtatásokkal nem a mostani ciklusban van terve a Fidesznek. Ami például a frakcióegyesülések tiltását illeti: az ellenzéknek is az az érdeke – például a parlamenti szereplések és az igénybe vehető állami támogatás miatt –, hogy minél több frakciója legyen. Épp ezért sokkal valószínűbb, hogy a kormánypárt már előretekint és az októberben sikeresnek bizonyult ellenzéki összefogás miatt megpróbálja megnehezíteni a 2022-es választásra az együttműködést. Ennek pedig egyik kulcseleme az, hogy a közös listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciót. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint mindez elsőre még úgy tűnhet, mintha kedvező lenne az ellenzék számára. Az elmúlt kilenc évben ugyanis kiderült, több listával nem lehet legyőzni a Fideszt, vagy látszólag összefogásba tereli a pártokat ez a szabály. Csakhogy – mutatott rá a szakértő – valójában épp a fordítottjáról van szó. Egy példa erre: a törvényjavaslat szerint ha például a Momentum és a Jobbik közös listát állít 2022-ben, akkor kötelező közös frakcióban politizálnunk az egész ciklusban, amit vélhetően egyik fél sem tervez. Vagyis – az alkotmányjogász szerint – ezekkel a feltételekkel előfordulhat, hogy a vacilláló ellenzéki pártvezetők azt mondják: ne legyen közös lista, mert az közös frakcióval is jár. Így pedig végeredményben az történik, amit a Fidesz szeretne. A DK képviselője, Arató Gergely szerint kicsinyes dolog a Házszabály ilyen módosítása, és „az ellenzék így is meg fogja találni a megfelelő jogi formákat a hatékony együttműködésre”. A politikus úgy látja, a módosítással a Fidesz a kisebb szervezetek frakcióhoz jutását próbálhatja megakadályozni, ezzel pedig az esetlegesen megalakuló új politikai formációk dolgát megnehezíteni. A szocialista Mesterházy Attila szerint a cél nyilvánvalóan az, hogy a 2022-es választásokra megnehezítsék az ellenzéki összefogást. – Ennek ez a mostani változtatás csak az első része, a következő a választási törvény szabályainak újraírása lesz – mondta Mesterházy Attila. Úgy látja, a Fidesz az irreálisan magas büntetésekkel egyrészt megfélemlítené az ellenzéki képviselőket, másrészt megpróbálja megakadályozni a hatékony, akár szervezeti szintű ellenzéki együttműködést is a parlamentben.

Célkeresztben a Párbeszéd

A Fidesz kérdésünkre azzal indokolta a tervezett módosításokat: a függetlenként mandátumot szerzett képviselők függetlenként, a pártszínekben bejutók pedig a támogatójuk frakciójában végezzék munkájukat, mert „ez tükrözi a választói akaratot”. „Meg kell akadályozni, hogy a többletjogosultságok miatt olyan képviselők alkossanak frakciót, akikre nem szavaztak kellő számban a választók. Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt” – írták. K. A.

Frissítve: 2019.12.07. 07:54

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Publikálás dátuma
2019.12.06. 21:54
A magyar sport kategória kitüntetettje, Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző és Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton újságíró vette át a díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez. Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék. A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. "Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk" - fogalmazott. Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek. "Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt" - mondta Csányi Sándor. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.
Szerző
Frissítve: 2019.12.07. 10:32