Hiába jött létre tavaly decemberben egy két évre szóló megállapodás a legkisebb bérek emelésének mértékéről, az év vége felé közeledve most ismét nem tudni, mekkora lehet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Emiatt a helyi szintű bértárgyalások is megrekedtek: a Népszava értesülései szerint a már megállapodásközeli helyzetekben is behúzták a féket a munkaadók. Mindenki arra vár, hogy kiderüljön: a tavaly december végén kötött megállapodásnak megfelelően 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben kell-e majd növelni a legkisebb béreket, hiszen azok mértékéhez igazítják majd az afelett keresők fizetésemelését is.
Tavaly december 30-án írták alá a munkaadói és – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével - a munkavállalói szervezetek azt a két éves bérmegállapodást, amelynek értelmében az idén is, és jövőre is 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Előbbi így jelenleg bruttó 149 ezer, utóbbi bruttó 195 ezer forint. Jövőre a minimálbér bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintra nőne.
A tavaly év végén a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban csak az idei évre vonatkozó bérösszegeket rögzíti, a jövő évit nem, márpedig a legkisebb bérek mértékét kormányrendeletben kell előírni - hívta fel a figyelmet Kordás László, a MASZSZ elnöke. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi, novemberi ülésén pedig az is kiderült, hogy a kormány által korábban előrejelzett gazdasági mutatók másként alakulnak, mint várták. Márpedig ebben az esetben felül lehet vizsgálni a megállapodást; a MASZSZ ezt korábban már kezdeményezte is.
A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi emelést, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján ez megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca.
A VKF szerdai ülésén emiatt ismét megkezdődnek a tárgyalások a jövő évi béremelésekről, első körben azonban várhatóan még nem születik konkrét döntés. Sőt, minden bizonnyal az idén is a tavalyihoz hasonló maratoni tárgyalássorozatra kell számítani, és várhatóan ismét csak az utolsó pillanatban köttetik majd meg a megállapodás. Ez azonban komoly bizonytalanságot szül a cégek körében: míg tavaly ilyenkor a vállalkozások felénél már megkötötték a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat, addig most még csak alig néhányat írtak alá – mutatott rá Kordás László. Ebben szerepet játszik szerinte az is, hogy míg tavaly egyértelműen kedvezőek voltak az idei évi gazdasági kilátások, addig most nehéz megítélni, mi várható jövőre. A MASZSZ egyébként kétjegyű, azaz minimum 10 százalékos béremelést szeretne, Kordás László szerint már az idén is erre lett volna szükség. Mint fogalmazott: a gazdasági paraméterek ezt lehetővé tették volna, a számok utólag őket igazolják.
A munkaadók azonban másképp látják. Mint arra Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke felhívta a figyelmet: a jegybank és a PM termelékenységnövekedési adataiban igen jelentős az eltérés. Az MNB ugyanis 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizál az évre, míg a PM ennél 2 százalékkal magasabbat. Az MGYOSZ ezért szeretné megismerni a számítási metodikákat, továbbá azt is, milyen várakozásai vannak a PM-nek a jövő évre vonatkozóan. A munkaadók azt is szeretnék elérni, hogy a szociális hozzájárulási adó júliustól tervezett 2 százalékos csökkentését hozzák előrébb januárra. A kormány azonban egyelőre ellenáll ennek a kérésnek.