rendőrség;szabálysértési törvény;járási hivatal;

Lóg a gyerek, büntet a rendőr

A túlterhelt járási hivatalok helyett az agyonhajszolt egyenruhásokra bízza a a szabálysértési ügyek nagy részét a kormány.

A rendpárti jogalkotás újabb lépése lesz, ha ma a parlament megszavazza a szabálysértési törvény módosítását, amely a járási hivatalok helyett a rendőrséget nevezi meg általános szabálysértési hatóságként - így fogalmazott a Népszavának az ELTE közigazgatási jogi tanszékének vezetője, Nagy Marianna. „A fővárosi és a megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében” összesen 99 törvényt módosít a kormány egy salátacsomagban, s mivel a szabálysértési részhez nem érkezett érdemi változtatási javaslat, biztosra vehető, hogy az átszervezés jövő márciustól hatályba lép.

A közigazgatási jog tanszékvezetője szerint az ügyek áthelyezésétől nem javul semmi, mert nem az lényeg, hogy a rendőrség vagy a kormányhivatal bírságol-e. Az igazi baj az: miként 2012-es bevezetésekor, úgy ma sem indokolja semmi, hogy a szabálysértéseket rendfenntartó eszközként, "kicsi büntetőjogként" kezeljék. Ezzel arra utalt a szakértő, hogy a jelenlegi szabályok alapján akár szemetelés miatt is börtönbe kerülhet valaki. – Előfordul ugyan, hogy egy szabálysértési ügy jelzi egy ember bűnözői „karrierjének” kezdetét, de nem ez az általános. Hanem az, hogy az illető szociális helyzetéből fakad a szabálysértés, például, hogy nem tudja óvodába hordani a gyermekét – érvelt Nagy Marianna.

A közlekedési szabálysértéseken és a fiatalkorúak esetein túl ma elvileg automatikus elzárás fenyegeti azt, aki 6 hónapon belül ismét szabályt szeg, de a büntetés-végrehajtási intézetekbe már nem fér be ennyi ember. Sorszámot kell húzni, hogy valaki leülhesse a büntetését, sokszor már azt sem tudja az illető, miért zárják be, olyan régen történt az eset – figyelmeztetett a szakember a tarthatatlan helyzetre, amin nem változtat a mostani módosítás sem. Hasonlóan látják a kérdést a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület tagjai is.

A szabálysértési ügyek áthelyezése valójában pótcselekvés. Az egyik szervezet, a járási hivatali rendszer tehermentesítése érdekében ugyanazt a feladatot ráterheli a kormány egy másikra, talán abban bízva, hogy a rendőrség munkatársai kevésbé fognak lázadni a túlterheltség miatt. A Belügyminisztérium (BM) arra a kérdésre, hogy mit szólnak a pluszfeladathoz a rendőrök, mindössze annyit felelt: „Amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, és az kihirdetésre kerül, az Országos Rendőr-főkapitányság a hatályos jogszabálynak megfelelően fog eljárni.” Hogy miként tudják majd megszervezni a munkát, hány új embert tudnak felvenni, nem derült ki a válaszból, de a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint a mostani létszámmal ezt a feladatot képtelenség elvégezni.

Pongó Géza utalt rá, hogy a kapitányságok igazgatásrendészeti osztályait az utóbbi években fokozatosan leépítették, sokan épp a járási hivatalokba mentek át dolgozni, de most majd vissza kell hívni őket, mert akkora a létszámhiány a rendőrség egyéb területein is, hogy belső átcsoportosításokkal nem lehet megoldani a kérdést. A jogszabályalkotóknak ez a kérdés csak utólag jutott eszébe, így a módosító csomaghoz benyújtott igazságügyi bizottsági módosítások közé passzírozták be azt a passzust, hogy ha valaki többet keresett kormánytisztviselőként, mint amennyit a rendvédelmi igazgatásban dolgozóknak adnak, megkapja a különbözetet úgynevezett korrekciós díjként, ám később fizetésének ez a része nem változhat. Kérdés, hogy hány kormányhivatali dolgozó megy át ilyen feltételekkel a rendőrségre, s hogyan fogadják őket a kisebb pénzért dolgozó rendvédelmi alkalmazottak.

Az idei első félévben 2 millió 114 ezer szabálysértési ügy volt az országban, de ebben benne vannak a helyszíni bírságok és a már ebben az évben kiszabott jogerős elmarasztalások adatai is. Ezek összesen több mint 1 millió 600 ezer embert érintettek.

Civil próbálkozásFelvilágosító kampányt kezdett több jogvédő szervezet 2017-ben, hogy a szabálysértőkkel szemben eljáró rendőrök ne bűnözőt lássanak például az utcán élő hajléktalanban, vagy a telepen élő és almát dézsmáló családfőben. A Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját vezető Szegő Dóra azonban arról számolt be lapunknak, hogy a kapitányságok kezdeti érdeklődése gyorsan megtorpant, így ezt a céljukat nem érték el. Változatlanul érvényes, hogy a nem közlekedési szabálysértések túlnyomó többségét hátrányos helyzetűek követik el, akik nem tudják megfizetni a bírságokat, inkább leülik a kiszabott összeget.