A Matolcsy-féle jegybank kétszer vette meg a régi városházát a Várban, először 1,9 - másodszor 8,7 milliárdért

Publikálás dátuma
2019.12.11. 08:06

Fotó: Shutterstock
2,8 millió forint négyzetméterenként.
Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vette meg ugyanazt az ingatlant, csak közben jelentősen felverte az árát, saját maga számára - írja a 24.hu. Miután először megvették, ingyen továbbajándékozták, pénzt adtak a rekonstrukcióra, majd „piaci áron” újra visszavásárolták – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szempontjából a lap szerint így nézett ki az a tranzakciósorozat, amelyet a Budai Várnegyed központjában található műemléképület körül vezényelt le. A történet azzal indult, hogy az MNB unortodox tanok oktatására létrehozott öt, Pallas Athénéről elnevezett alapítványt, és ezeknek kezdő lökésként 200 milliárd forintot juttatott, részben nagy értékű ingatlanok formájában. A 24.hu következtetése szerint a pénzáramlás azóta sem szűnt meg. Az MNB az idén novemberben jelentette be ugyanis, hogy nettó 8,7 milliárd forintért megvette az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét, amely megfogalmazásuk szerint éppen a hazai pénzügyi kultúra és tudatosság fejlesztésében játszhat fontos szerepet. Az MNB-s képzési központnak, a Bölcs Várnak is helyet adó ingatlan az elmúlt években a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány tulajdonában volt.
Az MNB az adásvételről kiadott közleményében arra nem tért ki, hogy a jegybank az épületet valójában 2014-ben egyszer már megvette. Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért, ahol korábban az MTA Nyelvtudományi Intézete működött. A jegybank rövid idő után ingyen továbbadta az épületet. A tulajdoni lap szerint az MNB csupán három hónapig volt az ingatlan tulajdonosa, 2014 tavaszán az „vagyonrendelés” címén teljes egészében átkerült a PADA-hoz. A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amit a PADA akkoriban az MNB-től származó indulótőkéjéből tudott kifizetni.
A számok alapján egyértelmű, hogy a PADA novemberben ismét jelentősen gazdagodott a 8,7 milliárdos vételárból, és ez igaz még abban az esetben is, ha az építési költségeket az alapítvány saját kiadásának tekintjük. Az MNB viszont látványosan rossz üzletet csinált. Ha csak a most megkötött második adásvételt nézzük, akkor is 2,3 millió forint fölött volt a kifizetett négyzetméterenkénti vételár. Ha viszont beleszámoljuk az első, 2014-es vásárlást is, akkor az jön ki, hogy a jegybanknak több mint 10,5 milliárdjába került az épület. A négyzetméterár pedig megközelítette a 2,8 milliót.
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 10:11

Bizonytalan béremelések, mindenki a minimálbérre vár

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:50

Fotó: kormany.hu
A helyi bértárgyalások is megrekedtek amiatt, hogy még mindig nem tudni, mekkora lesz a minimálbér jövőre. Az egyeztetések szerdán újraindulnak.
Hiába jött létre tavaly decemberben egy két évre szóló megállapodás a legkisebb bérek emelésének mértékéről, az év vége felé közeledve most ismét nem tudni, mekkora lehet jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Emiatt a helyi szintű bértárgyalások is megrekedtek: a Népszava értesülései szerint a már megállapodásközeli helyzetekben is behúzták a féket a munkaadók. Mindenki arra vár, hogy kiderüljön: a tavaly december végén kötött megállapodásnak megfelelően 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben kell-e majd növelni a legkisebb béreket, hiszen azok mértékéhez igazítják majd az afelett keresők fizetésemelését is. Tavaly december 30-án írták alá a munkaadói és – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével - a munkavállalói szervezetek azt a két éves bérmegállapodást, amelynek értelmében az idén is, és jövőre is 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Előbbi így jelenleg bruttó 149 ezer, utóbbi bruttó 195 ezer forint. Jövőre a minimálbér bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintra nőne. A tavaly év végén a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet azonban csak az idei évre vonatkozó bérösszegeket rögzíti, a jövő évit nem, márpedig a legkisebb bérek mértékét kormányrendeletben kell előírni - hívta fel a figyelmet Kordás László, a MASZSZ elnöke. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi, novemberi ülésén pedig az is kiderült, hogy a kormány által korábban előrejelzett gazdasági mutatók másként alakulnak, mint várták. Márpedig ebben az esetben felül lehet vizsgálni a megállapodást; a MASZSZ ezt korábban már kezdeményezte is. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi emelést, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján ez megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca. 
A VKF szerdai ülésén emiatt ismét megkezdődnek a tárgyalások a jövő évi béremelésekről, első körben azonban várhatóan még nem születik konkrét döntés. Sőt, minden bizonnyal az idén is a tavalyihoz hasonló maratoni tárgyalássorozatra kell számítani, és várhatóan ismét csak az utolsó pillanatban köttetik majd meg a megállapodás. Ez azonban komoly bizonytalanságot szül a cégek körében: míg tavaly ilyenkor a vállalkozások felénél már megkötötték a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat, addig most még csak alig néhányat írtak alá – mutatott rá Kordás László. Ebben szerepet játszik szerinte az is, hogy míg tavaly egyértelműen kedvezőek voltak az idei évi gazdasági kilátások, addig most nehéz megítélni, mi várható jövőre. A MASZSZ egyébként kétjegyű, azaz minimum 10 százalékos béremelést szeretne, Kordás László szerint már az idén is erre lett volna szükség. Mint fogalmazott: a gazdasági paraméterek ezt lehetővé tették volna, a számok utólag őket igazolják. A munkaadók azonban másképp látják. Mint arra Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke felhívta a figyelmet: a jegybank és a PM termelékenységnövekedési adataiban igen jelentős az eltérés. Az MNB ugyanis 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizál az évre, míg a PM ennél 2 százalékkal magasabbat. Az MGYOSZ ezért szeretné megismerni a számítási metodikákat, továbbá azt is, milyen várakozásai vannak a PM-nek a jövő évre vonatkozóan. A munkaadók azt is szeretnék elérni, hogy a  szociális hozzájárulási adó júliustól tervezett  2 százalékos csökkentését hozzák előrébb januárra. A kormány azonban egyelőre ellenáll ennek a kérésnek.

Aktivitást várnak a kormánytól

A minimálbéremelés és a szocho-csökkentés kérdése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács múlt heti legutóbbi ülésén is téma volt. Úgy tudjuk: a tagok – a gazdaság, a munkavállalók, a civil, a művészeti, az egyházi és a tudományos szféra képviselői – egyaránt támogatták az adócsökkentés előrébbhozását. Továbbá azt is javasolták: a kormány vállaljon aktív szerepet a bértárgyalásokon, azaz ne csak a munkaadói és a munkavállalói szervezetekre bízza a megállapodást, mint tavaly.  

Szerző

GKI: Lassuló gazdaság, gyengülő forint

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:10

Fotó: Shutterstock
Az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége.
Az idei 4,9 százalék után jövőre 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint. A kutatók szerint a magyar növekedés egészen a következő uniós ciklus felfutásáig, 2022-ig lassulni fog. A GKI prognózisa szerint az igazi kockázat a 2020 utáni magyar növekedési pályával kapcsolatban az, hogy elfogyott a szabad munkaerő, valamint az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége, s emiatt akár nőhet a regionális lemaradásunk is. A GKI szerint 2019-ben a beruházások még 16, 2020-ban pedig öt százalékkal nőnek, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad. Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8 százaléka elérhető, a jövő évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, az 1,3 százalék körüli hiányt valószínűbbnek tartja a gazdaságkutató. Az infláció az idei 3,3 százalék után 2020-ban is meghaladja a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI gyorsulásra, 3,5 százalékra számít. A forint-euró árfolyama éves átlagban a tavalyi 319 után idén 325, 2020-ban 335-340 lesz, ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülést jelent. 
Szerző