Két burmai borostyánkőben a tudósok tíz rovart találtak a megkövesedett tollakon, amelyeket a paraziták láthatóan megrongáltak, úgy tűnt, mintha megették volna. A borostyán kitűnően megőrizte az egykor benne ragadt élőlényeket, „annyira jól, hogy szinte olyan, mintha ma élnének” – közölte Chungkun Shih paleontológus, a tanulmány társszerzője, a pekingi Capital Normal Egyetem és a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.
A kutatók korábban már találtak rá bizonyítékot, hogy a dinoszauruszokat vérszívó kullancsok, bolhák és más élősködők gyötörték, ám a mostani felfedezés, amelyet a Nature Communications e heti számában publikáltak, 55 millió évvel korábbra tolja vissza a tetvek legkorábbi megjelenését.
Shih és kollégái a tetűre hasonlító parazitáknak a Mesophthirus engeli nevet adták. Mint mondták, meglepte őket, hogy a megkövesedett maradványokban talált paraziták sokkal kisebbek voltak, mint mai rokonaik. „A megkövesedett bolhákkal kapcsolatos tanulmányaink alapján arra gondoltunk, hogy ha tetveket keresünk, azoknak nagyobbnak kell lenniük a ma ismert tetveknél, de kiderült, hogy éppenséggel nagyon aprók. Ez megmagyarázza, hogy a kompressziós kőzetekben miért nem találtunk egyetlen tetűt sem” – fejtette ki a tudós, hozzátéve, hogy apró mivoltuk miatt tartott olyan sokáig, amíg felfedezték őket.
A tudósok szerint a parazitának a krétakor közepéről származó fosszíliában való megjelenésére van magyarázat. Éppen ebben az időszakban kezdődött el ugyanis a madarak és a tollas dinoszauruszok gyors diverzifikációja. Az ősi élősködők és gazdaállataik kapcsolatának tanulmányozásával arról is többet lehet megtudni, hogyan fejlődtek ki a mai kártevők. „Az emberiség történelméből ismerjük, hogy a bolha okozta a fekete halált, a pestist, és egészen napjainkig gyötörnek bennünket a vérszívó vagy csípős élősködők” – mutatott rá Shih.
