Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt

Publikálás dátuma
2019.12.07. 15:22

Fotó: Rodrigo Friscione / AFP
Szaporodnak a halálzónák, sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott.
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye. A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott - írja a The Guardian online kiadása. A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja. Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján. Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne. "Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései" - mondta a lapnak. Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk. Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés. Egyes fajok - medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát. Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet. Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel. Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás. Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágya-többletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz.
Szerző

Lélegző szállodát építenek Londonban

Publikálás dátuma
2019.12.07. 11:11
Citicape House látványterv
Fotó: Sheppard Robson
400 ezer élő növényt ültetnek az ötcsillagos londoni hotel külső falára.
A legnagyobb európai „élő fallal” borított, 382 szobás luxusszállodát a londoni Holborn Viaduct közelében építik. A hatalmas zöld felület 8 millió tonna szennyeződés megkötésére lesz képes évente, 6 tonna oxigént termel és körülbelül 3 fokkal tudja csökkenteni a környezet hőmérsékletét – írta még korábban a Travelo.
A világ egyik, de Európa biztosan legnagyobb zöld felületét úgy tervezték, hogy körbefonja az épületet, így a legfelső, 11. emeleten lévő kilátó olyan lesz, mint egy függőkert vagy park, amelyet ráadásul bárki ingyenesen használhat, aki szívna egy korty friss levegőt, miközben a kilátásban gyönyörködik.
Citicape House látványterv
Fotó: Sheppard Robson
A látványos épület jó példa lehet arra, hogy lehet a környezetszennyezést, a levegő minőségének romlását, a klímaváltozást az épített környezettel kezelni és ellensúlyozni – írta a Hotel Designs.
Szerző

Marja az emberek szemét a bozóttüzek füstje Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:21

Fotó: WILLIAM WEST / AFP
Példátlan légszennyezést okoztak a korábbiaknál hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érintő bozóttüzek Sydneyben és az ország keleti partvidékén.
Szeptember óta Ausztrália keleti partvidékén több száz bozóttűz ég, amelyek füstje beborította Sydneyt és Brisbane-t. Csütörtökön Sydney térségében több mint egy tucat tűz égett, köztük három olyan, amely miatt figyelmeztetést adtak ki. Három hete szinte minden nap felhívták a lakosság figyelmét a levegő rossz minőségére. Új-Dél-Wales Szövetségi Állam környezetvédelmi minisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a bozóttüzek és füstjük Ausztrália egyik legnagyobb légszennyezését okozták. A füst és a szállópor marja az emberek szemét és a légzőszervi betegségek megugrását idézte elő.
Már korábban is okoztak heteken át tartó súlyos légszennyezést a bozóttüzek Sydneyben 1994-ben és 2001 decemberében, 2002 januárjában – közölte a tárca szóvivője az AFP francia hírügynökséggel. „A mostani azonban hosszabb idejű és jóval nagyobb területet érint” – hangoztatta. Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám idén a száraz időszak jóval korábban kezdődött. A lángok terjedését felgyorsította a szélsőséges szárazság, amely szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt most súlyosabb a megszokottnál.
A mintegy ötmillió lakosú Sydneyt jórészt bokros területek övezik, amelyek nagyon szárazak, mert a környéken hónapok óta alig esett az eső. Az állam egészségügyi illetékesei szerint december elsejéig 24 százalékkal nőtt a mentősök riasztása légzési problémákban szenvedő betegekhez. A turisták és a helyiek is arcmaszkokat használnak, de ha nem szükséges, nem is mennek ki az utcákra.
Csütörtökön Sydneyben a szállópor szintje 160 mikron volt, jóval magasabb a biztonságos szintnél.
Szerző