Csak karácsony után derülhet ki, mekkora lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2019.12.11. 17:01

Fotó: Shutterstock
Nem született ma új megállapodás a jövő évi minimálbéremelésről, így továbbra sem tudni, 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben nőnek-e majd jövőre a legkisebb bérek.
Nem született döntés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerda délutáni ülésén a legkisebb bérek jövő évi összegéről, így továbbra sem tudni, mekkora lesz 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum. A tavaly december 30-án aláírt, két évre szóló bérmegállapodás 8-8 százalékos emelést határoz meg az idei és a jövő évre is, így a minimálbér 2020-ban bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra nőne. A jövő évi összeget azonban egyelőre nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, csak az ideit. A két éves megállapodás egyik passzusa szerint ráadásul a jövő évi emelés mértéke felülvizsgálható, amennyiben a magyar gazdaság teljesítménye az előrejelzetthez képest eltérően alakul. Márpedig ez történt. A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol az idei évre. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi emelést, ha a végleges mutatók legalább 1 százalékkal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább 2 százalékos eltérést mutat. Márpedig a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján ez megvalósul: az infláció esetében 3,4, a GDP-nél 4,8, a termelékenység tekintetében pedig 3,9 százalékos növekedéssel számol a szaktárca. Szerda délután így – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezésére - ismét megkezdődtek az egyeztetések a béremelés mértékéről. A VKF ülésén a munkavállalói oldal kétszámjegyű, azaz legalább 10 százalékos béremelésre tett javaslatot, a munkaadói oldal azonban ezt a nagyobb mértékű emelést nem látta indokoltnak. A kormány pedig nem foglalt állást – számolt be az ülést követően lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke.  A PM adataiból az is kiderült, hogy a reálbéremelkedés éves üteme várhatóan 6 százalék fölött lesz. Márpedig ez a feltétele a szociális hozzájárulási adó (szocho) júliustól tervezett 2 százalékpontos csökkentésének - tette hozzá. A kormány azonban továbbra is elzárkózik attól a munkáltatói kéréstől, hogy hozzák előrébb januárra az adócsökkentést.   A munkáltatói oldal a gazdasági mutatók – GDP, termelékenység, infláció - jövő évi várható alakulásáról kért adatokat a szaktárcától, amely ezeket csak december 20-án tudja bemutatni – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökétől. Mint fogalmazott: ennek hiányában nehéz bármit is mondani a jövő évi béremelésekről, és mivel a szocho-csökkentést sem kívánja előrébb hozni a kormány, nem látnak mozgásteret a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelésre.  A minimálbéremelést illetően új tárgyalási időpontot nem jelölt ki a szaktárca. Pedig tavaly ilyenkor már hetente ülésezett a témában a VKF, és még így is csak december 30-ra született meg a megállapodás. Rolek Ferenc szerint, ha lesz is következő forduló, arra legkorábban karácsony után, a két ünnep között kerülhet sor. A bizonytalanság így továbbra sem oszlott el azt illetően: 8 százalékkal, vagy annál nagyobb mértékben nőnek-e majd 2020-ban a lekisebb bérek. Mint megírtuk: emiatt a cégek is kivárásra játszanak. A minimálbér emelés esetleges módosításának hírére november végén a helyi szintű bértárgyalások is megrekedtek, és a már megállapodásközeli helyzetekben is behúzták a féket a munkaadók. Míg tavaly ilyenkor a vállalkozások felénél már megkötötték a következő évre vonatkozó bérmegállapodásokat, addig most még csak alig néhányat írtak alá. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozások szeretnék tisztán látni, mekkora lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen ahhoz igazítanák az afeletti fizetéseket is. A bizonytalanságban ugyanakkor szerepet játszik az is, hogy míg tavaly egyértelműen kedvezőek voltak az idei évi gazdasági kilátások, addig most nehéz megítélni, mi várható jövőre.  
Szerző

Távozott az észrevétlen államtitkár-helyettes Palkovics minisztériumából

Publikálás dátuma
2019.12.11. 15:04

Távozott Schweickhardt Gyula uniós energiatámogatások elosztását végző, korábban csődbűntettért elítélt helyettes államtitkár, aki az elmúlt közel egy év során havi mintegy másfélmilliós fizetésért végezte rendkívül diszkrét munkáját.
A múlt hét pénteken távozott posztjáról Schweickhardt Gyula környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár – közölte szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tárca a személyi változást talányosan "a szakterület hatékonyságnövelő szervezeti átalakítása nyomán keletkező új feladatokkal" indokolja. Az utódot még keresik. Schweickhardt Gyula korábbi magángazdasági posztjait azután cserélte Miskolc önkormányzati cégeinek tisztségeire, hogy a fideszes Kriza Ákost 2010-ben polgármesterré választották. A város egykori első embere bizalmasaként számon tartott Schweickhardt Gyula városüzemeltetésért és közlekedésért felelős biztosként, illetve – tavaly év végéig - a helyhatósági Miskolci Városgazda NKft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ebbéli megítélése – például a romatelep felszámolása miatt – a róla szóló cikkek kommentjei tanúsága szerint legalábbis sokszínű. Az idén év elején helyettes államtitkárrá kinevezett Schweickhardt Gyula tevékenységét finoman szólva nem verte nagy dobra. Címe alapján a – leginkább a közintézmények és cégek által felvehető - energetikai EU-támogatások elosztásában játszhatott szerepet. A kormányhonlap hírei alapján júniusban átadott egy kis-balatoni öblöt, októberben pedig egy Vas megyei víztározót. Mindazonáltal a részéről jó ütemrézékre vall, hogy épp márciusban emelték a helyettes államtitkárok bruttó havi fizetési plafonját közel egymillióról 1,65 millióra. Ez év augusztus végén érdemi indoklás nélkül felmentették Schweickhardt Gyula főnökét, Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkárt, akit röviddel ezután követett kollégája, Makai Martina fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkár-helyettes. Schweickhardt Gyula a jelek szerint máig kitartott. Az Átlátszó októberben megszellőztette, hogy 2000-ben Schweickhardt Gyulát csődbűntettért felfüggesztett börtönre ítélték. A kormányhonlap most épp némi szervezeti káoszról tanúskodik. Míg a november elején Makai Martina helyére kinevezett, az előd-tárcánál 2013 és 2014 között hasonló tisztséget betöltő Hizó Ferencet a fenntarthatósági államtitkársághoz sorolják, az itt államtitkárként feltüntetett Boros Anita valójában az építésügyért és infrastrukturális környezetért felel. Boros Anita az előd-tárca vagyonpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott együtt Hizó Ferenccel. Utóbbi - elődjéhez hasonlóan - például a hulladékügyeket viszi, amely minőségében már több tájékoztatót tartott. (Igaz, ezekre szokás szerint nem kaptunk meghívást.)
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 17:59

66 milliót ad a kormány egy jeruzsálemi múzeum bővítésére

Publikálás dátuma
2019.12.11. 14:28

Fotó: Terra Sancta Museum
A pénzt a Szentföldi Ferences Kusztódiának utalják el adományként az üldözött keresztények megsegítésére elindított Hungary Helps Program keretében.
A keddi Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amivel Orbán Viktor 66 millió forint elkülönítését rendelte el a jeruzsálemi Terra Sacra Múzeum bővítésének megvalósításához – vette észre a 444.hu. A pénzt a Szentföldi Ferences Kusztódiának utalják el adományként az üldözött keresztények megsegítésére elindított Hungary Helps Program keretében. A Terra Sacra Múzeum Jeruzsálem óvárosában működik, és a város keresztény örökségének spirituális, régészeti és művészeti műtárgyait mutatja be. 
Szerző
Témák
múzeum