Bizonytalan béremelések, mindenki a minimálbérre vár

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:50

Fotó: kormany.hu
A helyi bértárgyalások is megrekedtek amiatt, hogy még mindig nem tudni, mekkora lesz a minimálbér jövőre. Az egyeztetések szerdán újraindulnak.
Hiába jött létre tavaly decemberben egy két évre szóló megállapodás a legkisebb bérek emelésének mértékéről, az év vége felé közeledve most ismét nem tudni, mekkora lehet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Emiatt a helyi szintű bértárgyalások is megrekedtek: a Népszava értesülései szerint a már megállapodásközeli helyzetekben is behúzták a féket a munkaadók. Mindenki arra vár, hogy kiderüljön: a tavaly december végén kötött megállapodásnak megfelelően 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben kell-e majd növelni a legkisebb béreket, hiszen azok mértékéhez igazítják majd az afelett keresők fizetésemelését is. Tavaly december 30-án írták alá a munkaadói és – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével - a munkavállalói szervezetek azt a két éves bérmegállapodást, amelynek értelmében az idén is, és jövőre is 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Előbbi így jelenleg bruttó 149 ezer, utóbbi bruttó 195 ezer forint. Jövőre a minimálbér bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintra nőne. A tavaly év végén a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban csak az idei évre vonatkozó bérösszegeket rögzíti, a jövő évit nem, márpedig a legkisebb bérek mértékét kormányrendeletben kell előírni - hívta fel a figyelmet Kordás László, a MASZSZ elnöke. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi, novemberi ülésén pedig az is kiderült, hogy a kormány által korábban előrejelzett gazdasági mutatók másként alakulnak, mint várták. Márpedig ebben az esetben felül lehet vizsgálni a megállapodást; a MASZSZ ezt korábban már kezdeményezte is. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi emelést, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján ez megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca. 
A VKF szerdai ülésén emiatt ismét megkezdődnek a tárgyalások a jövő évi béremelésekről, első körben azonban várhatóan még nem születik konkrét döntés. Sőt, minden bizonnyal az idén is a tavalyihoz hasonló maratoni tárgyalássorozatra kell számítani, és várhatóan ismét csak az utolsó pillanatban köttetik majd meg a megállapodás. Ez azonban komoly bizonytalanságot szül a cégek körében: míg tavaly ilyenkor a vállalkozások felénél már megkötötték a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat, addig most még csak alig néhányat írtak alá – mutatott rá Kordás László. Ebben szerepet játszik szerinte az is, hogy míg tavaly egyértelműen kedvezőek voltak az idei évi gazdasági kilátások, addig most nehéz megítélni, mi várható jövőre. A MASZSZ egyébként kétjegyű, azaz minimum 10 százalékos béremelést szeretne, Kordás László szerint már az idén is erre lett volna szükség. Mint fogalmazott: a gazdasági paraméterek ezt lehetővé tették volna, a számok utólag őket igazolják. A munkaadók azonban másképp látják. Mint arra Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke felhívta a figyelmet: a jegybank és a PM termelékenységnövekedési adataiban igen jelentős az eltérés. Az MNB ugyanis 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizál az évre, míg a PM ennél 2 százalékkal magasabbat. Az MGYOSZ ezért szeretné megismerni a számítási metodikákat, továbbá azt is, milyen várakozásai vannak a PM-nek a jövő évre vonatkozóan. A munkaadók azt is szeretnék elérni, hogy a  szociális hozzájárulási adó júliustól tervezett  2 százalékos csökkentését hozzák előrébb januárra. A kormány azonban egyelőre ellenáll ennek a kérésnek.

Aktivitást várnak a kormánytól

A minimálbéremelés és a szocho-csökkentés kérdése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács múlt heti legutóbbi ülésén is téma volt. Úgy tudjuk: a tagok – a gazdaság, a munkavállalók, a civil, a művészeti, az egyházi és a tudományos szféra képviselői – egyaránt támogatták az adócsökkentés előrébbhozását. Továbbá azt is javasolták: a kormány vállaljon aktív szerepet a bértárgyalásokon, azaz ne csak a munkaadói és a munkavállalói szervezetekre bízza a megállapodást, mint tavaly.  

Szerző

GKI: Lassuló gazdaság, gyengülő forint

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:10

Fotó: Shutterstock
Az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége.
Az idei 4,9 százalék után jövőre 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint. A kutatók szerint a magyar növekedés egészen a következő uniós ciklus felfutásáig, 2022-ig lassulni fog. A GKI prognózisa szerint az igazi kockázat a 2020 utáni magyar növekedési pályával kapcsolatban az, hogy elfogyott a szabad munkaerő, valamint az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége, s emiatt akár nőhet a regionális lemaradásunk is. A GKI szerint 2019-ben a beruházások még 16, 2020-ban pedig öt százalékkal nőnek, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad. Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8 százaléka elérhető, a jövő évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, az 1,3 százalék körüli hiányt valószínűbbnek tartja a gazdaságkutató. Az infláció az idei 3,3 százalék után 2020-ban is meghaladja a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI gyorsulásra, 3,5 százalékra számít. A forint-euró árfolyama éves átlagban a tavalyi 319 után idén 325, 2020-ban 335-340 lesz, ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülést jelent. 
Szerző

Bővül és drágul a Mol Limo

Publikálás dátuma
2019.12.10. 21:14

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Negyedével-ötödével drágul a Mol Limo alkalmi percdíja - számítottuk ki a fővárosi autóbérlő-szolgáltatás húsz új, az eddigieknél is menőbb (és drágább) Mercedesek flottába állítását bejelentő közleménye alapján.
20-29 százalékkal drágul a budapesti Mol Limo autóbérlő-szolgáltatás alkalmi díja – számítható ki a Mol erre külön ki nem térő mai közleménye, illetve a Mol Limo-honlap korábbi adatai alapján. Ezek szerint előfizetés nélkül a percenkénti díj (a flottába állítás sorrendje szerint) a Volkswagen Up! és eUp! esetében 77 forintról 85 forintra, a Mercedes-Benz A-osztály esetében 111 forintról 119 forintra, a Smart EQ fortwo esetében 69 forintról 75 forintra, a smart EQ forfour esetében 77 forintról 85 forintra, a Kia Picanto esetében pedig 77 forintról 85 forintra nő. A Mol – az áremelést mintegy mellékesen megemlítő - közleménye ugyanakkor arra az újdonságra helyezi a hangsúlyt, hogy a flotta 10-10 Mercedes-Benz CLA Coupéval, illetve Mercedes-Benz CLA Shooting Brake-kel bővül. Ezek percdíja eleve magasabb a többinél: alkalmi felhasználás esetén 129, előfizetéssel 119 forint. A lépés leginkább arra utal, hogy az olajcég fővárosi autómegosztó szolgáltatásával egyre inkább az igényesebb közönség felé nyit. Egyszersmind, tekintettel arra, hogy a két új típus hagyományos (bár pontosabban meg nem jelölt) meghajtású, a jelek szerint fokozatosan gyengül az elektromos autók iránt kezdetben meghirdetett elkötelezettség. December folyamán a XI. kerületi Madárhegy városrészével és Kőbánya-Kispest bizonyos részeivel bővül a Mol Limo szolgáltatási területe – közlik. Így a tavaly év eleji indulás 60 négyzetkilométere után a lehetőség immár a főváros 80 négyzetkilométeres területén használható. A flotta teljes létszáma a kezdeti 300-ról mára 470-re nőtt – jegyzi meg a Mol közleménye. Az egyéb díjak nem változnak. Így a 990 forintos havidíjért cserébe valamennyi autófajta az alkalmi díjnál olcsóbb percdíjon vehető igénybe. Nem módosult az 5900 forintos regisztrációs és a percenként 25 forintos várakozási díj, illetve a reptéri és a Lupa-beach-pluszdíj sem.
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 15:35