A Matolcsy-féle jegybank kétszer vette meg a régi városházát a Várban, először 1,9 - másodszor 8,7 milliárdért

2,8 millió forint négyzetméterenként.

Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát, saját maga számára - írja a 24.hu. Miután először megvették, ingyen továbbajándékozták, pénzt adtak a rekonstrukcióra, majd „piaci áron” újra visszavásárolták – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szempontjából a lap szerint így nézett ki az a tranzakciósorozat, amelyet a Budai Várnegyed központjában található műemléképület körül vezényelt le.

A történet azzal indult, hogy az MNB unortodox tanok oktatására létrehozott öt, Pallas Athénéről elnevezett alapítványt, és ezeknek kezdő lökésként 200 milliárd forintot juttatott, részben nagy értékű ingatlanok formájában. A 24.hu következtetése szerint a pénzáramlás azóta sem szűnt meg.

Az MNB az idén novemberben jelentette be ugyanis, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvette az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét, amely megfogalmazásuk szerint éppen a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Az MNB-s képzési központnak, a Bölcs Várnak is helyet adó ingatlan az elmúlt években a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány tulajdonában volt.

Az MNB az adásvételről kiadott közleményében arra nem tért ki, hogy a jegybank az épületet valójában 2014-ben egyszer már megvette. Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért, ahol korábban az MTA Nyelvtudományi Intézete működött.

A jegybank rövid idő után ingyen továbbadta az épületet. A tulajdoni lap szerint az MNB csupán három hónapig volt az ingatlan tulajdonosa, 2014 tavaszán az „vagyonrendelés” címén teljes egészében átkerült a PADA-hoz. A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amit a PADA akkoriban az MNB-től származó indulótőkéjéből tudott kifizetni.

A számok alapján egyértelmű, hogy a PADA novemberben ismét jelentősen gazdagodott a 8,7 milliárdos vételárból, és ez igaz még abban az esetben is, ha az építési költségeket az alapítvány saját kiadásának tekintjük. Az MNB viszont látványosan rossz üzletet csinált. Ha csak a most megkötött második adásvételt nézzük, akkor is 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár. Ha viszont beleszámoljuk az első, 2014-es vásárlást is, akkor az jön ki, hogy a jegybanknak több mint 10,5 milliárdjába került az épület. A négyzetméterár pedig megközelítette a 2,8 milliót.