ellenzék;Országgyűlés;

Hivatalosan is szájkosarat kapott az ellenzék

Jelentősen szűkül az ellenzéki politikai mozgástér is.

135 igen, 54 nem szavazattal és 0 tartózkodással az Országgyűlés működésének és a Házszabálynak a kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítását is megszavazták.

A képviselőkre így az eddiginél sokkal szigorúbb büntetést szabhatnak ki például a parlamenti tiltakozó akciók miatt, ráadásul jelentősen szűkül az ellenzéki politikai mozgástér. A módosítás ugyanis úgy változtatja meg a frakcióalakítás szabályait, hogy az megnehezíti az ellenzéki összefogást a 2022-es választás előtt.

Eldöntik, hogyan működjön az ellenzék

A házszabály így kimondja: frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak alakítani. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a választáson. A közös jelöltet a választási eljárásról szóló törvény szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni.

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik: a közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt melyik jelölő szervezethez tartozik. Ugyanígy a közös lista állításakor be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek melyik jelölő szervezethez tartoznak.

A parlamenti képviselőcsoport csak a jelölő szervezettel megegyező elnevezéssel alakulhat meg. A közös frakció elnevezésének pedig az összes részes párt nevét tartalmaznia kell.

Változás továbbá, hogy a független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat.

A módosítás arról is rendelkezik, hogy az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti. A házszabály úgy szól majd, hogy a miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően annak kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az ülésnap kezdetekor, napirenden kívül felszólalhat.

A házszabály-változtatás érinti a törvényalkotási bizottság munkáját is: így például a tárgysorozatba-vételi vitákat ezentúl nem a plénum előtt, hanem a bizottságban folytatják le.

A módosításról itt írtunk bővebben. 

Büntetéssel fogják be az ellenzék száját

Elfogadták az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását is, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. A javaslat bevallottan az ellenzék parlamenti „akciózásainak” megszüntetését célozza, a levezető elnök akár hat havi fizetést is megvonhatna az adott képviselőtől, ha az fizikai erőszakot alkalmaz, esetleg „az ülés, a vita, vagy a szavazás menetét akadályozza”. Emellett elvileg akár 60 napra is el lehetne tiltani egy képviselőt az ülések látogatásától. Az erről szóló cikkünket itt találja.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a PárbeszédA Párbeszéd arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő törvények valamint a házszabály kedden elfogadott módosításait. A párt társelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint azt mondta: „a szájzár törvénynek” az lényege, hogy „újból megfélemlítse az ellenzéki képviselőket” és megtiltsa nekik, hogy kritizálják a kormány működését. Szabó Tímea hozzátette, hogy a kormány a frakcióalakítási szabályokat is meg akarja változtatni, így a jövőben a független képviselők nem ülhetnének be egy frakcióba. A Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: Orbán Viktor, Kövér László és „barátaik” nem tudják elviselni az önkormányzati választáson elszenvedett vereségüket, ezért ahol tudnak, ott állnak bosszút. A kedden elfogadott törvény és a házszabály módosítása számos ponton sérti az alaptörvényt, nem felel meg a szükségesség és arányosság elvének, mert a szankciók alkalmasak a képviselői munka ellehetetlenítésére – jelentette ki. Jogbizonytalanságot okoz, hogy a büntetéseket nem kell mérlegelésnek megelőznie, ugyanis Kövér László házelnök saját hatáskörében vonhatja el a képviselők több havi, akár éves fizetését is – érvelt Szabó Tímea. Az alkotmányosság elvét a jogorvoslathoz való jog hiánya is sérti – tette hozzá, és kiemelte: az is alkotmányos alapelvekbe és az alaptörvénybe ütközik, hogy a képviselők parlamenti szavazási jogát tartósan korlátozhatják. A frakcióvezető aggályosnak nevezte, hogy Kövér László mennyire fogja „politikai bunkósbotként” használni a jogszabályt. Az elmúlt harminc évben arra sem volt példa, hogy a házelnök egyedül határozza meg, hogy melyik politikus melyik szakbizottságban folytassa a munkáját – bírált Szabó Tímea.