Megváltoztatta a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokat és lehetővé tette a parlament, hogy a minisztériumok közös hivatalt hozzanak létre – írja az MTI.
A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint hozzá kapcsolódóan más jogszabályok kedden elfogadott módosítása értelmében
A képviselők 134 igen, 32 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett hagyták jóvá az előterjesztést.
Mint arról már mi is beszámoltunk, egyes vezetők illetménye megduplázódhat, de vannak, akik majdnem háromszoros illetményemelésnek örülhetnek.
Emelkedő fizetések
Emelkedik a köztársasági elnök és több különleges jogállású szerv vezetőjének fizetése.
Áder János államfő jelenleg a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét, azaz 1,5 millió forintot kap, a jövőben azonban folyamatosan emelkedő fizetésre számíthat, mert illetményét a házelnökéhez kapcsolják, amely pedig a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereseten alapul. A köztársasági elnök ennek alapján jövőre 3 millió forint körüli illetményre számíthat.
Az elfogadott törvény szerint a köztársasági elnök házastársa kétfős titkárságot alkalmazhat és autóhasználatra is jogosult. A házastárs jogosult lett a hivatalos külföldi úton napidíjra és költségtérítésre, ezeket a juttatásokat azonban a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére törölték az államfő gyermeke esetében. Rendelkeztek arról is, hogy a köztársasági elnök özvegye az özvegyi ellátást mindaddig megkapja, amíg neki özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg, vagy újabb házasságot nem köt.
Elválasztották egymástól az országgyűlési képviselőként is dolgozó, valamint az ilyen posztot nem betöltő államtitkárok fizetését.
Az országgyűlési képviselő államtitkárok alapilletménye marad a jelenlegi 463 ezer forint, amihez 50 százalék illetménykiegészítés és 65 százalék vezetői pótlék jár. A nem képviselő államtitkár fizetését a közigazgatási államtitkáréhoz igazították, ez 1,5-1,9 millió forint közé eshet és a miniszter állapítja meg.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének fizetését a Kúria-elnök illetményének 120 százalékában határozták meg. Egy másik törvénymódosítás a Kúria elnökének fizetését is megemeli jövőre, így az Ab vezetője a mostani 1,5 millió helyett 3,8 millió forint illetményt kaphat.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő, 1,9 millió forintos fizetésre lett jogosult.
A hivatalok vezetői eddig 660 ezer-1,4 millió forint között kerestek.
A törvényalkotási bizottság javaslatára az eredeti javaslatban tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik az alapvető jogok biztosának, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének illetménye. Az ombudsman és a NAIH elnöke jelenleg mintegy 1,5 millió forintot keres, a jövőben azonban közel 2,4 millió forintot vihetnek haza.
1,7 millióról 4 millió forintra nő a Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye, amelyet a jegybankelnök fizetéséhez kötnek, ahogy a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének juttatását is, amely 3,2 millióról 4 millióra emelkedik. Ugyancsak a nemzeti bank elnökének fizetése határozza meg a Közbeszerzési Hatóság elnökének juttatását, amely 2,6 millióról 4 millió forintra nő.
A 2020. február 27-én megszűnő Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosa végzi majd a jövőben a rendőrségi panaszok vizsgálatát. Megszűnik a központi és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek jogviszonya közötti szabályozási különbségek, ezzel egységes jogviszony jön létre.
Módosító javaslattal került a törvénybe, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés, valamint a diplomataképzés támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külügyminiszter külügyi szakmai ösztöndíjprogramot működtet.
