Beindult az év végi költekezés: több száz milliárdot oszthat szét a kormány egyedi döntések alapján

Hiába szólítottak fel az uniós pénzügyminiszterek a költségvetési hiány csökkentésére.

Az elmúlt években rendre több száz milliárd forintot osztott szét a kormány december utolsó dekádjában. Ennek nagy része általában egyházi-, sport- és határon túli intézményeknél landolt, de volt, hogy az év végi pénzosztás keretében konszolidálták a kórházak adósságát. Látva az idei többletbevételeket, illetve a kiadási oldalon különböző okokból felhalmozódó, ám el nem költhető kiadási tételeket, joggal hihetjük, idén sem lesz másképp. A kabinet egyszerű kormányhatározattal módosítja majd a költségvetési törvényt, amit megtehet, de ez nem éppen jogállami megoldás. Az idei büdzsé kifejezetten jól áll, az első tíz hónapban 575 milliárd forintos hiány keletkezett, amely az egész évre tervezett 998 milliárd forint 58 százaléka. A novemberben még valamelyest nőhet a deficit, ám a december a legrosszabb esetben is nullszaldóval zárulhat.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa legutóbbi csütörtöki ülésén felszólította a magyar kormányt, hogy GDP 0,75 százalékára rúgó, valamivel több mint 410 milliárd forintos kiigazítást hajtson végre 2020-ban vagyis ennyivel mérsékelje a hiányt, annak érdekében, hogy tartósan fenntartható szintre csökkenjen a deficit. Mivel a kormány az idén a GDP 1,8 százalékára tervezi a deficitet, amit 2020-ban egy százalékra csökkentene, így az eljárás 2018-as megindulása óta a kormány először jövőre teljesítheti ezt a követelményt – állapítja meg az Ecofin határozata. A uniós pénzügyminiszterek arra is felszólították magyar kormányt, hogy a vártnál gyorsabb gazdasági növekedésből befolyó meglepetés százmilliárdokat ne költse el az év végén, hanem azt a hiány csökkentésre használja fel.

Még nem késő megfogadni az uniós intelmet, annak ellenére sem, hogy a kormány a fel nem használt pénzek elosztását már november végén megkezdte, amikor mintegy 53 milliárd forintot csoportosított át olyan célokra, amely eredetileg nem szerepelt a költségvetési törvényben. A pénzt részint a költségvetés tartalékából, az Országvédelmi Alapból vonták el, de 12,6 milliárdot vettek el a Paks 2 építésére tervezett 106 milliárd forintból, illetve 15,8 milliárddal csökkentették a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) tervezett kiadásait. A paksi építésre elkülönített keretből eddig csupán 10 milliárdot költöttek el, így csak ebből a forrásból decemberben még további 80 milliárdot csoportosíthat át a kormány. És ez csak egyetlen példa arra, hogyan keletkezik akár 500 milliárdnyi maradvány a büdzsében az év utolsó heteire.

A GINOP 15,8 milliárd forintját az autóbuszos közlekedési cégek többlettámogatására költi el a kormány, a cégek ezt működési kiadásokra kapják, vagyis akár béremelésre is futhatja belőle. Első látásra jelentős ez a plusz pénz, ám ezen az összegen mintegy egy tucat cég osztozik. A novemberi kormányhatározatban 3,4 milliárd forinttal megemelték a kormányhű közmédia 74 milliárdos éves támogatását, a plusz pénzt a televíziós fim mecenatúra kapja, amelyre így idén 10,3 milliárd forint jut.

Az egyházak most sem maradtak ki a költségvetési áldásból, több soron összesen szűk egymilliárdot csoportosítottak át közelebbről meg nem nevezett egyházak beruházásaira és egyéb dologi beszerzéseire. De jutott újabb kétmilliárd forint a 2021-es Vadászati világkiállítás előkészítésére – így erre a célra csak idén már ötmilliárdot költenek, de ebben még nincs benne az a 4 milliárd forint, amely a világkiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo fejlesztésére fordított 2019-ben a kormány.

Az idei költségvetésben nem tervezték be a februárban bejelentett és júliusban elindult a családpolitikai intézkedések forrásait. Így most összesen 8,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány a nagycsaládosok autótámogatásra, illetve a babaváró-hitelekkel kapcsolatos kiadásokra. Ezen költésekhez képest már csak aprópénz az a kétmilliárd forint plusz, amely a kormányzati propagandára megy, így az idén, ha nem lesz újabb emelés még év végéig, a magyar kormány 44 milliárd forintot költhet el, ami másfél stadion ára még a jelenlegi erősen túlárazott gazdasági környezetben is.

Feltűnő, ám nem szokatlan, hogy a Fidesz-kormány a pluszpénzekből mely terültekre nem ad: sem az oktatás, sem az egészségügy egy fillér plusz támogatást sem kapott.