Tabuk nélkül tárgyalnának az EU jövőjéről

Az uniós intézmények és a döntéshozatal reformja éppúgy terítékre kerülhet, mint a szakpolitikáké, és akár az EU-s szerződések módosítását igénylő előterjesztések is születhetnek.

Az Európa jövőjéről szóló és két évig tartó konferencia előreláthatólag 2020 februárjában nyílik meg. Az európai uniós intézményeken kívül, a nemzeti parlamentek, a civil szféra és a társadalom legszélesebb csoportjainak a képviselői vesznek majd részt a munkájában. A kezdeményezők szeretnék, ha a megbeszélés-sorozat keretében minél több európai polgár megosztaná a véleményét az integráció jövőjéről az e célra szervezett civil konzultációkon, illetve online platformokon.

A tanácskozás programjáról és menetrendjéről az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa várhatóan jövő januárban dönt, miután a tagállamok állam- és kormányfői eheti brüsszeli találkozójukon zöld utat adtak az összehívásának.

Az elképzelések szerint a konferencián nem lesznek tabutémák: az uniós intézmények és a döntéshozatal reformja éppúgy terítékre kerülhet, mint a szakpolitikáké, és akár az EU-s szerződések módosítását igénylő előterjesztések is születhetnek.

Az EP alkotmányügyi bizottsága által hétfőn megszavazott és hamarosan a plenáris ülés elé kerülő állásfoglalás szerint a résztvevőknek az európai értékekről és az alapvető szabadságjogokról, az integráció demokratikus és intézményi alapjairól, a környezetvédelemről és a klímaválságról, a szociális biztonságról és egyenlőségről, az adózást is felölelő gazdasági kérdésekről, a digitális átállásról valamint az EU globális szerepéről kellene jogszabályi és egyéb javaslatokat letenniük az asztalra a kétéves folyamat végére.

A 2024-es EP-választásokra való felkészülés jegyében a képviselő-testület már a tárgyalás-sorozat első félévében szeretne megállapodást elérni az európai politikai pártok vezető jelölti (ún. Spitzenkandidat) rendszerének a megteremtéséről, és a határokon átnyúló, transznacionális parlamenti listaállításról.

Hasonló menetrendet vázol fel az Európa jövőjéről szóló francia-német közös javaslat, amely szerint 2020 második félévétől 2022 elejéig – vagyis az EU német soros elnökségétől a franciáig – tartana a politikai prioritások kidolgozása és elfogadása.

A tíz éve jóváhagyott Lisszaboni Szerződést előkészítő konferenciához hasonlóan, az Európa jövőjéről 2020 elején nyíló tanácskozás is az Európai Parlament épületében kapna helyet. Ülései nyilvánosak és online is követhetőek lesznek. Nyílt titok, hogy elnöki tisztére a liberális belga EP-képviselő, Guy Verhofstadt pályázik nagy eséllyel. A tanácskozás összehívásának ötletével először az ő frakciója, az Újítsuk meg Európát állt elő.