Előfizetés

Értelmetlen adatgyűjtéssel akarja maga alá gyűrni a könyvkiadást a mindenre kíváncsi állam

Munkatársunktól
Publikálás dátuma
2019.12.11. 06:40

Fotó: Draskovics Adam / Népszava
Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.
A Katona József Színházban történt zaklatási ügyre hivatkozva Mao-féle kulturális forradalmat hirdet az Orbán-kormány - írta lapunk szombaton arra is reagálva, hogy minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzá kívánnak férni a jövőben a 2020. január 1-jén életbe lépő 195. számú kormányrendelet szerint a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. (Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is egyben.) A dolog furcsa, mondhatni életszerűtlen egy piacgazdaságban, hiszen a könyvkiadók kevésbé függenek az államtól, mint a színházak, mivel nem állami vagy önkormányzati fenntartásúak, és a hazai pályázati lehetőségeik (igényeik) is szegényesebbek. Kevés kivételtől eltekintve magánkézben vannak és piaci alapokon működnek, így nem indokolt miniszteri biztost megbízni az a közpénzfelhasználásra irányuló átvilágítással. A tervezet szerint azonban az OSZK munkatársai - illetve pontosan nem is tudni még, hogy kicsodák - az adóhivatalhoz hasonlóan megismerhetik a nyomott példányszámokat, sőt betekinthetnek a kiadók és nyomdák közötti üzleti titok körébe tartozó szerződésekbe is.   Az egyik jelentős hazai nyomdát belülről ismerő, de feltehetően a meglévő állami megrendeléseik miatt névtelenül nyilatkozó informátorunk szerint azért szükséges ezentúl a közpénz nélkül megjelenő könyvek esetében is a teljes átvilágítás, hogy a területfoglalási szándékkal érkező állam könnyen feltérképezhesse a könyvpiacot és megnézze, hogy kit-mit érdemes államosítani. 
Dávid Anna
Az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is a miniszteri biztos felügyelte OSZK-hoz kerülhetnek, dacára az elmúlt években előtérbe került nemzetközi szigorításoknak, melyek pontosítják és szabályozzák a személyes információk hozzáférhetőségét. Dávid Annától, a Magvető könyvkiadó igazgatójától azt kérdeztük, vajon mit reagálnak a külföldi partnerek, ha megtudják, hogy a műfordításokat (a pdf-eket, ahogy a tervben szerepel) ezentúl le kell adni egy magyar állami cégnek, amelyikkel sem a szerző, sem a jogtulajdonos semmiféle jogviszonyban nem áll, (ráadásul a kiadóknak a nyitott állományt kellene feltölteniük az OSZK szerverére). "A kérdés torzít - mondja Dávid. -  Nem egy magyar állami cégnek kell leadni, hanem a Nemzeti Könyvtárunknak, amely 1802 óta őrzi a nyomtatott kiadványokat, és amelytől elvárjuk, hogy az anyagait fokozatosan digitalizálja. A digitalizálás megkönnyítése tehát elfogadható. Arra kellene garancia, hogy a fájlokra ugyanaz legyen érvényes, mint az elektronikus kiadványok kötelespéldányaira, illetve, hogy a nyomtatásuk, sokszorosításuk ne történjen meg. Hogy ne férhessen hozzájuk bárki, és az OSZK szerverei legyenek biztonságosak. Az úgynevezett együttnyomásos könyveknél egyébként a hazai kiadók, ha akarnának sem tudnának nyomdai file-t leadni, mert azok képanyaga nincs a birtokukban, csak a szövegfile-ok."   A könyvpiac ismerői szerint az NKA átalakítása, illetve a Demeter Szilárd által felügyelt OSZK intézkedése között szoros összefüggés van, és a könyvkiadás felügyeletének tervével is egybecseng. "Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk" – Orbán Viktor 2018-ban Tusnádfürdőn pedzegette először a könyves szektor átszabását. Tette ezt úgy, hogy a könyves piacot eleve torzítja a NER-nek kedves könyvkiadók közpénzelése, hiszen a Nemzeti Könyvtár-sorozat sem állna meg a lábán piaci viszonyok között, és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó, valamint a Magyar Művészeti Akadémia sem a saját lábán állva ad ki könyveket. A már lapunkban is ismertetett központosító koncepció szerint az OSZK, a szintén Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. összevonásával hoznák létre a Magyar Nemzeti Kultúrközpontot. "Mint mindig, a NER szándékaiban itt is minden kétfenekű - válaszolta lapunk megkeresésére Konok Péter író, történész. - Egyrészt egy üzletág központosítása konkrét anyagi lenyúlás – mi más magyarázhatná például azt az elképesztő elképzelést, hogy „bekérik” a könyvkiadók következő évi üzleti terveit? A már többször beharangozott állami könyvkiadót csakis úgy tudják elképzelni, ahogy a sajtót (vagy bármely gazdasági szektort): olyan totális versenyelőnyben, ahol a verseny maga immár okafogyottá és túlhaladottá válik. Másrészt a lehető legátfogóbb ellenőrzést akarják gyakorolni a tartalmak felett anélkül, hogy kevéssé mutatós cenzúrához kellene folyamodniuk. Ha adminisztratív eszközökkel kiszolgáltatott, függő helyzetbe hozzák a könyvkiadókat (is), azoknál várakozásaik szerint működésbe lép az öncenzúra, a „józan belátás” kiadói reálpolitikája. A Támogatás és Tűrés rendszerében a Tiltásra immár nem is lesz szükség, fokozatosan elsorvad, kifakul mindaz a tartalom, amit a NER nemkívánatosnak tekint.
Az „irodalmi erőközpontok” és „nemzetstratégiai jelentőségű kulturális intézmények” kombinátjai ugyanakkor számos lehetőséget, állást, döntnöki pozíciót, ösztöndíjat és publicitást nyújtanak a NER ifjútörök holdudvarának, amely, ha igényeit nem elégítik ki mesterséges eszközökkel, önmaga kezdhet szerveződni, és kultúrcsinovnyikok seregéből előbb-utóbb palotaforradalmárok hadává válhat – és ez minden diktatórikus rendszer egyik legnagyobb félelme."

Varga Imre halálára

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.10. 16:50
Varga Imre
Fotó: Czimbal Gyula / MTI
Hosszan tartó betegség után életének 97. évében elhunyt Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, a Nemzet Művésze.
Kun Bélát lámpavassal ábrázolni? A mai napig nevetek Varga Imre szobrán, amit 1986-ban állítottak fel a Vérmezőn, és 1992-ben száműztek onnan a Szoborparkba. A bírálók között persze akadt, akinek már annak idején is gyanús volt a kompozíció felfokozott heroizmusa – talán csak nem paródia? −, szándékáról a művész a rendszerváltás után beszélhetett szabadon. „Ez volt az első kritikus szemléletű emlékmű a történelemben. Egy olyan emberről szól, aki búcsúzása pillanatában az általa kivégzettek szellemi árnyaival találkozik, a kísértetekkel. Ott lebegnek, ott lebeg az egész a föld fölött, és ott áll ez az ember, aki búcsút int, kalappal a kezében, az akasztófa alatt, amely rá vár” – mondta el Christa Nickel Beszélgetések Varga Imrével című, 1995-ben megjelent könyvében. Varga Imre ekkor már bőven világhírnek örvendett, de a gondolatiság, a szellemesség, a formába öntött érzelem már a pályája elejétől jellemezte művészetét. Nagy feltűnést keltett az 1965-ben bemutatott krómacél Prométheusza, és nem lett botrány abból sem, hogy az 1974-ben felállított mohácsi Leninjét leléptette a piedesztálról, egyben bemutatta a propaganda és a valóság kettősségét. Botrány csak 2012-ben lett Károlyi Mihály 1975-ben felállított szobrából, de nem amiatt, mert deheroizálta az egykori miniszterelnököt, akire a történelem két hatalmas, egymással össze nem érő gótikus ívként nehezedett. Politikai játszmák után száműzték szülővárosába, Siófokra a szobrot. Külföldön és itthon mintegy háromszáz köztéri műve látható − Radnótitól Liszt Ferencen át a vatikáni magyar kápolna alkotásaiig. A kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója volt – írta gyászjelentésében a Magyar Művészeti Akadémia, amihez még annyit lehet hozzátenni: iskolateremtőként számos követője, utánzója is akadt. Mondhatni − elnézve a köztereinken mostanában terjedő giccset −, nagy szerencsénkre. 

Meghalt Varga Imre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.10. 15:10

Fotó: Népszava archívim
A világhírű szobrászművész december 9-én, otthonában hunyt el.
Meghalt életének 97. évében Varga Imre szobrászművész, a nemzet művésze - idézi a távirati iroda a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi közleményét.  A neves művész hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után december 9-én hunyt el otthonában. Varga Imre a nemzet művésze, több magas hazai és külföldi állami kitüntetés birtokosa, a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója, a klasszicista-realista eszményt újraértelmező monumentális szoborkompozíciói kultúrtörténeti jelentőségűek - írta az MMA.
Hazai és külföldi tereken, templomokban, középületekben több száz alkotása látható. Szobrai állnak Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben. Temetése végakaratának megfelelően szülővárosában, Siófokon történik