A Magyarországon működő vállalkozások 2,5 százaléka – mintegy 14,5 ezer – áll külföldi irányítás alatt, ám ezek adták tavaly az összes hazai cég árbevételének, valamint a GDP-hez való hozzájárulás közel felét, miközben a beruházások negyven százaléka is e körhöz köthető – derül ki a KSH külföldi cégekről készült tanulmányában. Ezen cégek hatékonyságára jellemző, hogy annak ellenére, hogy összes árbevétel felét magukénak tudhatják, eközben csak a munkavállalók negyedét foglalkoztatják. Vagyis átlagban kétszer olyan hatékony a működésük, mint a magyar irányításúaké, és jellemzően magyar tulajdonban lévő cégeké. Egyetlen részterületen volt jelentősebb változás, a beruházásoknál. Míg 2010-ben beruházások 49 százalékát külföldi cégek "követték el", tavaly ez az arány már csak 40 százalék volt.
Ez azt vetítheti előre, hogy a következő években ezen beruházások termőre fordulásával nőhet a magyar tulajdonú cégek részesedése a gazdasági termelésben is. Már ha ezen forrásokat értelmes termelő beruházások fejlesztésre használták fel, bár ezzel kapcsolatban lehetnek fenntartásaink.
2010-hez képest ugyan kismértékben csökkent a külföldi vállalkozások súlya a magyar gazdaságban (az árbevételt tekintve 51 százalékról 49 százalékra változott), de ez még így is kiemelkedő a környező országokéhoz képest. Ez egyfelől történelmi örökségnek is tekinthető, hiszen az 1989-es rendszerváltás és gazdasági nyitás után - hazai tőke hiányában-, a gazdaság technológiai megújítása csakis a versenyképes nyugat-európai cégektől volt remélhető. Ezért 1989 és 2010 között minden kormány gazdaságpolitikájának központi eleme volt a külföldi tőkebefektetések becsalogatása, a 2010-es kormányváltás e téren is változást hozott.
A 2010-ben immár másodszorra hatalomra került Fidesz, és annak első számú gazdasági vátesze, Matolcsy György, még mint nemzetgazdasági miniszter adta el a miniszterelnöknek a „patrióta gazdaságpolitika” ideológiáját, amelynek célja az új nemzeti burzsoázia megteremtése volt. A projekt "sikeres" volt, az elmúlt évtizedben megszületett a nemzeti (fideszes) tőkésosztály. A kormányfő köreiben forgó oligarchák összesen mintegy ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel - a kevés kivételtől eltekintve - gyakorlatilag önerő nélkül és jelentős részben közpénzből egy szűk évtized alatt. Ám ez a hatalmas vagyon KSH számai szerint nem fordult termőre, sőt vélhetően ennek jelentős része nem is fog, hanem felmorzsolódik. Erre csak egy példa Mészáros Lőrinc esete a Mátrai Erőművel, amikor is a jól működő cégből nagyon gyors ütemben sikerült egy veszteséges vállalatot csinálni.
A patrióta gazdaságpolitika feltalálása ellenére a külgazdasági tárca küldetése a 2010-es évek első felében még a munkahelyteremtés, az elmúlt években pedig már kifejezetten a technológia ugrás érdekében a külföldi cégek Magyarországra telepítése volt. E munka következtében nem állt le a külföldi cégek tőkebefektetése Magyarországon, ráadásul több ittlévő cég a már megtermelt profitot is itt fektette be. Ez is közrejátszott abban, hogy ezért nem csökkent érdemben a külföldi cégek dominanciája a NER nyolc éve alatt sem. (Nem lennénk meglepve, egyesek úgy értékelnék a KSH adatait, hogy az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának köszönhetően - 51 százalékkal - túlsúlyba kerültek a magyar tulajdonú vállalkozások.)
A külföldi tőke a legfontosabb gazdasági ágazatban, a feldolgozóiparban meghatározó szerepet tudhat magáénak. A járműgyártás 97, számítógép és informatikai ágazat 91 százaléka, de gumipari kapacitások 79 százaléka is külföldi irányítású vállalatok kezében van. A beruházó cégeknél egyértelmű a német többség – mint ahogy az egész régiónkban –, de számottevő az amerikai jelenlét is. A harmadik helyre az osztrák cégek kerültek. A Magyarországon működő külföldi vállalkozásokat 2018-ban 107 különböző országból irányították, az idehaza befektető külföldi cégek közül a TOP 10 második felébe kerültek be a japán, a dél-korai és a kínai cégek.
