A klímavédelem sürgősségét hangsúlyozta három idei Nobel-díjas tudós, Didier Queloz csillagász, Esther Duflo közgazdász és Stanley Whittingham kutató is a díjak átadását és a díjazottak hagyományos Nobel-előadását megelőző szombati sajtótájékoztatón.
Queloz, aki megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat egy napszerű csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért, az ENSZ Madridban zajló klímakonferenciája kapcsán vitába szállt azokkal, akik lerázzák magukról a klímaváltozás problémáját, mondván, egyszer úgyis elhagyjuk a Földet.
A közgazdaságtani Nobel-emlékdíjjal kitüntetett egyik kutató, Esther Duflo figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozással való megküzdés „viselkedésbeli változást is követel, főként a gazdag országoktól”, amelyek a javak és az energia nagy fogyasztói.
M. Stanley Whittingham, aki két kutatótársával a lítium-ionos akkumulátor kifejlesztéséért veheti át a kémiai Nobel-díjat, úgy vélte:
A kutatók vasárnap tartják meg Nobel-beszédeiket Stockholmban.
Az irodalmi Nobel-díj tavalyi és idei kitüntetettje, Olga Tokarczuk és Peter Handke, akik a Svéd Akadémiát érintő tavalyi szexuális zaklatási botrány miatt mindketten idén vehetik át az elismerést, szombaton tartották meg előadásaikat.
Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter szintén szombaton jelentette be, hogy tiltakozásul Peter Handke díja ellen, Koszovó bojkottálja a Nobel-díjátadót, stockholmi nagykövetük távol marad a keddi ceremóniától.
Handke Nobel-díja több balkáni országban is erős visszatetszést keltett. Az író 1999-ben került éles támadások kereszttüzébe, amikor ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen. 2006-ban pedig beszédet mondott a háborús bűnökkel és népirtással vádolt Slobodan Milosevic szerb vezető temetésén.
Peter Handke az irodalmi Nobel-díjasok pénteki sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó válaszolni a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos álláspontját firtató újságírói kérdésekre.
