Előfizetés

Botrányosan viselkedett Kovács Zoltán, ki akarták küldeni az EU Tanács üléséről

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.12.10. 14:51

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Élő mobilos közvetítést tartott az eseményről az államtitkár, közben sorosozott a Twitteren. Az unió elnöke írásos bocsánatkérést vár Magyarországtól.
Az unió kormányközi döntéshozó fórumán, az EU Tanácsában kedden délelőtt tartották a második meghallgatást a magyarországi helyzetről. 

Nem bírta ki sorosozás nélkül

Az eseményről élőben tudósított a helyszínről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár, aki Twitter-bejegyzéseiben többek között azt írta, hogy "a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát". Posztjai nem maradtak visszhang nélkül, ugyanis a kétórás, zárt ajtók mögött tartott meghallgatás végén a soros elnökség képviseletében felszólaló finn miniszter, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az "elfogadhatatlan" és az EU szabályait sértő magatartásra. Felszólalt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is, aki azt mondta: elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.
Az EU-elnök ezután közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A magyar delegáció válaszul bejelentette, hogy Kovács Zoltán nincs az ülésteremben. Ami igaz is volt, mert már véget ért a meghallgatás.  A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá az uniós miniszterek. Az EU kormányközi döntéshozó fórumán ez volt a második meghallgatás a tavaly szeptember óta tartó 7. cikkelyes eljárás keretében.  
A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben. Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders biztos fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták tájékoztatása szerint mindketten leszögezték, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, míg a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt. A két politikus az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében. A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.   

Az egyszínű Médiatanács és a KESMA is szemet szúrt

Forrásaink szerint a svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért “egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a Médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra csakúgy, mint a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására. Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait “részletesnek és jogi természetűnek” nevezték a lapunk által megszólaltatott EU-diplomaták. Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus lapunknak azt mondta: a nem-hivatalos reggelin minden tagállam részt vett, miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield "bátorítónak" nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország — például Németország, Hollandia és Dánia — képviselője hangoztatta, hogy a folyamatot végig kell vinni. Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak. 

Elszúrta a Fidesz a bírák, ügyészek fizetésemelését

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.12.10. 14:41

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Vagy rendkívüli ülést hívnak össze, vagy nem teljesül a béremelésre vonatkozó kormányzati ígéret. Banálisat hibázhatott 27 fideszes képviselő.
Minden bizonnyal rossz gombot nyomott a Fidesz frakció 27 tagja, de emiatt komoly veszélybe került a bírák és ügyészek fizetésemelése januártól. A kormánypárt szokása szerint ugyanis az erről szóló paragrafust egy teljesen másról szóló törvényjavaslatba csempészte bele módosító indítványként. A nevezett jogszabály elvileg a járási hivatalok eljárásait egyszerűsítette, „egyfokúsította” volna, bár ebbe rejtették el azokat a paragrafusokat is, melyek értelmében a jövőben állami szervezet is élhet alkotmányjogi panasszal az ellene hozott bírói ítélettel szemben; az alkotmánybíróság tagjai automatikusan rendes bírókká válhatnak és a Kúria jogegységi döntései kvázi kötelezőek lesznek az egyes bírókra nézve. (Mindhárom intézkedés ellen tiltakoztak jogvédő szervezetek.) Emellett szerepelt a szövegben, hogy január 1-től emelkedik a bírák, ügyészek illetménye – erre Varga Judit tett ígéretet még november végén, a bírák esetében 32, az ügyészeknél 21 százalékos fizetésemelést ígérve. Csakhogy mivel az eredeti törvényhez számos módosító javaslat érkezett magától a Fidesztől, zavar alakulhatott ki a kormánypárti frakcióban, így 27 képviselő (többek között Kubatov Gábor, Bánki Erik, Selmeczi Gabriella, Font Sándor, Bíró Márk, Hoppál Péter) nemmel szavazott, így a javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Érdekesség, hogy a „kiszavazók” nagyjából egy tömbben, Orbán Viktor mögött ülnek. A szavazás után érezhető zavar uralkodott el a Fidesz-frakcióban, még Orbán Viktor is hátra fordult, és valami olyasmit mondott a képviselőknek, hogy „figyeljünk jobban uraim!”, de a helyzetet reparálni már nem lehetett. A hiba elismeréseként a Fidesz az egyszerű többséget igénylő saját módosításainál már teljes létszámban tartózkodott, így a törvényt az eredeti szövegében fogadták el. Ezzel nincs akadálya annak, hogy a módosító javaslatokat később újra benyújtsák egy másik jogszabályhoz. Csakhogy ahhoz, hogy januártól megkapják az érintettek az emelt illetményt, ezt a jogszabályt mindenképpen idén el kellene fogadni. Mivel elvileg többet idén már nem ülésezik az Országgyűlés, jövő hétre rendkívüli ülést kellene összehívni. Kérdéseinkkel megkerestük a Fidesz frakcióirodát is, válaszaikat közölni fogjuk.

Mit nekik ombudsman, ragaszkodik a korai iskoláztatáshoz az Emmi

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.12.10. 14:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem tágít az új szabályozástól Kásler Miklós minisztériuma, a szakértői véleményt viszont elfogadják felmentésként.
A kezdeti riadalom után szóba álltak az Emberi Erőforrások Minisztériumában Szél Bernadettel, aki a parlamenti szavazás helyett inkább ide látogatott el, hogy az oktatási törvényről érdeklődjön. A független képviselő új részleteket tudott meg a beiskoláztatás új szabályairól. 
Mint Facebook-bejegyzésében írja, az EMMI nem áll el attól, hogy már 6 évesen iskolába küldje a gyerekeket – hiába kérte ennek halasztását Kozma Ákos alapjogi ombudsman is, emlékeztetve rá, hogy a november végén bejelentett döntés felkészületlenül érte a szülőket.
Felmentést a szabályozás alól jövőre január 31-ig, 2021-től pedig január 15-ig kérvényezhetnek a tárcától a szülők jö.Szél ugyanakkor egy másik lehetséges megoldásra is felhívta a figyelmet:
a minisztériumnál megerősítették, hogy a kérvényt kiváltja a pedagógiai szakszolgálatok véleménye, amennyiben ők is javasolják, hogy a gyereket csak hétévesen küldjék iskolába.

„Most megerősítést kaptam a legilletékesebb helyről, hogy ez a lehetőség él, vagyis a szülők bátran forduljanak a szakszolgálatokhoz! A január 31-ig beszerzett vélemény kiváltja a kérvényt!” - sürget mindenkit a képviselőnő.
Szél Bernadett örül, hogy legalább ezt sikerült tisztázni, bár továbbra is súlyos hibának tartja a kormány kapkodását a beiskolázással kapcsolatban. „Köszönöm, hogy végül fogadtak ma és ezek a lényeges információk napvilágra kerülhettek. Sokkal inkább ez lenne a helyes irány és nem a jogfosztás meg a büntetősdi. De a Fidesz már elkárhozott, aki helyettük jönni fog, attól azt várom, hogy kiszámítható, kiegyensúlyozott életet tudjon biztosítani az országnak. És kiemelten a gyermekeknek”-  teszi hozzá a politikus.